Fenekestül felfordult az életem mióta Jungkookkal megtörtént az. Azóta minden egyes nap együtt voltunk, néha lógtunk a városban, össze jött a régi banda, s nem hazudok, de egyszer-kétszer újra megtörtént köztünk a közös kielégítés, hogy finoman fogalmazzak. Fogalmam sincsen, hogy mégis miért, de egyszerűen nem tudtam neki nemet mondani soha. Az agyam, sőt még a szívem is megálljt parancsolt, de azt hiszem a testem nyert. Túlságosan vonzódik Jungkook iszonyatosan szexi testéhez. Na jó, talán nem csak az vonzódik hozzá ennyire..

-Nyertem!-Tette le az utolsó UNO lapját is, én pedig mérgesen biggyesztettem le ajkam, s ráncoltam össze szemöldököm.

-Ez nem fair! Miért vagy ilyen baromi jó ebben a játékban?-Puffogtam, aztán indulatosan neki kezdtem elrendezni a kártyákat, hogy meg tudjam keverni a paklit.-Hoznál egy pohár vizet kérlek?-Sóhajtottam egy nagyot, viszont ő nem igazán akart megindulni, sőt egyenesen megijedt.-Mi az?

-Nem tudnál te hozni? Kavarok én!-Akarta el venni a sok kártyát, viszont én gyanúsan végig mértem, aztán rászóltam.

-Állj fel!

-Nem igazán szeretnék, tudod itt nekem most nagyon kényelmes. Meleg ez a szőnyeg, és a lábaim is fájnak, túl sokat ültem egy helyben.-Legyintett, közben világi keserű fejet vágott, hogy el is higgyem.

-Jungkook állj fel! Most!-Lettem indulatos, s bár nehezen ugyan, de fel állt. Eltátott szájjal néztem a területet ahol ült, egy csomó UNO kártya volt Jungkook alatt. Csalt.

-Te szemét!-Kiáltottam el magam, aztán meg is iramodtam, hogy elkapjam, viszont ő sem tétlenkedett, szaladni kezdett.-Azonnal állj meg!-Szóltam rá, viszont neki esze ágában sem volt.

Rohadtul sunyi ez az ember. Kihasználta a naiv és hiszékeny énem.

-Na elég volt!-Állt meg hirtelen Jungkook, a következő pillanatban pedig már a vállán voltam, mint egy zsák krumpli. Nagy szemekkel pislogtam magam elé, aztán hisztizve a hátára csaptam.

-Tegyél le!

-Ahogy óhajtod.-Indult meg velem a hálószobába, majd az ajtót becsukva az ágyra dobott. Pillanatokon belül elhelyezkedett fölöttem, míg én csak enyhén kalapáló szívvel vezettem fel kezeim izmos mellkasára.

-Csaltál.-Néztem szemeibe, ő pedig egy féloldalas mosolyt ejtett, aztán közelebb hajolt, s ajkaim kezdte kényeztetni.

Sosem értettem, hogy miért csinálja ezt. Esetleg szükségletei kielégítője lennék? Alapjáraton zavarna, viszont azok után, hogy kihasználtam..Nem zavar. Előbb vagy utóbb úgy is fog találni valaki, aki majd állandóan ki tudja elégíteni, akár érzelmileg is, én pedig tulajdonképpen semmilyen lelki kötődést nem érzek iránta. Igazából nem fogok sérülni semmilyen módon.

-Nagyon finom illatod van.-Csókolt nyakamba, közben én össze fontam karjaim az ő nyaka körül, s hümmögtem egy nagyot.

-Te sem panaszkodhatsz rá, igazán vonzó.-Vallottam be, ugyanis tényleg egy "dögösebb" -ha mondhatom így-, illatot tudhat magáénak. A tusfürdője és a parfüme meg hozza a kellő hatást.

-Jimin..-Tolta fel magát, hogy szemeimbe tudjon nézni, én pedig érdeklődve pislogtam rá.-Lefesthetlek?

-Tessék?-Nevettem el magam, viszont ő teljesen komolyan gondolta a kérdést.

