<{- Utószó -}>
,,Ahogyan az első pillanat elérkezett, ugyan úgy az utolsó is."
Ez a mondat jellemezné a First Love First Lie-t. Este tíz múlt 22 perccel, és fogalmam sincs mit írjak, annyi minden kevereg bennem. A legfontosabb a köszönetnyilvánítás, mit már sokszor megtettem, de sosem elég. KÖSZÖNÖM mindenkinek, aki végigkövette az első történetemet. Köszönöm azoknak, kik csak belestek hozzám. Köszönöm, hogy támogattatok, és a kihagyásom után vártatok türelemmel. Köszönök mindent. Nagyon szeretlek titeket SotiSütijeim, ugye tudjátok?! TT ♥ Na de a komolyabb és érzelgős dolgokat elhagyom és normális Soti módon fogok nektek hablatyolni :D Legelőször leszögezném, hogy legjobb barátnőm segített nekem, mikor érdeklődtem egy-egy dolog után (például mi jellemzi a pszichopatákat :D Na akkor ő majdnem egy 5 oldalas szöveget írt le nekem XD ♥), és köszönöm neki innen is, hogy tartotta bennem az erőt ^^ Ez a személyke volna: __vic-jpg
Ráadásul édes drága chingum a mai napon megajándékozott a szerkesztésével ^3^ Megmutatom nektek, mert 1: a sztorihoz kapcsolódik; 2: csodás ♥; 3: mert megmelengette ezzel a szívemet TT; 4: mert miért ne? XD
Azt mondta, hogy ezzel meg akarja mutatni, ő milyennek gondolta a szereplőket, a színek pedig csak úgy jöttek maguktól, mikor az adott szereplőre gondolt ^^ (btw imádom ezeket a moodboard-okat TT ♥) Na akkor kezdjünk is bele ^^
Jimin:
Yoongi:
Jisong:
Jin:
Imádom TT ♥ GOMAWOOO MY CHINGUSIS ♥
(Kérlek titeket, hogy ne lopjátok! Tudom, hogy ti nem vagytok olyanok ^^ ♥ Szóval csak annyit kérnék, ha szeretnétek ezeket a képeket, akkor írjatok Vic-nek ^3^Köszönööm ♥)
Nos lépjünk tovább :D Azt ígértem, hogy mesélni fogok kicsit a sztoriról, a háttereiről, és ehhez hasonlókról :) Hmm mivel is kezdjek :D (talán a kezdetektől Soti... Na no problem XD)
Minden a címről: "First Love First Lie", vagyis "Első szerelem Első hazugság". Két főszereplőnk szóló dalait kutyultam meg egy kicsit. Amikor először gondoltam erre a névre, nem kételkedtem benne.
Minden a részekről: 2016.12.10-én tettem fel az első részt, mi "First Time", azaz "első pillanat" címmel látta meg a napvilágot. Akkor még igen kezdő voltam, nem tudtam igazán hogyan kell bánni a szavakkal. A történet sem volt a legjobb az első pár részig, mert igen klisésnek tűnt: Sulis szerelem - majdnem - első látásra. Szinte abszurdum, tudom jól. De akkor jónak gondoltam. Akkoriban még nem is rajzolódott ki igazán a sztori teljesen, csak gondolatfoszlányok telepedtek meg fejemben. Mindenképpen halál lett volna a vége mindkét szereplő részéről. Akkor nem volt szó szimpla gyilkosságról. Azt gondoltam eleinte, hogy Yoongi valami nagyot hazudik Jiminnek, Jimin a kádba fojtja magát, majd nem tudja ezt földolgozni Suga, így fölgyújtja magát. Semmi izgalom. De aztán úgy az 5. rész környékénél jártam. Éppenséggel még írási szünetet tartottam. Egyik este rajzolni támadt kedvem, így keresgéltem képeket. S akkor megláttam Jinről egy reptéri képet, amint kapucnis pulcsit visel, ezzel kissé takarva fejét. Innen jött az egész gyilkos ötlet. Ott volt már Jisong halála, így gondoltam ebből egy tökéletes fordulat lehet. Összekötöttem ezt a kettőt és máris a szemem előtt lebegett a megfelelő változat. A gyilkos jelenléte is igencsak ingatag volt, de aztán gondolkoztam azon, hogy fel kéne fedni. Egy olyan személy kellett, aki beleolvad környezetébe - mert a pszichopaták teljesen átlagosaknak tűnnek -, így a legártatlanabb személy mellett döntöttem: Jin. Ezúttal ő lett a mi gyilkosunk. Sokszor megborult fejemben a történet egyensúlya, de örülök valamilyen szinten, hogy így végződött. Természetesen Jimin és Yoongi halálának gondolatába én is beleborzongok - nem kicsit, nagyon -, de nem lehet minden történet mézes-mázas. 2017.08.23-án - azaz ma hajnalban - véget vetettem a történetnek, ami a "Last Time" ("utolsó pillanat") címet viseli, ezzel egy keretet adva az egésznek.
Random tény: Úgy hiszem fejlődött az írásom. Ahogyan a történet komolyodni kezdett, én ugyan úgy mentem vele. Eleinte kissé gyermekien írtam, de hála a sok olvasásnak és szinonima szótáras keresgélésnek (XD) változtam :) Szóval nem bánom, hogy belekezdtem az írásba. Igaz, voltak pillanatok, mikor kicsit meginogtam - főleg mikor elszomorítottalak titeket a 11.résszel TT -, de haladtam tovább :D
Nemigen tudok már mit mondani és kifejteni nektek :) Még egyszer köszönöm a figyelmet. Nehéz elengedni, de kénytelen vagyok. Szomorúan, de boldogan távozok, mert érzem - és remélem -, hogy olvasás közben jól éreztétek magatokat. Jön egy új kezdet, egy újabb történet, majd az is eltűnik, de jön helyette másik. :) ♥ Szeretlek titeket nagyon TT Soti pedig most búcsúzik tőletek ♥ Tárt karokkal várlak titeket egy újabb történetemnél ^^ Sziasztok ♥
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro