Kezdett!
Mindig.... Láttam egy fiút a tükörbe. Mindenki azt mondja csak magadat láttod. De ez nem igaz! Ő nem én. Ő csak csöndben ül a székén és figyel.
Sohasem beszélt eddig hozzám nappal, mindig csak este hogy csak én halljam. Ő mindig hall, tudja mikor félek, vagy mikor vagyok szomorú.
Ő mindent tud rólam, de én nem tudok róla semmit. Először féltem tőle de mostmár megszoktam. Senki sem tudja hogy létezik csak én.
Ő mindig velem van. Olvas a fejembe de sohasem szólal meg csak este. Minden este mikor föl áll a székéről és meg érinti a tükröt így szól.
"Tudod hogy igazi vagyok! Miért nem beszélsz hozzám? Tudom hogy főnt vagy. Miért nem érintesz meg? Csak... Nyúlj a tükörhöz fogd meg!"
Mindig azt akarja hogy érintsem meg a tükröt. De minden nap egyre nagyobb késztetést érzek hogy tegyem meg amit mond.
°^° °^° °^°
Egy újabb történet Sárkány-Bébi-Cápás-Dinóim
Remélem majd ez is tetszik nektek!
Helyes írási, és forgalmazási hibát kérem el nézni.
By. Dorcsíí~
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro