Sziasztok! Igen, végre ide is megérkezett a helyzetjelentés. Tulajdonképpen már régen elkezdtem ezt a közleményt (vagy nem tudom minek nevezzem de ez volt a címe a réginek amit elkezdtem szóval jó lesz ez ) de valamiért nem fejeztem be (nem tudom miért,  ne kérdezzétek). Szóval kezdjünk is bele:  Amint már láthattátok a címbe kiírtam, hogy a sztori szünetel. Ez azért van mert most kezdtem a 9. osztályt egy másik gimiben (eddig egy olyan gimibe/ általánosba jártam ahol 7.-ben a sulin belül át lehett menni a gimnáziumi osztályba). Na most ez a gimnázium háát a legjobban szerintem úgy tudom elmagyarázni ha elmesélek egy beszélgetést ami a nemrégmúltban esett meg.
Apával bementünk ügyintézni az okmányirodába és az ott dolgozó néni (na jó nem volt olyan öreg de nekem szinte minden felnőtt néni vagy bácsi mert miért ne) elég beszédes kedvében volt. Több témát is érintettünk mígnem elérkeztünk a tanulmányaimhoz. Az alábbi párbeszéd zajlott le ( N=néni,  É=én) :
N: És melyik iskolába jársz? Mert hogy az én fiam is....bla bla bla.
É: *elmondtam a suli nevét*
N: Wow.

Hát igen. :D Na jó ennyi elég is lesz rólam,  most következzen röviden hogy mi is a tervem a történettel. Először is nem áll szándékomban abbahagyni az írását, de a szüneteltetést mindenképp rajta hagyom,  mert (mint oly sokszor mondtam már) nagyon kevés szabadidőm van, az is többnyire este, amikor már arra sincs agyam, hogy ha esetleg olvasok egy könyvet,  követni tudjam a történetet, nem még egy sajátot összerakni. Gyorsan összedobott,  nem átgondolt munkát pedig nem szeretnék kiadni a kezemből, érthető okok miatt. Természetesen ha esetleg elkészítenék egy részt azt publikálom is,  szóval a szüneteltetés nálam nem azt jelenti,  hogy ez idő alatt egyáltalán nem jelenhet meg rész.

Na már csak annyit szeretnék mondani,  hogy köszönöm nektek mindazt a sok pozitív visszajelzést (akár vote-ok,  akár kommentek formájában) amit azóta kaptam,  amióta elkezdtem ezt a sztorit. Nagyon sok erőt és motivációt adott. Remélem a továbbiak folyamán sem fogok nektek csalódást okozni. ♡

By: Katsumi