7.
Kaminari Denki
Ahogy a járdán sétáltunk a nem messze lévő kiss közös helyünket túl közelinek éreztem. Olyan kellemes volt a csend de most nem egyedül hanem vele.
Hirtelen telefonom rezgése zavarta meg gondolataimat amikor nem néztem meg egyre több jelzést kaptam. Gyorsan elő kaptam a készüléket és mosolyogva láttam, hogy Mina az.
Mina: Mi, az hogy ő is jön?
Mina: Végre beszéltél vele?
Mina: Ki kezdtél vele?
Mina: Már tudod, hogy meleg e?
Mina: A srácok idegesítenek
Mina: Siessetek
Mina: Mennyit beszél?
Mina: Szóltál neki az idiótákról?
Mina: Hol vagytok?
Én: Mindjárt ott vagyunk nyugi
Én:Kérlek ne mondj előtte hülyeséget
Én:Majd el mondom
Én: Megyek mert fura, hogy a telefont nyomkodom
Mina: Jojo!
Egyre közelebb értünk a kiss helyükre és már hallottam Bakugo ordibálását.
-Figyelmeztetlek... Elég érdekesek- mondtam zavaromban nyakam vakargattam
-Hogy érted? - kérdezte felém pillantva
-Majd úgyis észre veszed- mondtam mire csak bólintott, eszembe jutott valami amit tényleg tudnia kell - Csak Bakugonak ne szólj vissza ha lehet- mondtam mire elsőnek kérdőn nézett rám majd mikor neki is fel tűnt a fiú kiabálás csak bólintott egyet
Be értünk a kiss park szerű részre és a fánál fetrengő barátaim azonnal észre is vették. Mina hirtelen pattant fel és szaladt oda hozzánk. Shinso láthatóan értetlenül nézett én pedig csak vártam a rózsaszín bombát. Ahogy teljes erőből nekem szaladt majdnem el vágódtunk, mind ketten kuncogva próbáltunk meg állni lábunkon majd meg is öleltem a lányt. Ahogy el engedett a mosoly nem lankadt le arcán és most a lila hajú felé fordult.
-Mina-mondta és várta, hogy a fiú is el mondja a nevét
-Shinso - mondta végül és kezét tartotta, hogy valamennyire illedelmesnek tűnjön de a lány értetlenül nézett rá majd rám is. Kezét arrébb lökte és őt is meg ölelte. Láthatóan meg lepte a fiút de azért vissza ölelte a lányt. Ahogy el engedte mosolyogva sétált vissza a többiekhez.
-Sziasztok!-köszöntem mire mind vissza is köszöntek
-Kirishima-jött oda a fiú kezét tartva amit a fiú el is fogadott
-Shinso - mondta ő is ez után mindenki be mutatkozott és közben és elégedetten ültem le Jirou mellé.
-Be jön mi? - kérdezte a lány, egyből a lényegre tért
-Nem, vagyis talán. Nem tudom, hogy meleg e- mondtam mire egy mosolyt villantott amit nem tudtam hova tenni de ez után csak a telefonját nyomkodta szóval nem kérdeztem rá.
A fiú is le ült Mina és közém és hallgatta a beszélgetést úgy mint én is. Mina a beszélgetést meg szakítva kapta elő táskáját és azt ki nyitva osztotta szét szokásos üdítőinket. Valamiért amikor elsőnek jöttünk ki ide együtt a lány hozott magával egy csomó üdítőt szóval azóta van, hogy csak úgy meg történik.
Meg köszönték neki majd mikor hozzám ért elő kereste nekem a szokásos narancsos üdítőmet.
-Imádlak- mondtam neki mikor el vettem kezéből
-Tudom- mondta kuncogva. Elő vett egy csomó másik fémdobozba csomagolt üdítőt mind más fajta volt érdeklődve néztem, ahogy a lila hajú felé fordul.
-Nem tudtam mit szeretsz, szóval válasz nyugodtan- mondta majd ki vette sajátját és fel bontotta. A fiú bátortalanul vett el egy cseresznyés kólát amire muszáj voltam el mosolyogni magam.
-Köszi- mondta mire a rózsaszín csak vállát rántotta.
-Hé Denki-szólalt meg Jirou mellettem- Camie, hogy van?
