8. Vallomás
◇Eiji◇
Kínosan fekszem le Ash mellé az ágyra. A ruhája kissé lecsúszik rólam, de kényelmes. Egymásnak háttal fekszünk, és bezárva szemem, próbálom figyelmen kívül hagyni zakatoló szívem. Érzem az Ash testéből áramló hőt, ami felmelegíti a testem. A szobában kissé hűvös van, hála a kinti esőnek. Egyszercsak meghallom Ash elhaló hangját.
- El kell mondanom valamit... - érzem, hogy felém fordul. Én is megteszem, és szexi, kócos alakjára pillantok. Érzem, hogy elpirulok, de szerencsére a sötétben nem látszik. Legalábbis remélem.
- Igen? - kérdem suttogva. Ash kissé közelebb csúszik, így érzem lélegzetét ajkamon.
- Nem tudom miért, de megőrjítesz. Mikor látlak mosolyogni, a szívem zakatol, és aranyosnak gondollak. Ha eszembe jut az, hogy sírni látlak, egyszerűen elszorul a szívem, és abban reménykedem, hogy sose fogsz. Szóval, én azt hiszem kedvellek. - mondja kissé gyorsan. Eltart egy darabig, amig leesik mit mondott. Kedvel? De...mindketten fiúk vagyunk. Mi van ha kiderül? Tönkre mennek mindkettőnk karriere. Várjunk. Mi is derülne ki? Hisz nem járunk. De...én is kedvelem.
Szerintem túl sokáig gondolkodtam, mert csak azt látom, hogy fancsali képpel ül fel és indulna ki, de testem önkéntelenül mozdul, így megragadom karját.
- Várj. - mondom idegesen. Fejem biztos nyerne "a legvörösebb lény" nevű versenyen. - A...azt hiszem én is kedvellek. - hadarom kissé gyorsan. Egy percig csak bámul rám, majd kis mosolyt ereszt és lassan közelebb hajol. Keze arcomra csúszik, én pedig felsőjét szorongatom, majd megérzem nedves ajkait sajátomon. Testem felforrósodik, borzongás fut végig rajtam, és visszacsókolok. Lassan tépjük a másik ajkait, néha megszívva a másikét, mígnem Ash végig simít nyelvével számon. Készségesen beengedem, és ahogy nyelve számba csúszik, kis nyögés szalad ki ajkamon. Olyan jól csókol. Nem tudom mennyi ideig játszunk egymás nyelvével, de a telefonom csörgése ránt vissza a valóságba. Gyors szétrebbenünk, és mély levegőket veszünk. Vörös fejjel pillantok az éjjeli szekrényen található mobilomra. Szemem elkerekedik a képernyőn villogó neven.
Sarah.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro