Nyögvenyelősen dörzsölöm a szemem, mindaddig, amíg meg nem érzem a józanságot a valóvilághoz. Kora reggel van. Minket pedig hajnali négy órakor kiugrasztottak a kényelmes ágyunkból, dugtak be az autóba és dobtak le mindannyiunkat erre a nagy földre. A kocsi, amivel érkeztünk itt hagyott minket. Ötletem sincs, miért történt mindez. Kinyújtózkodom, annyira nagyon álmos vagyok még!

Tehetetlenül nézek végig a többi tagon. Ahogyan rajtam, rajtuk is mind pizsama van. Már, aki hord olyat. Jiwoong, Hanbin és Matthew-n csak egy rövidnadrág van. Biztos fázhatnak, hiszen kora reggelhez képest elég erős a szél is.

– Haza akarok menni! – nyafog mellettem Yujin.

Én is, Yujin. Én is. Megvakaróm a nyakam, majd úgy döntök, hogy a legkisebbet a vállánál fogva magamhoz húzom. Ő is egy vékony pólóban és egy hosszú nadrágba van. Ráadásul mezítláb. Meg fog betegedni.

– Nemsokára jönnek a stafftosok – mondja egy ásítás közepette Hao hyung –, valami műsor lesz itt...

– Ezt meg honnan tudod? – értetlenkedem még jobban magamhoz szorítva picikém testét. Jó meleg a bőre.

– A sofőr mondta, mielőtt kiszálltunk volna a kocsiból. – Én egyáltalán nem hallottam ilyet.

ZhangHao kinyújtozkodik, mi több. Még egy kis tornagyakorlatot is leművel, hogy energikusabbá váljon. Én vagyok egyedül ilyen álomszuszék?

Egyáltalán milyen műsor lesz itt? – nézek távolba a földön. Jelen pillanatban egy több hektáros sütőtök földnek a szélén álldogálunk. Gondolom valahogy ez lesz a fő téma, de azért jó lenne, ha máskor engednének minket felöltözni és nem ilyen meglepetészszerűen ránk törni. Tényleg olyan nagy kérés ez?

– Jöhetnének már! – hallom meg Gunwook hangját egy kicsit messzebbről. Egyhelyben kocog, ahogy elnézem rajta sincs papucs. Aj.

– Hamarosan úgyis itt lesznek – ásít fel Ricky. Nem zavartatja magát. Lefeküdt a fűbe. Még szerencse, hogy már nincs kulacsszezon. Szeme le van csukva, ám az, hogy válaszol azt jelenti, hogy fent van. – Csak egy kicsit még várni kell.

– Meg fogsz fázni! – próbálja felhúzni Hao, de a másik megmakacsolja magát.

Felnevetek a jeleneten, főleg, hogy Hanbin pedig ZhangHaot próbálja elhúzni onnan.

– Én is segítek! – tol el magától a kölyök, odarohan hyunghoz és próbál segíteni neki. Röhejes a jelenet. Már csak Jiwoong és Gunwook segítsége kellene, talán még ráadásként.

Kezemet számra tapasztva próbálom megakadályozni, hogy hangosan felnevessek. Ha ők is ott lennének úgy nézne, ki a helyzet, mint a répa mesébe. A macska húzza a kutyát, a kutya húzza az unokát, az unoka húzza a nagyanyát, a nagyanya húzza a nagyapát, nagyapa pedig húzza a répát.

Inkább elfordítom róluk a fejem. Kibírhatatlan rájuk nézni. Bár már nem is kell nagyon, a föld mellett lelassuló két fekete autót látva, úgy gondolom hamarosan elkezdhetjük a forgatást. A stábtagok megérkeznek, szerencsére hoztak magukkal pulóvereket.

– A mai feladat az a sütőtök leszüretelése és kifaragása lesz! – jelenti be a rendező.

Összenézek a többiekkel. Tehát ezért vagyunk egy ilyen helyen. Bólintok, jelezve, hogy megértettem. Találnom kell egy olyan tököt, ami nagy, formás és szép színe van.