-Mondtam, hogy száj le a húgomról- morogtam komoly arccal ő viszont kuncogásba kezdett
-Nyugi na csak érdeklődtem, ne kapd fel a vizet- kuncogott még mindig a lány mire csak szemem forgattam
-Te nem szoktál csak úgy érdeklődni- mondtam felé fordulva
-Néha igen- mondta morcos hangon mire muszáj voltam el kuncogni magam.
-Szerintem amúgy elég jó csaj-mondta Sero
-Egyébként igen, nem rossz- szólalt meg Kirishima, is úgy hogy Bakugo mellette ült és ő is bólintott egyet és mellettem Mina is hasonlóan tett.
-Oké ne beszéljünk a húgomról, mert ez csak ne! - mondtam komoly hangon mire mind mosolyogva néztek rám.
-Egyébként-kezdete el Jirou, éreztem, hogy ez rosszabb lesz mint az elöző-Shinso, te heteró vagy? - kérdezte a lány mire a mellettem ülő kellemetlen köhögésbe kezdett, a lány elégedetten nézett végig rajta majd rám nézett én pedig nem tudtam mit nézzek jelenleg.
-Igazából nem- válaszolt a fiú nagy nehezen, fejét le hajtva
-Itt összesen csak két heteró van szóval ne habozz mesélj-kérte meg Kirishima mosolyogva
-Pán-szexuális vagyok, vagyis eddig minden jel erre utal- mondta már határozottabban de még mindig a földet nézte
-Egy új! - kiabált fel Sero kuncogva
-Ilyen még nem volt- mondta Kirishima ismét mosolyogva
-Mindenki számoljon be, hogy tudja mi van- kért meg minket mosolyogva Mina amit kicsit érdekesnek találtunk de bele kezdtünk, a fiú érdeklődve figyelte ki mit mond.
-Én Lezbikus vagyok-mondta Jirou határozottan
-És minden második csajjal flörtöl- szólt közbe Bakugo mire a lány csak gúnyosan el mosolyogta magát
-Heteró-szólalt meg Sero
-Csaj mágnes- tette hozzá Jirou kuncogva
-Valaki féltékeny- mondta nevetve Kirishima mire mind el nevettük magunkat
-Meleg-mondta mosolyogva Kirishima
-Nem meleg hanem Baku-szexuális- tette hozzá Mina kuncogva mire a mellette ülő csak szemét forgatta Kirishima viszont nevetve ölelte magához
-Meleg-mondta Bakugo egyértelmű hangon
-Topnak tűnik de ne hidd el neki- tette hozzá Sero hangját el torzítva. Mind el kezdtünk nevetni Bakugonak viszont nem annyira tetszett a vicc de a vörös le csitította.
-Heteró-mondta Mina mosolyogva
-A lány rózsaszín fürtökkel és sok nőkkel való szexre utaló viccel, HETERÓ- kiabáltam fel mire ismét nevetni kezdtek.
-Bi-szex- mondtam egyszerűen, ő mégis nagyon meglepődött, erre nem tudtam figyelni mert hirtelen Sero szólalt meg.
-A fiú homofób apával és el nem tűnő vigyorral arcán. Micsoda? - kérdezte kiabálva Sero
-Biszexuális- kiabálták majdnem mind mire el nevettem magam
-A fiú dögös húggal oldalán. Micsoda? - kérdezte Jirou elégedetten mosolyogva
-Száj le a húgomról- kiabáltam rá mire mind nevetésbe törtek ki,még a lila hajú is. Úgy tűnt élvezi a társaságot és remélem máskor is el akar majd velem jönni.
Jóval később indultunk haza mint terveztük.
Csendesen sétáltunk a járdán és azon agyaltam mivel törhetném meg a jeget mikor be ugrott valami.
-Hogy érzed magad? - kérdeztem
-Hogy érted? - kérdezett vissza a fiú maga elé bámulva
-Velük? Hogy érzed magad? - kérdeztem ismét kicsit pontosabban
-Jól, vagyis igen azt hiszem jól- mondta a végén felém fordulva
-Otthon sok barátod volt? - kérdeztem ismét a járdát nézegetve, ő engem nézett és ez valahogy jól esett
-Nem volt túl sok és nem is mondanám őket igazinak- mondta szomorú hangon
-Szerencsére mi azok vagyunk, már ha szeretnéd- mosolyogtam rá és ő is el engedett egy kisebb mosolyt.
Nem beszéltünk csak tovább sétáltunk aztán a kapuban el váltunk egymástól.
_____________________________________
04.28
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro