22.
Kaminari Denki
-Most azonnal el mondasz mindent! - rohant le Mina amint be értem az ajtón.
-Jojo nyugi-csititottam le nevetve a lányt majd fel indultunk a lépcsőn.
Amint be értünk szobámba az ajtót be csuktam majd a lány le vetette magát ágyamra várva a történetet én nyugodtan ültem le székemre és húztam még az időt.
-Mond már- kérlelt a lány szenvedve.
El mondtam neki mindent ő pedig érdeklődve hallgatta
-...és iszonyat jól csókol szóval aztaaa - ámuldoztam mire csak kuncogva reagált
-Tudtam! Tudtam, hogy sikerülni fog és tudtam, hogy imádni fogod- kiabált a lány mire csak próbáltam le halkítani őt kevés sikerrel.
-Jó nyugalom! Amúgy miért jöttél? - kérdeztem mire egy kicsit meg állt majd egy elég furcsa arc kifejezés jelent meg arcán amit nem tudtam hova tenni
-Tudod van a barátnőm a B osztályból-mondta mire csak bólintottam-Az ő legjobb barátnője hallotta, ahogy az a fura szürke hajú csaj és Ibara beszélgetnek
-Igen ő azt hiszem a legjobb barátnője
-Nem az a lényeg, hogy ki ki! Az a lényeg, hogy mit hallott
-Na mond mit hallott- sóhajtottam
-Azt mondta, hogy talán be jössz neki- mondta a lány
-Ez nem lehet -mondtam egyértelműen mire a lány csak szemét forgatta
-Amikor vele beszélsz nem látod furcsának? - kérdezte mire meg ráztam a fejem
-Hát alapból ő írt rád és az is furcsa volt nekem -gondolkodott el a lány
-Ne ezt ne csináld- kértem meg - Ne találj ki hülyeségeket!
-Tudom tudom! Most boldog vagy meg ilyenek de figyelj rá és ha rád akaszkodik szólj neki..., vagy nekem, hogy meg öljem- mondta a végét halkabban
-Nem fog rám akaszkodni- jelentettem ki
-Ne bízz ennyire az emberekben..., ha pedig próbálkozik szólj neki, hogy foglalt vagy.
-Nem fog próbálkozni-mondtam mire telefonom jelzett. Nem foglalkoztam vele és hallgattam tovább a lány elméleteit de amikor újra jelzett már fel kaptam a telefont. Két ember írt.
Ibara Shiozaki: Szia! Hogy vagy?
Neito Monoma: Meddig kell még várnom a válaszodra ember?
-Ki írt?-kérdezte a lány akinek a beszéde közben nem igazán figyeltem
-Ibara és Monoma-mondtam mire arcán meglepettség jelent meg
-Mit akarnak?
-Ibara, azt hogy hogy vagyok, Monoma meg kérdezett párat Shinsoról és nem válaszoltam ezért ki van akadva- mondtam sóhajtva
-Mond mindkettőnek, hogy takarodjanak - mondta a lány vállat rántva majd hátra dőlt az ágyon
-Igen te ezt tennéd- forgattam meg szemem
Én ➡️Ibara Shiozaki: Szia. Jól vagyok és te?
Én ➡️ Neito Monoma: Azt mondta ne mondjak semmit mert nem érdekled és foglalt is
Ezt el küldve le is raktam a telefont és a lánynak szenteltem a figyelmem.
-Egyébként - szólalt meg a lány - Jirou tervez valamit
-Mit? - kérdeztem meglepetten
-Tudod szokott lenni az a városi cucc. Meg hívták, hogy játsszon de egyedül nem szeretne szóval gondolom keres pár tehetséges arcot-gondolkodott el a lány
-Ez elég nagy előre lépés nála az biztos
-Ja igen... Amúgy nem gondoltam volna, hogy Shinso apja meleg, ez olyan nem is tudom-magyarázta a lány
-Ja én se-mondtam majd a telefonom újra hangot adott ki magából de nem foglalkoztam vele.