– Kap valami jutalmat, az akinek a legjobb lesz? – teszem fel a kezem, miközben rákérdezek.

– Igen – bólint –, az a személy, akinek a legjobb lesz, a nyer egy egész hétvégei páros belépőjegyet a Gangnami Dormy Inn wellnes és fürdőbe!

Váó! Izgatottan nézek rá a mellettem lévő Yujinra, majd a másik oldalamon lévő Rickyre. Ők is pontosan ugyanolyan izgatottnak tűnnek, mint én. Megkapjuk egyenként a kis késünket, amivel levághatjuk majd a szárat és gyorsan elindulunk. Próbálok óvatosan lépdelni, nem tudom, kié lehet ez a föld, de nemhiszem, hogy örülne neki, ha tönkretennénk az ezévi termését. Főleg így, Halloween közeledtében.

Találnom kell valami szépet. – nézek körbe. Nyernem kell. Oldalasan látom, ahogyan Jiwoong és Matthew kezében már egy-egy tök van. Gyorsak. Nekem is sietnem kell. Beljebb megyek a földön, mindaddig míg meg nem pillantom a valaha volt legnarancssárgább naracssárgát, amit valaha láttam. Ez az, ami nekem kell.

Leguggolok mellé és a tök szárát lassan reszelni kezdem késemmel. Most vagy ilyen kemény, vagy életlen kést kaptam. Teljesen mindegy, rövidesen egy perc alatt nagy nehezen, de levágom. Már csak fel kell emelnem. Mivel ez a tök olyan nagy, mint körülbelül az ölem, ezért elsőnek azt sem tudom, hogyan kellene megfognom. Ez nem egy bútor, aminek alapból van fogása.

Kifújom a bennem rekedt levegőt, alulról megfogva eszméletlen nehéz. Ezért megpróbálom a két oldalán megragadni. Így is teszek. Megpróbálom megemelni, ami meglepően sikerül, azonban megtartani már nehezebb.

– Segítsen valaki! – kiáltok fel. Elnézve már nem sokan maradtunk a földön. Remek, lassú vagyok. Idesiet hozzám Matthew és Jiwoong hyung. – Köszönöm – hálálkodom nekik. Főleg, mivel az ő érkezésükkor a tök súlya annyira könnyűvé vált, hogy alig érzem. Szinte az egész súlyt átveszik tőlem. Így érek ki lassan a többiekhez, akik már javában pucolják a belsejét. Bele kell húznom.

Amilyen gyorsan csak tudom, úgy vágom fel a tetejét. Kemény a héja, főleg ezzel a késsel. Így elkérem Hao-ét, akinek a késével azonnal elvágódik. Márcsak ki kell pucolnom ezt a sok magot. Az egyik stábtag egy nagy kanalat nyújt felém, aprót meghajolok, köszönetképpen.

Leülök elé és elkezdem kanalazni. Nem kapkodom, hiszen nem akarom véletlenül is áttörni a falát. Ezért lassan először azt szedem ki, ami már alapból lent van. Ezután vékonyítani kezdem a sütőtök falát.

– Van már valami terved, hogy mit faragsz rá? – kérdezem meg Yujint. Bólint, de nem válaszol nekem... Nem mintha el akartam volna lopni az ötletet, csak valami referenciát akartam. – És te Ricky?

– Én egy dollár jelet fogok belefaragni – nevet fel. Keze jó mélyen van a saját kis tökjébe.

Hitetlenkedve felnevetek, miközben az utolsókat kotrom ki. Ám ahelyett, hogy a többi mellé tenném, a kanalamról egyenesen ráhajítom a vállaira. Továbbra is felnevetek, de most a meglepett arcát látva. Még le is fagy egy darabig, viszont nem kell sokáig várnom a megtorlásra. Ő a már kiszedett belsővel kezd el dobálózni, ami arra vezet, hogy eltalálja Gunwookot, aki szintúgy beleszáll a küzdelembe. Egymásra hajítjuk a magokkal teli belsőséget, mindaddig, míg a rendező ránk nem szól.

– Nem kellene játszani az étellel! – Jiwoong megingatja a fejét. Kezében lévő belsőt megkóstolja. Elfintorodik egy pillanatra – Nem olyan rossz, bár teljesen más, mint megsütve.

– Annyira csúnya lettem miattad! – Ricky hisztisen söpri le magáról a ráhajított dolgokat.

– Én se vagyok szebb, miattad! – nyomom meg az utolsó szót és inkább úgy döntök, hogy nekiállok a faragásnak. De előtte valami nagyon jó ötlet kellene... Van egy pár, de olyan kell, amit meg is tudok valósítani!

– Te mit csinálsz, Hao hyung? – érdeklődöm térdemre helyezve a testsúlyom, hogy jobban lássam a már készülő művét. Olyan aprólékosnak tűnnek a mozdulata.

– Most ne zavarj! – int le.

Annyira komolyan csinálja, hogy nagyon kíváncsi leszek, mit fog csinálni. Bár lehet, hogy pont az lesz a baj, hogy túlgondolja. Épp ezért kellene nekem valami egyszerű. De ha már a belsejével annyit szórakoztunk, kicsit játszhatnék még vele. Hm. Megvan a tökéletes ötlet!

Nagy lendülettel fogom kezembe az újonnan kapott késemet és lassan, koncentráltan próbálom a kellő kitalált figurát megkreálnom, úgy ahogyan én azt elképzeltem. Középre kettő viszonylag közepes méretű lyukat lyukasztok ki, mintha csak az arc orra lenne. A fellé a szeme helyére két egymással szembe álló kacsacsőr jelet vájok ki, mintha olyan arcot vágna a karakterem, aki ilyen módon szorítja össze a szemét. Mint egy South Parki karakter. Ez eddig nagyon klasszul néz ki!

Önelégülten nézek rá, talán ezzel nyerhetek. Folytatom munkám a szájával, amit úgy oldok meg, hogy egy nagy kört vágok bele, mintha csak azt mondaná; „Bleh." Készen is vagyok. A belsőjét visszapakolom a szája belsejébe, úgyhogy egy kis részt úgy tettem rá, mintha öklendezné kifelé. Ha nem mozdítod meg, akkor ez egy nagyon menő tök.

Most, hogy készen állok, leteszem a szerszámom és végig nézek a többiekén. Jó páran végeztek. Márcsak Hao vacakol, de nem sokáig. Percekkel később felteszi a kezét és büszkén feláll.

– Most hogy mindenki kész van, nézzük az elkészülő műveket! – Taerae hyung magára vette az MC szerepét, még mikrofont is kapott a kezébe. Felállít mindannyiunkat és megkér, hogy mutassuk be a műveinket.

– Mivel én vagyok az MC – áll meg ő is a sajátja mellett –, ezért én mutatom be elsőként a művem. Nos – húzza ki magát –, úgy gondoltam, hogy valami aranyosat hozok nektek, ha már olyan aranyos vagyok – kuncog fel magára mutatva –, szóval így lett ilyen!

A tök, ami mellett van egy igazán édes arcú kiscica lett. Az egyik szeme szív alakú, míg a másik úgy lett megcsinálva, mintha kacsintana, illetve készített hozzá még egy ezerwattos mosolyt.

– Ezeket a füleket utólag tűztem bele! – ez az, ami a legjobban tetszik benne. A tetejére két vékonyka csíkot vágott, hogy a macskafület kellő képen el tudja helyezni.

Büszkén mosolyog ránk, megvillanta édes gödröcskéit. Nagyon tetszik, nem is gondoltam arra, hogy lehetne cuki is.

– Én jövök, én! – áll fel Matthew lelkesen. – Úgy gondoltam, hogy a tök faragás arra való, hogy a gonosz lelkeket elkergessük jó messzire, ezért – mutat rá a sajátjára – úgy gondoltam erre a feladatra a legjobb egy szellem! Egy jó szellem!

Ránézek Casperre. Aranyos, de nem hiszem, hogy ezzel megnyerné. Plusz pont az enyémre.

– Én – áll fel Yujin –, mivel még gyerek vagyok és előszeretettel emlékeztettek rá minden alkalommal ezért a szörny RT.-ből próbáltam Mike Wazowskit kifaragni, ami sikerült is nagyjából.

