Part 8
Az asztalnál csak a szülők beszélgettek. Mi gyerekek inkább csöndben ettünk.
Miután a vacsorával végeztünk a szüleink a két kislánnyal bementek a dolgozószobába. Fasza. Itt ülök három fiúval. Felálltam utána kimentem a teraszra. Leültem egy székre majd az asztalra tettem a fejem. Miért ver engem az isten? Egyszer csak lépteket hallok magam mögött.
-Valami baj van? - kérdezte Liam. ÁÁÁÁ csupán az, hogy itt vagy és fülig beléd vagyok esve.
-Nincs semmi. Csak melegem volt.
-Csak nem fűt a szerelem? - kérdezte halál nyugodtan Liam.
Ha már itt tartunk az a baj, hogy te vagy az aki miatt fűt a szerelem. Csak ennyi.
-Jó is lenne. Zavar ha egy pillanatra itt hagynálak?
-Nem. Menny csak.
Felszaladtam a szobámba, megfogtam a cigis dobozom majd rohantam is vissza. Ahogy kiértem Körbenéztem és rájöttem, hogy Liam nincs kint a teraszon. Különös. Azt mondta, hogy megvár. Na mindegy. Kivettem a dobozból egy szálat majd meggyújtottam. Szívtam majd tüdőztem. Kb a cigi felénél járhattam mikor Liam kilépett a teraszra. Mikor meglátta, hogy mit csinálok düh csillogott a szemébe.
-Te mégis mit csinálsz? - mondta miközben kivette a kezemből a cigit majd elnyomta.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro