Idegesen szálltam le a vonatról, Jungkookot keresve a szemeimmel. Izgultam, mivel még sosem volt olyan ember szerelmes belém, akihez én is kötődni kezdtem. Feszülten járkáltam körbe, körbe amíg meg nem éreztem két kezet a derekam köré fonódni. Azonnal tudtam, hogy ki az. Mosolyogva fordultam meg és zártam a karjaim közé.

- El sem hiszem!- búgta a nyakhajlatomba.- Tényleg te vagy!

- Féltem, hogy becsaptál.- kuncogtam el magamat, még mindig szorítva.

- Sosem tennék ilyet!- húzódott el, így jobban szemügyre tudtam venni az előttem álló fiút.

Élőben még jobban nézett ki. Mintha csak egy álom lett volna ez az egész, annyira valószínűtlen volt... A boldogságom a mai napon hatalmas volt. A találkozás után elhívott engem Rament enni, miközben arról beszélgettünk, hogy mennyire felénk volt mindig mikor beszelgettünk.

- Folyton arra figyeltem, hogy nehogy mondjak valamit ami talán nem tetszik neked és otthagysz vagy ilyesmi.

- Ha most csinálsz velem egy képet, garantálom, hogy sosem szabadulsz meg tőlem!

__________________________________

Minden boldogságom nyitja...

Likes: 1893   Comments:793

__________________________________