És tényleg. Egy nagy szem középen, alatta pedig egy hegyesfogas vigyor. Menő. A szavazatom az övé.

– Nagyon tetszik! – emelem fel a kezem felé tartva, pacsit kérek, amit meg is kapok. – Nyerjük meg Yujinie!

Én fel sem állok, feleslegesnek tartom. Ez nem egy előadás. Kezemmel az óriás tökömre mutatok, azokra a részekre, amit mutatni fogok.

– Mivel pajkos és vicces személyiséggel rendelkezem – húzom ki magam büszkén –, ezért egy olyan Halloweeni tököt szerettem volna csinálni, amire ha ránéznek az emberek, akkor tudják, hogy én csináltam, ezért lett ez!

Yujinnal ismét lepacsizom, folytatnám pár kitalált mondókával mondandóm, hogy elnyerjem hyungjaim szívét, amikor Ricky feláll és elkezd beszélni. Kis undok.

– Pont, mint Gyuvin, én is azt akartam, hogy a személyiségemet tükrözze!

– A dollárjegy nem személyiség! – nevetek fel. A Kis tök közepére egy nagy dollár jelet faragott bele. Nos Ricky, kicsit többet vártam tőled.

– Nem olyan rossz – szólal meg Jiwoong, mielőtt Ricky visszaszólhatna nekem. Durcizva karba teszem a kezem. Jó, akkor folytassuk. – Az enyém egy egyszerű ijesztő arc, mivel régimódi vagyok és úgy gondolom, hogy egy Halloweeni töknek így kell kinéznie!

– Egyetértek! – Gunwook elismerően tapsolni kezd – Viszont ez nagyon kevés az enyémhez képest, hyung...

Ránézek az övéjére és kicsit elámulok, néhányan mit le nem műveltek itt. Ilyen prófin még nem láttam dolgozni. Hitetlenkedve nézek a pókember „arcmaszkra." Klassz. Vigyorogva mutatok neki egy lájk jelet. Nagyon jó, de a szavazatom, akkor is Yujiné. Ő tudom, hogy engem vinne!

Hanbin hyung következik, aki arrébb ül, hogy rálátásunk legyen a mögötte lévő műre. Nem szól semmit, csak mutat. A sütőtök szeme helyett kettő nagy X található, ördögi vicsorral vegyítve. Kicsit meg is ugrok ezt látva. Váó. Mellkasomhoz kapok, miközben a többiek reakcióját meglesem. Nem csak nekem tetszik ez annyira.

– Ez semmi! – nevet fel gúnyosan ZhangHao. Mostmár érdekel az övé milyen. Boldogan áll fel, ezzel rálátásunk van az ő titkos kis tökére, amit annyira rejtegetett előlünk egész idő alatt. – Mivel Halloween alkalmából szokás faragni a tököket ezért elkezdtem gondolkodni, hogy ki, hogyan szokta ünnepelni ezt a napot. – bólint magának magyarázás közben. Fel alá járkál abban az egy négyzetméterben, ami a töke előtt van. – Több dologra is gondoltam, végül úgy döntöttem, hogy mindközül azt készítem el, ami a kedvencem. Tehát drága csapattársaim, had mutassam be a mexikói La Catrina.

Ügyes. Aprólékosan faragott ki minden részt. Miért van az, hogyha ő csinál valamit, akkor az ilyen csodálatos lesz? Hű...

Végezetül mindegyikünk kap egy-egy papírt és tollat, amivel szavazatunk egymásra. Ahogyan azt eddig ígértem, Yujinra adtam a voksom. Rajtam kívül még ketten. Így lett három pontja, míg ZhangHao-nak hat pont.

– Kivel szeretnél menni a tagok közül? – kérdezi tőle a rendező. Kérdezni sem kell, egyértelmű, hogy Hanbinnal.

– Yujinnal! – mutat a csöppségre, aki döbbenten néz körbe. Mint, aki megnyerte a lottót. Én is nagyon meg vagyok lepődve.

Legalább egy valami jól sült el.