– Rendben, kész vagy – paskolja meg vállam a fodrász noonánk. Magam elé nézek a tükörbe, hogy lecsekkolhassam az új frizurámat. Nem lett nagy változás, igazából csak a fekete hajamat barníttattam be megint. A rajongók szerint jól áll ez a hajszín, ahogyan ők fogalmaznak, úgy nézek ki vele, mint egy herceg. Elégedetten mosolyodom el, a frufrumból is pont elegendő lett levágva.

– Csodás lett, köszönöm! – mondom mosolyogva, és még közelebb hajolok a tükörhöz, hogy jobban szemügyre vehessem az új megjelenésemet. Ujjaimmal megmozgatom a szög egyenesre vasalt hajamat. – Imádom!

– Hé, hyung – Gunwook kezét érzem meg a vállamon, ami maga felé fordít –, megtennéd, hogy máshol imádod magad? Én jönnék.

– Egy perc! – nevetek fel. Tekintettemmel ismét megkeresem a tükörképem. Annyira jól néz ki, hogy muszáj lesz megörökítenem. Felkuncogok, még mielőtt ismét rám szólna Gunwook. Gyorsan lövök is egy szelfit. – Kész is vagyok – tárom szét a kezem.

– Jó-jó, akkor menj.

Mit kellene csinálnom, amíg a többiekre várok? Yujin haja készül, ahogyan Jiwoongé, Hanbiné és Rickyé is. Matthew fólia csomagokkal a fején ül külön. Úgy döntök, hogy leülök mellé. Legalább addig amíg várok, lesz kivel beszélgetnem.

– Hi, hi – huppanok le mellé az üres székbe. Felnéz telefonjából, igazán viccesen néz így ki – Mi a helyzet?

– Várom, hogy jó legyen a hajam – villantja meg azt a tipikusan rá jellemző széles vigyort. Ricky szerint aranyos. Szerintem is.

– Amíg vársz nem akarsz csinálni valami jót? – pislogok le rá, próbálva aranyosnak tűnni.

Megingatja a fejét, majd a szája elé teszi a mutató ujját. Ezután a maga mellé mutat, ahol Taerae hyung ül. Alszik. Kis csatokkal van felfogatva a haja, hogy kellő tartást adjon neki. Ő pedig hátravetve a fejét szuszog eltátott szájjal.

– Nem akarom feleslegesen felébreszteni, nagyon fáradtnak tűnt.

– Ha a hajszárítótól nem kell fel, akkor attól se, ha mellette játszunk – duzzogok combom alá nyomva a kézfejem. Ez csak egy kifogás. Egyszerűen nem akar velem foglalkozni, helyette inkább a telefonját bújja. Valahogy fel kell keltenem Taet ahhoz, hogy legyen, aki elfoglal.

Visszatartom a mosolyom, már azt is tudom, mit fogok csinálni. Megvárom, míg Matthew visszatér az eredeti cselekedeteihez, majd óvatosan megkerülöm őt hyungomhoz sietve. Lehajolok hozzá közel és a fülébe fújok többször is, de minden alkalommal csak arrébb fordítja a fejét. Hm. Ez nehezebb lesz, mint gondoltam. Talán, ha megcsikizném... A nyakához nyúlva véghez is viszem gondolatom, azonban pár mozdulattal elüti a kezem, majd egy-két nyammogás után visszaalszik.

– Mit csinálsz? – Hao hyung hangja mögülem villámcsapásként ér. Kínosan fordulok felé, kezében egy KFC-s csomag van, azt nyújtsa az irányomba.

– Én csak unatkozom... – veszem el tőle, körbe nézve látom, hogy mindenkinek az asztalára tett ilyet. Tehát ezért volt el olyan sokáig. Ötletem sem volt, hova mehetett.

– És akkor zaklatnod kell a többieket?

– Valami olyasmi – csücsörítek hisztisen – Komolyan nagyon unom magam, csináljunk valamit, kérlek!

Sóhajt egyet, ám legnagyobb meglepetésemre bólint egyet. Leül az előző helyemre, Matthew mellé.

– Én most neki állok enni, amíg nem kerülök sorra – mondja kibontva a saját tasakját, majd fél szemmel felnéz rám –, ha gondolod amíg nem szólnak, hogy jöhetek, játszhatsz fodrászosat!

Miért is ne? Lelkesen bólogatni kezdek, talán még egy picit ugrálok is örömömbe. Mögé sietek és kezembe veszem fáradt tincseit. Mr. Kim borbély a szolgálatára áll.

– Mondja uram – kezdek bele a szerepembe –, milyen hajat álmodott meg?

– Magára bízom – maga mögé nyújt egy sült krumplit. Elengedek egy gyenge rötyögést miközben ráharapok a jutifalatra.

– Le kellene egy kicsit vágni a végéből – morzsolom két ujjam között egyik barna tincsét.

– Úgy gondolod? – pillant fel rám csámcsogva.

Bólintok, majd másik kezemből ollót formálva imitálom több tincsénél is a vágást. Egyenletesen haladok, először a fenti részekből kapok le pár centit, ezután alul is ugyanezt megteszem.

– Jól állna az undercut. – jegyzem meg egy két nyisszantás között, hümmög válaszul. – Tudod, szerintem lassan hajszínt is választhatnál.

– Milyenre gondolsz?

– Mondjuk valami extravagánsra – túrok haja alá egészen a hajtővéhez, amit játékosan meg is húzok. Homlokára csúsztatom a tenyerem, továbbá a ráhulló haját hátra simítom ezzel egy lenyalt frizurát kreálva neki.

– Haláli ahogy kinézel – nevetek fel.

– Szexi mi? – néz fel rám.

– Az, nagyon – rázkódnak meg a vállaim – így kellene hagynod. Várj, mindjárt kérek neked egy kis hajlakkot.

Nem várom meg válaszát, gyorsnak kell lennem. Nemsokára úgyis ő következik már, ahogy látom Jiwoongnak is be lett már kenve majdnem az egész feje. Sietnem kell, mielőtt hívják.

– Milyen színű lesz hyung? – lépek oda hozzá. Látom előtte a hajlakkot. Csak egy mozdulat.

– Meggy vörös.

– Az klassz – mosolyodom el, hosszú kezemnek hála egy mozdulattal elérem a fémdobozt –, nekem most lépnem kell.

Elfutok Hao felé, aki javában eszi még mindig az ennivalóját. Most jut eszembe, a nagy izgalomba én még bele sem kezdtem a sajátomba. Boldogan mutatom neki szerzeményem, nem reagál rá semmit, hagyja, hadd csináljak hajával továbbra is bármit, amit csak akarok.

– Zhanghao!

Épp időben végeztem vele, haját lenyaltam, mintha csak egy operettre készült volna. Ráadásul még csak nem is száradt rá, így talán nem esik nehezére a fodrászunknak kimosni belőle a lakkot.

Most pedig evésidő! Ajkamat megnyalva, tenyeremet összedörzsölve veszem kezeim közé a mögöttem lévő asztalról a kis tasakomat. Bele lesve valami azonnal kiszúrja a szemem. Csak egy darab hamburger van benne, pedig emlékeim szerint egy kóla és krumpli is volt mellette... Valaki kilopta!

– Ezt keresed? – Ricky kuncogó hangja mérföldökről is hallatszik. Ott ül a terem egyik sarkába, hajtővei festékkel kikenve, lábát az előtte lévő széken pihenteti, kezében pedig egy adag sült krumpli van, ölébe a kibontott coca-colás doboz. Azok az enyémek!