Kaminari Denki

Reggel arra keltem hogy valaki arcomat piszkálja de szemem eszembe se volt ki nyitni csak kezét meg fogva jeleztem hogy fent vagyok.
-Jó reggelt-köszönt a fiú, hangjából tudtam hogy már egy ideje biztos fent van
-Neked is- morogtam majd oldalra fordulva próbáltam vissza aludni, bár az órára nem néztem rá tudtam hogy még nagyon korán van ahoz hogy eszembe jusson fel kelni. Úgy tűnt az este sikeresen le kerültem róla de nem lepett meg annyira a dolog, inkább azt csodálom hogy eddig nem rúgtam le az ágyról álmomban.
Hitoshi nem annyira tartotta jó ötletnek hogy esetleg vissza alszok amit a piszkálásommal jelzett, vagyis inkább ujjaival folyamatosan oldalamat bökdöste miközben nevemet motyogta én pedig próbáltam ignorálni mintha csak egy szúnyog lenne.

Mikor már tényleg idegesített rá csaptam kezére de ő erre csak kicsit kuncogva folytatta, nagyon élvezhette hogy végre normálisan idegesíthet.
-Hagyd már abba- szóltam rá majd lábaimat fel húzva öleltem át azt és próbáltam még mindig vissza aludni
-Ne aludj vissza, unatkozoooom- nyavajgott és tovább piszkált
-Aludj! - parancsoltam rá majd fejem a párnába nyomtam
-Nem tudoook- nyavalygott ismét majd hajamat kezdte el piszkálni de próbáltam vele nem foglalkozni
-Mennyi az idő? - kérdeztem meg mivel kíváncsiságom teljesen el uralkodott rajtam. A fiú egy hosszú és unott morgás után ami gondolom abból állt hogy szemét az órára vezesse
-Fél hét- mondta ki halkan a számot mintha érezte volna hogy ez neki aztán fájni fog
-Fél hét? - kérdeztem vissza mire egy "ahan" jött a fiútól
-Mi a franc vagy te úgy őszintén? - kérdeztem már fel nézve a fiúra akinek fáradtságát még az enyhe fény miatti vakságom után is láttam.
-Miért nem tudsz aludni? - kérdeztem meg már viszonylag nyugodtabban de a fiú tanácstalanul nézett vissza rám -Tuti hogy nem tudsz? - kérdeztem az utolsó reménysugaram de amikor a fiú nemlegesen fejét rázta fel adtam mindent. Nyújtóztam egyet majd telefonomért nyúlva próbáltam haragudni az engem figyelőre ami nem sikerült mert lila szemei egészen belém hatoltak és ezt sajnos túl nehéz volt haraggal el felejteni.
A fiú folyamatosan engem figyelt én pedig csak vártam hogy meg szólaljon de ez nem történt meg, végül már csak le tettem telefonom és úgy néztem a fiúra jelezve hogy mondja már mert elégé idegesít hogy nem szól semmit.
-Mi az? - kérdeztem meg végül a fiút aki válaszképpen csak közelebb húzódva meg csókolt mikor el váltunk a fiú egy elégedett mosollyal nézett szemeimbe majd vissza ült helyére.

-Most jobb? - kérdeztem mire egy aprót bólintott.
-Majd segítsek keresni? - kérdezte utalva a tegnap beszélt gitárra mire most én bólintottam és egyébként meg lepett hogy emlékezett erre.
Kiss időt még csak ott ültünk, vagyis én a falnak dőlve ültem Hitoshi pedig feküdve nyomkodta telefonját majd mikor már az óra nyolcat mutatott végre fel tápászkodtam és a fiún át gázolva érkeztem le a padlóra majd kerestem valami ruhát és azonnal a fürdőszoba felé vettem az irányt.
Át száguldottam a folyosón majd azonnal nyitottam is az ajtót, ami lehet nem volt a legjobb döntés. Húgom és barátnője éppen valami biztosan romantikus pillanatban akarták meg csókolni egymást így amint észre vettem hogy ez mennyire is kínos gyorsan vissza bújtam az ajtó mögé.
-Bocsi- kiabáltam át az ajtón de csak morgást kaptam válaszul, úgy éreztem egy ideig nem engednek be szóval inkább vissza mentem a szobába. Az ajtót ki nyitva azonnal szembe találtam magamat a félmeztelen istennel akit barátomnak nevezhetek.
Persze mondatom se kell lefagyva álltam az ajtóban ameddig észre nem vett és elégedett mosollyal arcán fordult teljesen felém, de mintha nem tudná hogy pontosan mennyire is jól néz ki úgy kezdett el beszélni
-Voltak bent? - kérdezte meg egyszerűen a kezemben lévő ruhákra nézve, vettem egy nagy levegőt hogy tudjak válaszolni
-Igen pont rájuk nyitottam-sohajtottam miközben le rakta a ruháimat az ágyra de én állva maradva néztem tovább a fiút.
-Hogy érted? - emelte fel szemöldökét
-Jaj nem ugy-nevettem el magam amiért félre értette - Pont smárolni akartak- mondtam mire bólintott jelezve hogy meg értette.
Hátát felém fordítva húzta magára polóját ezzel még szakítva a látványtól de próbáltam nem mutatni csalódottságom kezdtem el én is öltözni annak ellenére hogy a fiú folyamatosan nézett. Soha nem voltam egy kimondott izmos ember de valahogy mindig sikerült egy elég jó összképet össze hoznom annak ellenére is hogy nem igazán szeretek mozogni, szerencsére testkép zavarom sincs ami hallottak alapján elég kellemetlen így áldom az eget.
Mire már sikeresen fel öltöztem vissza is huppantam Hitoshi mellé aki elégedett mosollyal fürkészte arcomat amire inkább nem akartam rá kérdezni.

Amikor végül a két lány ki jött a fürdőből húgom egy nem pont kedves pillantást vetett rám de vele nem törődve rontottam be és könnyítettem végre magamon, majd ezek után össze szedtem a fiút és le mentünk reggelizni ahol meglepetésemre csak egy cetli fogadott a hűtőn amin az állt "Korábban mentem be" és ezzel el is intézett minket bár nem mintha nem tudnék gondoskodni magamról így sikeresen el is intéztem a reggelit azaz zseniálisan csináltam két szendvicset majd az egyiket a fiúnak adva adtam esélyt neki a talán veszélyes akcióba azaz az általam készített étel evésébe mait csendesen meg is evett.
Miután sikerült ennünk úgy döntöttünk vagy most vagy soha és fel indultunk a padlásra.
Mindenhol dobozok, por és pókok voltak és minden léptemre ügyelve kerültem el az előbb említett szörnyeket.
Nagyjából emlékeztem rá hogy melyik rész került ide "csak foglalja a helyet" ürüggyel szóval hamar bele botlottam rengeteg régi dolgomba mint könyvek, képregények és még néhány CD is amiken mesék voltak találhatóak.
-Meg van-szólalt meg a fiú mire azonnal felé kaptam fejem és tényleg, múltam egyik rettenetesen gyerekes darabja ott volt, porosan és szinte biztos hogy pár pók tanyázik benne, az alatta lévő dobozban meg találtam a pót húrokat és pár pengetőt amit még innen-onnan szedtem össze.
El emeltem helyéről vele együtt minden kisebb szükséges darabját és semmivel nem törődve fogtam magamhoz és indultam ki vele a fiúval nyomomban.

Vissza mentünk szobámba és gyorsan ki szaladtam egy rongyért, amint vissza értem takarítani kezdtem. A barna felület csak úgy csillogott amint le került róla a por. Olyan volt mint régen, bár az illata nem de azt le tudom az idő múlásának. Amikor el kezdtem le szedni a régi kopott húrokat a nosztalgia öntötte el egész testem.
A régi emlékek amikor órákon át csak játszottam ezen és mégis soha senkinek nem mutattam meg mit tanultam. Mindig arra vártam hogy egyszer majd minden tudásomat be vetve álljak ki és nyűgöztek le mindenkit, de ez nem kimondottan úgy tüstént ahogy akartam, pár csoportos fellépésen én voltam a három közül az egyik gitáros és kimondottan nem is lehetett hallani a játékomat. Azt hiszem végre meg mutathatom ki vagyok és szerencsére oldalamon lesz Jirou is szóval nem kell félnem.
Végül sikerült ki cserélnem a húrokat és egy pengetőt elő véve töröltem át azt is majd hangoltam be a gitárt.
-Játszol is vagy csak simogatod? - kérdezte türelmetlenül Hitosh mire majdnem el nevettem magam
-Ennyire hallani akarsz? - kérdeztem
-Igen-mondta ki határozottan mire bólintottam. Őszintén, nagyon régen játszottam és alig emlékszem valamire és ha béna lesz tuti szidni fogom magam, sőt rosszabb, ő nem fog szólni hogy béna és magamtól jövök rá.
Mindent bele kell adnom most is.
_____________________________________
08.01.