-Már miért kéne nekem pátyolgatnom a te  rokonodat? -hangsúlyoztam ki a 'te' szót.
-Mert légysziiiii! - nézett rám kiskutyaszemekkel Victor. - Megígértem hogy segítek neki, de Victoriának is versenye lesz, arra is készülnünk kell, Natalie-nek ez az utolsó szezonja, és még
egyik programja sincs meg... egyikőjüknek sem. -temette kezeibe az arcát.
-Szóval elvállaltad, hogy 3 ember edzője leszel vagy legalább is programot csinálsz nekik...  -értelmeztem- Várj, Victoria milyen versenyre megy, mikor még csak négy éves?
- Az én kis cukorfalatom olyan ügyes, hogy meghívást kapott egy junior versenyre! - mesélte csillogó szemekkel.
- Hmm... értem. De Natalie és a kiscsaj ugyan azon a versenyen vesz részt, nem? Nem lesz kicsit kínos?
- Igen ugyan ott lesznek, de biztosan nem fognak összeveszni.- mosolygott rám úgy, mint aki ebben teljesen biztos. Szegény álomvilágban él.
-Ahogy gondolod.- hagytam rá- És mit kapok cserébe?
-Hmm? Miért? - nézett rám meglepetten. Ez képes volt 5 perc alatt elfelejteni, hogy miről beszélgettünk!
-Hát azért ha edzem a csaj rokonodat akinek amúgy még a nevét sem tudom! - világosítottam fel összeszorított fogakkal. Az évek során sokat fejlődött az önkontrollom, de még mindig nagyon könnyű engem felidegesíteni.
-Jaa! Hmm.... Kapsz egy naaaagy ölelést!
-Nem kell.
-Milyen barátságtalan vagy ma! Amúgy a neve Nagy Gabriella.
-Milyen név ez? Ki se tudom mondani! -röhögtem.
-Magyar. Anyukám húga Magyarországra költözött és ott ment férjhez. Ella az ő lánya.
- Na most akkor Nagy, Gabriella vagy Ella? -fintorogtam
-  Nagy a vezetékneve, tudod a magyaroknál az van elől. A Gabriella a teljes keresztneve, az Ella pedig becenév.
- Fuu! - mondtam és inkább elhúztam a csíkot. Ez a csaj már most bonyolult. És még én tanítsam! Én, aki 15 évesen megnyertem a Grand Prix-et és öt éve veretlen vagyok! Tényleg még azt sem tudom, hogy ez az Ella hány éves! Mivan ha valami kis csitri? Én már 20 éves vagyok szóval nem fogok valami tizenévessel kínlódni! - dühöngtem magamban. Nem rég lett vége a szezonnak, de már mindenki teljes erőbedobással készült a következőre. Én is így tettem, ezért voltam éppen a jégen, mikor Viktor elkapott a hülyeségeivel. Mindenkinek megígér mindent, aztán nem tudja betartani!  Hogy lehet egy 33 éves felnőtt férfi ennyire felelőtlen?? Nem is tudom Natalie miért ment hozzá.
-Szia, Yuri! -mosolygott rám az épp emlegetett nőszemély.
-Szia.-mondtam nulla életkedvvel.
-Mi történt? - a pillantása azt üzente, hogy kiszedi belőlem mi a bajom, mégpedig bármi áron, ezért inkább egyszerűen csak elmondtam neki.
-Viktor megkért, hogy edzzem a magyar rokonát. Egyébként is, hogy gondolja?? Nekem is versenyem lesz! -akadtam ki. Hát nem igazán sikerült egyszerűen közölnöm... sebaj.
- Túl sok mindent vállal... - révedt el a tekintete- Lehet, hogy nekem már nem kéne versenyeznem a következő szezonban, hiszen én már öreg vagyok. Át kéne adnom a lehetőséget a fiataloknak. -mosolyodott el szomorúan, és kikerülve engem, elindult befelé az épületbe.
-Nem, nem kell! -szólaltam meg hirtelen felindulásból- Majd én edzzek valahogy a csajjal. Így Viktornak csak a programját kell megírnia!
-Hiába van kiállhatatlan személyiséged, attól még a szíved mélyén jó fiú vagy. -mosolyodott el, és továbbindult. Mit is vállaltam én most magamra??

Sziasztok! Ez egy Yuri on ice fanfiction. Ugye milyen meglepő? :D Na mindegy, remélem elnyeri a tetszéseteket! :3 By: Katsumi