Kaminari Denki

-Denki-szólt utánam a nő de csak az ajtón sétáltam ki. A lépcső felől hangos és gyors léptek ütötték meg fülemet majd a folyosó végén egy kiss lány szaladt felém. Amint meg látott meg állt és érdeklődve nézett végig rajtam. A lánynak fehér haja volt és elég aranyosan nézett ki. Lassan és bátortalanul sétált felém majd kezét nyújtotta amit mosolyogva néztem.
-Eri vagyok -fogtam meg kezét
-Én Denki- mondtam mire a lány gondolkodva nézett végig rajtam.
-Shinso egyik barátja vagy? - kérdezte mire csak bólintottam egyet. - Akkor gyere be velem - utasított majd válaszom nem meg várva húzott maga után vissza a szobába az ajtóban meg láttam, ahogy a fiú valamit magyaráz a nőnek aki szemöldökét ráncolva hallgatja őt. De ahogy az ajtóba értünk egyből felénk kapták fejüket.
-Shinso! - kiabált a lány majd kezemet el engedve ugrott a fiú nyakába.
A fiúnak mosoly jelent meg arcán és így ölelte át a kislányt.
Még ott álltam pár percig majd már mikor a lány beszédbe kezdett igazán feleslegesnek éreztem oda magam ezért ott hagytam a beszélgető embereket. A lépcsőn le érve szembe találtam magam két férfival az egyiknek szőke hosszú haja volt, a másiknak pedig hosszú fekete.

Valahogy teljesen más kisugárzásuk volt de nem igazán értettem, hogy kik ők, úgy ahogy a kislányt se.
-Szia - köszönt a szőke hajú mosolyogva a fekete hajú pedig csak semleges arccal végig mért.
-Jó napot- köszöntem majd mikor már éreztem, hogy kínos a csend kezem nyújtottam feléjük - Kaminari Denki vagyok- mondtam mire a szőke mosolyogva fogta meg kezem
-Hizashi Yamada- mondta majd a mellette állóra nézett majd mosolyogva szuggerálta mire ő is felém nyújtotta kezét
-Aizawa Shouta - mondta majd el engedte kezem.
-Te vagy...- mondta Hizashi várva, hogy be fejezem a mondatot
-Shinso egyik barátja- mondtam mire csak bólintott. A lépcső felől hangok közeledtek főleg Eri hangja által majd amikor le is értek mosolyogva ugrált oda a két férfihez.
-Szia apa- mondta Shinso majd meg ölelte Aizawát mire kicsit meg lepődtem de azért valahogy tisztáztam magamban a dolgot, hogy tényleg hasonlítanak. Akkor ha ő az apja akkor a másik férfi ki?
Majd Hizashit is meg ölelte mikor a kiss fehérség felém szaladt. Meg állt előttem majd mosolyogva nézett rám én pedig vártam, hogy meg szólaljon ami rövidesen meg is történt.
-Denki. Játszunk? - kérdezte lelkesen
-Nagyon szeretnék de haza kellene indulnom- mondtam szomorkásan mire Mihoko kezét éreztem vállamon
-Ugyan, maradj- mondta mire csak vissza néztem a mosolygós lányra és bólintottam mire ő kezemet meg ragadva húzott maga után egészen a nappaliig ahol meg is álltunk
-Mit játszunk? - kérdeztem mire a lány el gondolkodott
-Bújócskázunk? - kérdezte mire csak bólintottam majd a lány tekintetét a konyhában lévőre vezette majd el is szaladt ezzel egyedül hagyva engem.
Nem is telt el csak pár pillanat már szaladt is magával rángatva a lila hajút aki zavartan engedelmeskedett a lánynak.
-Hárman játszunk - jelentette ki a lány mire csak bólintottunk
-Hogy találjuk ki, hogy ki hunyjon? - kérdeztem mire a lány ismét gondolkodni kezdett
-Mondókával! - mondta majd el is kezdete mondani ujjait hármunk között mutogatva
-Ec-pec kimehetsz te vagy az a vén kecske- és ezzel meg is állt magán mire mosolyogva jelezte, hogy neki ez jó.

A lány el is kezdett számolni mire magam elé meredve gondoltam ki hova búljak, és ahogy láttam a mellettem álló se tudta hogyan bújhatna el a látásra talán 6-7 éves lány elől. Tekintetem akaratlanul is rajta maradt amit észre is vett majd mikor vissza nézett csak zavartan kaptam el fejem és indultam el valamerre. Végül az egyik fotel mögött találtam menedéket ahol takarásban is voltam. A lány hangja a közelemben beszélt feltehetően a felnőttekkel de elég hamar ugrott nyakamba egy "megvagy" kiáltással.
-Hogy találtál meg?-kérdeztem ámuldozva mire csak nevetve ment tovább keresni a másik fiút. Akit elég hamar meg is talált mert nem túl kreatívan az ajtó mögé bújt.
Mivel engem talált meg elsőnek egyértelműen én jöttem.

Az elég sokadik kör után már fáradtan dőlt le a lány mire mi is követtük őt. Jó pár percig csak feküdtünk a földön vagyis inkább az egyébként kényelmes szőnyegen
-El megyek a mosdóba- szólaltam meg mire csak bólintottak majd tovább csinálták a dolgukat.
Már hólyagom igazán nem tudta tartani annak ellenére, hogy nem rég jelezte felém szándékát. Gyorsan vettem az irányt a fürdő felé majd magamra csukva engedtem magamon. Hirtelen kopogás zavart meg amit egy "vagyok" kíséretében próbáltam meg szüntetni de az nem szűnt meg csak folyamatosan kopogtak.
______________________________________
05.14.