Így kötöttem ki a nappali közepén egy széken, ő előttem egy vászonnal, s egy csomó festékkel, valamint ecsettel. Még egy festő köpenye is volt, felettébb komoly hatást keltett, magabiztos külseje volt, elszánt. Igazából fogalmam sem volt róla, hogy mégis mit kéne ettől az egésztől várjak, ugyanis Jungkookot csak néha láttam festeni. Mondjuk azok nem voltak rosszak, sőt, kifejezetten ügyesen bánik az ecsettel. Tulajdonképpen egy művészeti egyetemre is simán mehetett volna.

-Sokat kell még itt ülnöm, kicsit fáj a fenekem?!-Döntöttem oldalra a fejem, mire megrázta a fejét, s letette a kezében lévő eszközt.

-Pont most végeztem.-Állt fel, mire izgatottan pattantam fel helyemről, s vettem kezembe a vásznat. Abban a pillanatban el is tátottam a számat, s szinte már mérgesen néztem Jungkookra, aki enyhe pírral vigyorgott rám.

-Ugye nem mondod komolyan, hogy azért ültem ott majdnem egy fél órát, mert te lerajzoltál egy csibét?-Keltem ki magamból, s már ott tartottam, hogy át lyukasztom a vásznat a fejével.

-Hé! Már ne is haragudj, de ez nem egy csibe, hanem te, mint csibe. Mivel hasonlítasz egy pici, sárga kis..

-Ne is folytasd!-Ráztam fejem.-Pakolj el!-Parancsoltam rá szigorúan, ő pedig lógó orral ugyan, de tette amit kértem.

A szobámba érve -mivel nálam voltunk-, kerestem két szöget, valamint a magammal hozott kalapácsot kezembe vettem, s beütöttem a két szöget a falba. Amint ezzel meg voltam; elkezdtem feltenni a festményt a falra.

-Tudtam, hogy tetszik neked.-Szólalt meg izgatottan a magas fekete hajú az ajtóból, mire szemet forgattam. Persze..

-Fogd be! Inkább azt mond meg, hogy egyenes-e?!

-Igen.-Állt mögém, majd mikor elengedtem a festményt hátamnak nyomta mellkasát, s kezeit össze kulcsolta hasam előtt.

-Honnan jött a csibe?-Nevettem el magam, s ő is így tett, közben egy puszit nyomott nyakamba. Azonnal reagált a testem az apró érintésre, kirázott a hideg, s ezt valószínűleg ő is észre vette, hiszen egyre többet adott, s egyre lentebb haladt velük.

-Nem fontos.-Nyúlt pólóm alá, hogy cirógatni tudja az oldalam, ám ebben a pillanatban csapódott a bejárati ajtó, tehát Jia haza jött. Azonnal elengedtük egymást, majd közösen kimentünk köszönni a lánynak.

-Hát basszátok meg, Mr.Kim megint kibaszott velünk a ZH-n. Leadta napokkal ezelőtt az összes kérdést, válaszokat is adott, csak meg kellet tanulni. Erre nem is azokat tette fel a teszten, még csak köze se volt semminek ahhoz amit vettünk. Baszhatom az egészet, ez egyes lesz. Ráadásul holnap megint írunk ebből a tantárgyból. Minimum egy négyest össze kéne kaparni. Hihetetlen az a pasas, egyszerűen utálom.-Csapta le magát a kanapéra, s hosszú fekete haját kezdte kissé tépni, mi pedig nagy szemekkel pislogtunk a lányra.

-Jeleztétek a tanárnak, hogy nem úgy ment a teszt, ahogyan annak kellett volna?-Ült mellé Jungkook, a lány pedig bólogatni kezdett.

-Persze! Csak szart bele.-Legyintett.-Nektek milyen napotok volt? Mostanában sokat lógtok együtt, minden oké? Van valami amiről nem tudok?

-Nincs.-Feleltük gyanúsan egyszerre, ami neki is feltűnt, így végül megpróbáltuk elterelni a figyelmét valamivel.

Szerencsére sikerült is, sőt, a végén még csinált süteményt is, így duplán jól jártunk. Nem buktunk le, és még rizs sütit is ehettünk. Főnyeremény.

2021.12.23.

Ha tetszett a rész nyomd meg a csillagot, vagy kommentelj, hiszen innen tudom, hogy érdemes-e tovább írnom. Köszönöm, hogy elolvastad!💜

Hibákért elnézést!🥺