Kaminari Denki

Át gondoltam hogy mivel akarom le nyűgözni a fiút vagy a halálba kergetni, voltaképp igazán mindegy volt.
Egy régebbi dalomra esett a választás ami vagy tetszeni fog neki vagy nem, szóval csak remélni tudtam hogy az első történik majd meg.
Amikor a pengetőt kezembe vettem úgy éreztem magam mintha vissza tértem volna, persze mivel a fiú bámult sajnos nem tudtam el veszni a kellemes érzésben amit a nosztalgia okozott így bele is kezdtem.
Egy régi dal, régi gitár, a sok emlék azt hiszem jó hogy vártam eddig, mert ha hamarabb tértem volna vissza talán nem lett volna ilyen jó.
El kezdtem játszani és szemeimet be csukva tűnt el hirtelen minden más körülöttem.
Mikor végeztem szemeimet ki nyitottam és úgy vártam a fiú véleményét aki mosolyogva bámult engem.
-Na mit gondolsz? - kérdeztem meg végül mikor már zavart a csend
-Szép- mondta ki egyszerűen majd közelebb hajolt és arcom előtt meg állt majd egy puszit nyomott orromra mire majdnem el nevettem magam
-Azért nem mondanám hogy szép, még gyakorolnom kell- tettem odébb a gitárom ölemből
-Nem arra értettem, bár az is jó volt- mosolygott a fiú rám büszkén mire kérdőn néztem rá
-Akkor mire érted? -kérdeztem mire a fiú tekintetem kerülve vette kezeibe pengetőimet majd kezdte el törölgetni őket így pár másodperc után rá jöttem hogy nem fog válaszolni
-Mire értetted? - kérdeztem meg megint mire még mindig nem reagált, persze már rá jöttem hogy rám gondolt de azt akartam hogy ő maga is ki mondja, tudom hogy gonosz dolognak tarthatja de inkább leszek gonosz mint kedves
-Hééé...- húztam el a szót és hajoltam közelebb arcához -Hitoshi - suttogtam nevét
-Tudod ez nagyon szemét dolog- morgott a fiú még mindig le hajtott fejjel mire már nem bírtam vissza tartani nevetésemet
-Tudom -mondtam mikor már levegőt normálisan kaptam, majd azonnal vissza is hajoltam elé mire már ő is fel emelte tekintetét és szemeimet kezdte nézni.
-Rád értettem- adott végül választ félénken
-Szóval szépnek tartasz? - kérdeztem meg tovább húzva agyát
-Nem fogod hagyni a témát igaz? - kérdezte sóhajtva, fárasztónak tarthatja az egészet, vagy engem
-Nem ám- vigyorogtam meg állíthatatlanul

-Igen szépnek tartalak -mondta ki nehezen a szavakat- ezért vagyok veled vagyis nem csak...-akadt meg mondatában majd pár másodperc múlva folytatta- Azért vagyok veled mert kedvellek és mert szépnek tartalak- láttam rajta hogy egyre zavartabb és rá jöttem hogy ezzel együtt egyre aranyosabb is, tovább magyarázkodott és egyre kevesebb alkalommal nézett szemembe és rá jöttem hogy egyre nagyobb zavarban van de e-mellett sokszor hangzott el a "kedvellek" szó amitől szívem egyre nagyobbakat dobbant, ismét közelebb hajoltam hozzá és ki vettem kezéből a pengetőt amit egészen lelkesen szorongatott mire kérdőn nézett rám ezzel be fejezve magyarázkodását is.
-Hitoshi - szólítottam meg halkan értelmetlenül mert amúgy is figyeltem rám, talán csak időt akartam magamnak hogy addig is át gondolhassam mit akarok mondani pontosan de végül minden különösebb gondolkodás nélkül szólaltam meg
-Szeretlek -ez az egy szó mint egy nagy súly hagyta el szívemet de ezzel együtt ragadt is meg amikor meg láttam a fiú csillogó szemeit.
-Én is szeretlek-mondta ki halkan talán meg könnyebbülve is majd meg szüntette a köztünk lévő távolságot.
Hevesen csókolt és mire észbe kaptam már nyelve számban volt, a köztünk lévő kiss kupac pengetőt arrébb toltam és közelebb húzódtam a fiúhoz miközben kezemet át vezettem nyakába és azonnal hajába vezettem.
Mikor levegő hiány miatt el váltunk nem engedtem el, kipirult arcát figyeltem ami pont olyan lehetett mint enyém.
Homlokom övének nyomtam és szemét figyeltem ameddig ő is engem nézett.

Az ajtó valami hihetetlenül erősen csapódott ki majd azonnal húgom jött be rajta nyomában a lánnyal, én pedig azonnal el is távolodtam a fiútól
-Nem tudtál volna kopogni? - távolodtam el a fiútól - Tudod mint a normális emberek- tettem hozzá mire a lány egy gúnyos mosoly után nézett végig rajtam
-Hallottam hogy játszol- hitte azt hogy ezzel meg magyarázza hogy miért jött be de nem foglalkoztam vele mert gondolom kedves akar lenni jelenleg
-Hogy hogy megint elő vetted? - kérdésére a gitár felé pillantottam majd egy mosoly kíséretében válaszoltam
-Játszani fogok a városi napon- adtam választ mire a lány igazán meglepett arcot vágott
-Komolyan? - kérdezte meg nem is tagadja meglepettségét mire csak bólintottam
-Ki volt az aki ennyire rá tud beszélni a dolgokra? - nézett Hitoshi felé egy gonosz mosollyal arcán
-Csak Jirou meg kért-állítottam meg gondolatait még mielőtt valami olyanra gondol ami igaz is lehet.
-Jirou? - kérdezte meg végül Kodai mivel számára ismeretlen volt a lány
-A lány a kórházból- adott választ neki húgom mire csak bólintott
-Arról hallottam hogy ő játszani fog- gondolkodott el Camie -Te is énekelsz vagy csak kiséred?- tette fel a kérdést
-Csak kísérem- adtam választ
-Pedig szép hangod van- sóhajtott a lány majd tekintetét Hitoshi felé vezette - Majd meg látod-kacsintott rá mire a fiú egyből el pirult én meg azt hittem ott helyben neki dobok valamit
-Most már nyugi- szóltam rá végül nyugodt hangon de tekintetemmel azért jeleztem hogy ha nem fejezi be akkor a gitár rajta hogy el törni.
-Csak mondtam - emelte fel kezeit védekezően mire szemem forgattam

-Már egyébként - váltott hangnemet nem túl szokványosra, vagyis kedvesen kezdett el beszélni ami meg lepett - Kész vagy rá hogy emberek előtt játssz? Ez más lesz mint az unalmas osztályos előadások amiken végig szenvedtem- bármennyire tűnhet ez a mondat bunkónak vagy gúnyosnak de ő kedvesnek szánta és ezt értékelem
-Azt hiszem igen - adtam választ mire a lány talán büszke mosollyal bólintott
-Menjünk, éhes vagyok- morgott a lány és ezzel el is hagyták a szobát ezzel kettőnket egyedül hagyva
-Meg tanítasz gitározni? - törte meg a fiú a csendet mire kérdőn néztem rá
-Tényleg? - kérdeztem vissza mert nagyon meg lepett
-Igen-adott egyértelmű választ mire vigyorogva vettem magamhoz gitárom és kezdtem el magyarázni, bár végül rá jöttem hogy igazából nem azért akart meg tanulni hogy esetleg azzal csilloghasson mint ahogy voltaképp én tervezem hanem azért hogyha esetleg később segíthessen gyakorolni ami egyébként elég aranyos tőle.
___________________________________
08.06.