-Mesélj Seroval, hogy haladsz
-Sehogy, alig beszélünk- sóhajtott
-Akkor most én jövök a zaklatással- mondtam kuncogva
-Nanana! Álljunk meg egy kicsit-nevetett a lány
-Ugyan most igazán meg érdemelnéd, hogy én szívassalak téged!
-Lehet de az én kiss próbálkozásaim jók voltak te pedig nem vagy túl okos az ilyenekben
-Lehet... - gondolkodtam el - de akkor se árthat sokat - rántottam vállat.
Még a lány ontotta egy kicsit a jobbnál jobb elméleteit ameddig én magam azon gondolkodtam hogyan segíthetném beljebb a kapcsolat szerzés küszöbén. Persze nem maradt sokáig és állítása szerint a szülei nem is tudtak róla, hogy el ment otthonról szóval sietve tűnt el a kijáratnál én pedig csak nevetve néztem utána.
Már vissza akartam menni szobámba mikor a szomszéd háznál parkoló kocsi lámpája fel villant ezzel szinte a szívinfarktust is rám hozva.
A kissé fáradt tekintetű férfi már az autóban ült ameddig a másik mosolyogva hallgatta a pár méterre magyarázó lányt. Az ajtót be csuktam majd fel vettem az irányt szobámba. Be érve az erkély felé vettem az irányt és élveztem a kissé bogaras esti levegőt. Messziről hallatszott a beszéd ami nagyrészt az édes kis hang miatt keletkezett amit a lány hozott létre. A kocsi el indult és nem is vártam sokat az eddig üres szoba ajtaja is lassan ki nyílt. Mosolyogva vártam a fiút aki szintén kiss mosollyal arcán lépett ki az erkélyre.
Csak néztem egy ideig és ő is így tett. Nem éreztem, hogy bármit mondanom kéne csak talán egy kicsit közelebb akartam lenni hozzá. Persze már késő volt és nem gondoltam, hogy csak úgy át ugorhatnék. Szemeim folyamatosan rajta tartottam, fejemet kezemmel támasztottam amit a korláton helyeztem el. A hold fénye meg világította arcát ami miatt csak szebbé kissé sápadt bőre még gyönyörűbb lett.
Ábrándozásomat az ajtóm nyikorgó hangja zavarta meg. Zavartan kaptam oda fejem mire meg láttam mosolygós húgomat aki feltűnően boldognak tűnt.
-Szia boszorkány - viccelődtem a lánnyal mire csak szemét forgatva lépett ki mellém
-Hogy ho... Oh- állt meg a beszédben miközben Shinso felé nézelődött - Mesélj - nézett rám mindent értő mosollyal
-Hosszú inkább te mond miért vagy ilyen boldog- mondtam mire tekintetét a holdra vezette
-Képzeld Kodai egyik nővérével Saraval ma találkoztam elsőnek - mondta mire bólintottam - Ő nem tudta, hogy..., tudod úgy a barátnője vagyok és mikor így meg jelentem Kodai mellett aranyosan köszönt és tényleg cuki volt- magyarázta vigyorogva-Le ültünk beszélgetni aztán felőlem is kérdezősködött egy csomót és így ügye el ment a "barát" részhez ahol mind össze néztünk és amikor az anyukájuk így próbálta neki jelezni, hogy mi is van ő vissza kérdezett, hogy "Szerintem elég szép nem értem mi bajotok tuti, hogy van valami pasi" én meg már alig tudtam nem röhögni amit így nem értett Kodai meg már idegesen ült mellettem és mondta, hogy "Nem hiszem, hogy sok pasi járkál utána" így erre Sara nem értette én meg szóltam, hogy "Ha járkálnak is utánam hamar fel adják mert Leszbikus vagyok" itt már szakadtam a röhögéstől Kodai apukájával együtt a lány az annyira el gondolkodott és csak utána esett le neki és így ez a "Tudja, hogy te is az vagy?" erre csak még jobban röhögtem szóval a lényeg, hogy jó volt- kuncogott a lány mellettem mire én is mosolyogtam.
______________________________________
05.17.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro