24.
Kaminari Denki
-Denki...
-Deeeeenki- halottam valaki kellemes hangját, arcomat cirógatva próbált ki kelteni álmaimból ami sikerült is de persze nem adom meg neki ilyen könnyen magam
-Denki! - zaklatott tovább
-K-Kicsim - szólított meg félénken mire szívem azonnal majd ki ugrott helyéről ez a megnevezés számomra teljesen új volt de testem azonnal meg telt boldogsággal
-Ébredj- suttogta már sokkal zavartabban, biztosan észre vette, hogy ébren vagyok
Szemem lassan nyitottam ki és azonnal bújtam a kissé piros arcú fiúhoz
-Jó reggelt-köszöntem reggeli borzalmas hangomon
-Neked is- mondta majd magához ölelt amit meglepődve néztem de nem szóltam semmit hisz még a végén vége lenne
Ezt a pillanatot egy kopogás hang zavarta meg. Idegesen néztem az ajtóra majd hirtelen bújtam le a takaró alá amit a fiú összeráncolt szemöldökkel figyelt.
Az ajtó ki is nyílt és nem tudtam ki lépett be rajta de valahogy gondoltam, hogy csak Mihoko lehet az
-Jó reggelt, ki cipője va... -állt meg a beszédben a nő-Az ott Denki? - kérdezte mire zavartan bújtam elő a takaró alól majd mikor meg láttam egyszerre zavart, értetlen, boldog és reggeli arcát idegesen nyomtam a párnába a fejem. A nő még ott állt zavartan egy ideig majd fejéhez kapva lépett túl ezen
-...most együtt vagytok vagy...?-kezdett el találgatni a nő, fejem még mindig a párna rejtette. Ezek szerint tudja, hogy Shinso a fiúkat is kedveli...
-Együtt- mondta Shinso hangjából halottam, hogy zavarban van ami egy mosolyra kényszerített
-Gratulálok-visongott a nő - Denki drágám bármikor jöhetsz és segítek amiben csak kell, tényleg, anyukád még nem tudom tudja e de ha nem akkor meg tartom a titkot persze sokáig nem megy mert anyukád a legjobb barátnőm és érted de... Ez csak, Gratulálok-hadarta a nő lelkesen
-Köszönjük - mondtam a párnába, úgy éreztem arcom vörös így nem akartam azt meg mutatni a nőnek.
-Reggeli a konyhában aztán ügyesen, el mentem! - nevetett a nő majd be csukta az ajtót.
Fejem még mindig nem emeltem fel a párna kellemes illatú volt amire csak most tudtam el kezdeni koncentrálni. Olyan illata volt mint Shinsonak fejem még jobban bele nyomtam és élveztem az illatot.
A fiú mellettem kezdett el mozgolódni majd kezét hátamra vezette. Fejem fel emeltem és kerestem a fiú tekintetét, ismét eszembe jutott reggeli megnevezése mire szívem teljesen meg bolondult és fejem forróbb lett, gyorsan borultam vissza a párnára amit egy kuncogással díjazott.
-Mi az? - kérdezte nevetve
-Semmi-morogtam a párnába zavartan, nevetve nyúlt fejem alá majd kényszerített, hogy ki emeljem a fejem rejtekhelyéről
-Kérlek- mondta bociszemekkel próbálkozva
-Hallottam amit reggel mondtál- mondtam egyszerűen mire arca szint változtatott majd el engedte fejemet és sajátját tette a párnára. Nevetve simogattam fejét amit egy morgással díjazott
-Nyugi, tetszett! - nevettem tovább mire egy kicsit fel emelte fejét és végig mért engem
-Hogy érted, azt hogy "tetszett"? - kérdezte még mindig zavartan
-Úgy, hogy tetszett, csak ennyi -motyogtam majd állát meg fogva csókoltam meg.
Most én vezettem, talán az előbbiek miatt hagyott vezetni de végre meg mutathattam, hogy mire vagyok képes. Nyelvem át vezettem szájába majd nyelvét bírtam mozgásra, látszólag nem igazán volt hozzá szokva, hogy nem ő irányít de most mégis engedett. Mikor el váltunk egymástól gyorsan magamhoz tértem és újra közeledni kezdtem felé, egy puszit nyomtam arcára majd még egyet és egyre lentebb haladtam arcán. Végül már nyakához értem ahol ugyan úgy kezdtem puszilgatni. A fiú arca és még füle is teljesen vörös volt én pedig csak mosolyogva folytattam amit el kezdtem.
Lassan haladtam puha bőrén füle felé, mögötte lévő részre egy puszit nyomtam mire a fiú ajkait egy halk nyögés hagyta el. Fejem azonnal forró lett és láthatóan ő maga is vörösebb lett és fejét is le hajtotta kezeibe temetve arcát.
Le dermedtem a furcsa hang hallatán majd magamban rá is jöttem, hogy ez a ritka hang igen csak kellemes ha tőle hallom. Mosolyogva néztem a vörös fiúra majd lassan kezéért nyúltam és le vettem vagy inkább le feszítettem onnan és egy puszit nyomtam arcára.
Lassan emelkedett fel ülő helyzetbe majd próbálta kevésbé ki mutatni zavarát ami nem igazán sikerült neki
-É-Éhes vagy? - kérdezte mire csak mosolyogva bólintottam. Szó nélkül állt fel majd kezdett az ajtó felé menni ahova én követtem mint valami jó kiss kutya.
A konyhába le érve meg is láttam a friss gofrit. Már nem ettem gofrit nem is tudom mióta lelkesedésemen a fiú jót mosolygott majd csendesen ültünk le az asztalhoz enni.
Talán a kellemes csend át vágott kínosba mikor már nyeléseim hangja volt az egyetlen zaj és levegőt venni is alig tudtam ez álltam minden falat kissé kellemetlenül csúszott le torkomon.
Torkom meg köszörültem majd a fiú felé fordultam aki talán hasonló érzelmekkel küzdött mert elég kellemetlenül nyúlt az ételért.
-Össze fogom hozni Minát és Serot- jelentettem ki mire elégé meg lepődött de végül csak egy kiss mosollyal arcán nézett rám
-Nálatok ez ilyen kényszer? - kérdezte kuncogva
-Hogy érted? - értetlenkedtem
-Mina már örült módjára próbálkozott nálunk most pedig te csinálod azt náluk majd- magyarázta a fiú miközben már sokkal otthonosabban harapott egyet
-Nem mondanám, hogy örült módjára próbálkozott- gondolkodtam el
-Le lökött a lépcsőn-jelentette ki összeráncolt szemöldökkel
-Igen mert tudta, hogy el kapsz- érveltem a lány érdekében
-Semmi nem garantálta, hogy el kaplak- morgott a fiú, úgy tűnt nem fog le mondani az igazáról
- Jó na az túlzás volt- motyogtam mire egy kiss mosoly jelent meg arcán valami kiss "nyertem" gondolat mellett ami biztosan át szaladt fején.
______________________________________
05.21.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro