Nicole
Rosely
________________________________________

-Értesíteni kéne az áldozat családját.-szólal meg mögöttünk egy hang.
-Dr. Rosely! Maga mikor jött meg?-mondja Angi a bátyámnak, egy csábos mosoly kiséretében. Pfff... Kurva...
-Sajnos én és Moon ügynök nem érünk rá. El kell mennünk Bürkiért, és Brömmelt is ki kéne hallgatni.-mondom, mire társam vad bológatásba kezd. Talán ez a része a legrosszabb az egésznek.
-Akkor válalom én.-jelenti ki Bill, és rögtön el is indul, nem sokkal később pedig mi is elhagyuk az épületet, majd a Signal Iduna Park felé veszük az irányt.

~*~

Itt ülök a kihallgatóban, jobb oldalamon a bátyám összehúzott szemmel figyeli a velem szemben ülő kapus minden mozdulatát. Brömmelt már kihallgattuk. Hisztizve, és csapkodva beszélt arról, hogy ő elment a Julia Rogers unokájával, Emilyvel egy buliba, és azt hitte, barátja is így tesz, és hogy nem bírja felfogni, hogy a holttest Marioé. Emily Rogers igazolta, hogy együtt voltak tegnap este, egészen hajnali háromig. A halál időpontja azonban még nem derült ki, úgyhogy a nő neve még nem tisztázódott.
-NEM ÉN ÖLTEM MEG GÖTZÉT, FOGJÁK MÁR FEL!-kiálltja el magát hírtelen Bürki, amivel kiránt gondolataim közül.
-Maga ideges. A szeme tikkel, és folyamatosan ide-oda jár. Nem éppen ártatlanságra utaló jelek.-néz rá felhúzott szemmel David, majd lejebb vezeti tekintetét.-Szép színű az ökle.
Odatekintek, és látom, hogy a férfi keze a kék és a zöld különböző árnyalataiban pompázik.
-Még egy nyom, ami magára utal, Herr Bürki. Ráadásul az ujjlenyomatát megtaláltuk az áldozat polóján, a cipőnyoma pedig ott volt a kertben, körülbelül egy méterrel attól a helytől, ahová az áldozatot elásták.-hajolok közelebb hozzá, végig a férfi igéző barna szemeibe nézve. Mi? Miket hordok én itt össze! Ez egy gyilkos. Ráadásul dortmundi. Biztos csak fáradt vagyok. Rám férne egy kávé.
-Igen, jártam Marionál aznap este, de nem én öltem meg.-kezdte a férfi-A húgom nálam van a héten. Tegnap olyan négy felé elment sétálni. Megkérdeztem, hogy vele e menjek, de nemmel válaszolt. Körülbelül 2-3 óra múlva Aisha sírva jött haza. Azt mondta, egy férfi megerőszakolta egy sikátorban. Mikor megkértem, hogy mondj el, hogy nézett ki a férfi, szinte pontos leírását adta annak a szemét Götzének. Én pedig elmentem hozzá. Nekiálltunk veszekedni, nekem pedig elegem lett. Felemeltem a pólójánál fogva, és betörtem az orrát. Ő kilökött a nyitott konyhaablakon, én pedig elfutottam. Így került a lábnyomom a hásó kertbe.-fejezte be mondandóját.
Óvatosan a bátyámra sandítottam, ő azonban továbbra is a férfit pásztázta.
-Hogy hívják a húgodat?-kérdem meg végül.
-Aisha Mellie Bürki.
-És hol van most?
-A lakásomon.
-Rendben.-állok fel-Szólok Angelicának, hogy mennyen el érte.
Ekkor lép be a terembe az előbb említett személy:
-Bill Darte nyomozó most ért vissza Astrid és Jürgen Götzével.
-Köszönöm, Moon. Megtennéd hogy behozod Aisha Mellie Bürkit?
-NE!-kiálltot fel a gyanúsított-Kérem, ne bántsák a húgomat!
-Nyugodjon meg Herr Bürki!-szólalt meg végre a bátyám-A húgának nem lesz semmi baja.-azzal felált, és kikerülve minket kisétált a teremből.

~*~

Éppen a jól megérdemelt kávémat szürcsölgettem, mikor Darte nyomozó idegessen becsörtetett a helyiségbe:
-Emily Roger, az áldozat szomszédjának unokája a kukájában tálat rá Marco Reusra, André Schürrlére pedig félholtan találtak rá egy sikátorban.
-Lehet Bürki a tettes?-ugrok fel hirtelen.
-Akár. De mindenkit elengedtünk. Tehette Emily Roger, Julia Roger, Ann-Kathrin Brömmel, de akár még Aisha Bürki is.
-Ezt nem hiszem el...-motyogom a halántékomat maszírozva-Szólj Davidnek, hogy legyen öt perc múlva a kocsimnál. Meglátogatjuk Schürrlét a kórházban. Ti pedig Moonal menjetek el Roger lakására.

FrauGotze10, rusereus, KEGYELMEZZETEK!!!!