Egy lemaradt diák lépett a hatalmas terembe. Hátközépig érő éjsötét haja mellett szinte világítottak a smaragd íriszei. Fekete, címer nélküli talárt viselt, mely össze volt gombolva, így csak a fekete harisnyája és az ugyan ilyen sötét színű topánkája látszott ki alóla.

Minden szem rá szegeződött. Vagy a késése, vagy a hírneve miatt. Talán ezért is, azért is.

Négy hosszú asztal töltötte ki a nagy termet. Mind felett zászlók. A négy híres házé: Hugrabug, Hollóhát, Griffendél és a Mardekár. Az emberek összesúgtak a lány mögött, mikor elhaladt mellettük McGalagony professzorral. Tudták, hogy ki ő. Hiszen nem volt még egy olyan mugliszülőktől származó gyerek aki kijutott tíz évesen a kviddics kupára. Nem szaladgált minden sarkon olyan tizenéves aki egykor az egyik legjobb kviddics csapatban játszott.

Mikor a terem végébe értek a nő Dumbledor professzor mellé lépett.
- Most érkezett egy ötödikes, az Ilvermornyból jött. A Viharmadárba volt beosztva.-Lépett oda a nő a szakállas férfihez.
- Akkor álljon be az elsősök mellé, a teszlek süveg választ neki új házat.

McGalagony professzor bólintott.
- Gyere drágám.-Nézett a megszeppent új diákra, majd a tőlük nem messze lévő elsősökre mutatott.- Állj be melléjük.

Mit sem szólva tette a lány azt amit a professzor kért. Beállt az elsősökhöz. Ő volt az egyetlen ötödéves, már csak a mérete miatt is kilógott a sorból. A nevek egyre gyorsabban mentek, és az emberek körülötte csak fogytak, míg végül ő lett az utolsó. Ez csak mégjobban rátett egy lapáttal a lány idegességére, de számított erre, hiszen aki lekési az egyetlen vonatot és még az évnyitó felét is, az nem lehet az elsőként megérkezettek között.

- Clark, Naomi.-Nézett rá a professzor. A lány izgulva lépett fel a nő mellé, majd lehuppant a kis székre. McGalagony professzor a fejére helyezte a süveget majd a teremben levőkkel csak várt.

- Hmmm, egy ötödikes, mégpedig ilvermornys.-A süveg megszólalt, de lánynak olyan érzése volt mintha csak ő hallaná. A sok szem csak nézte őt, nem reagáltak semmit a beszélő kalap által mondott szavakra, ebből szűrte le az új diák, hogy csak ő hallja a mély, rekedt hangot ami éppen őt méregeti.-Melyik házba kéne osszalak? A híres Viharmadárból jöttél... lássuk csak, eszed van, szorgalomból is akad. Szereted új nézőpontból figyelni az eseményeket, és a gondolkodásmódod is új és tiszta. Nyitott vagy az ismeretlen, sőt, érdekel is. Hihetetlen tehetség van benned, de félsz ezt hasznosítani...bájitaltanból tündökölsz. Sötét varázslatok kivédése is kiváló egyedül a gyógynövénytannal gyűlik meg a bajod. A természeted...-Kezdte el mondani de ezt már nen fejezte be. A lány kicsit összehúzta magát a széken.-MARDEKÁR!-Üvöltötte a ház nevét a süveg. Ezt már mindenki hallotta, hiszen a házak tapsolásba kezdtek.

A lány viszont nem hitt a fülének.
Mardekár? Ez lehetetlen. Valami tévedés történt. A Hugrabugba vagy Griffendélbe kellett volna osztania, talán még a Hollóhát de semmi képen sem a Mardekár! Ide a megalapítás óta minimális számban került mugliszülőkkel rendelkező diák. Miért lennék én is egy ez a kevés közül? Tévedés!

A Mardekárból tapsvihar üdvözölte az újdonsült ötödévest. Voltak olyanok is akik összesúgtak, de az asztalnál ülők nagy része mosolyogva várta, hogy oda érjen hozzájuk. A lánnyal ellentétben, ők örültek, hogy oda lett beosztva. Félve, viszont magabiztos látszatot keltve elindult a fekete-zöld taláros diákok felé az új jövevény. Végül leült az ötödévesekhez.

- Gratulálok...Te vagy az első korcs az osztályban.-Szólította meg gúnyos mosollyal tőle pár hellyel arrébb egy szőke fiú.
- Malfoy, egy világhírű kviddicsest köszönthetünk köreinkben. Ez a lány az évszázad lefiatalabb hajtója volt! Légy illedelmes!-Szólt mosollyal az arcán a lánnyal szemben ülő fekete hajú srác.- Szia, a nevem Adrian, hajtó vagyok a ház csapatában. Ötödikes.-Nyújtotta kezét át az asztal felett a fiú.
-Naomi Clark, de gondolom ezt már tudtad.-Viszonozta a kézrázást kis mosolyt erőltetve arcára a lány.
- Ne is foglalkozz Malfoyal, elég bunkó tud lenni, de amúgy jó fej srác.-Mondta, majd a már tőlük nem messze sugdolózó csapatra mutatott.
- Persze, nekem is az volt az első benyomásom a korcs szóból, hogy tök jó fej.
A fiú elmosolyodott majd megrázta a fejét.
- Vicces vagy.-Jegyezte meg.