Éppen sietek a suliba, de valakibe neki megyek. De most nem csak én estem, hanem ő is. Hosszú szőke haja most a földön szétterülve. Szürke szemeit most nyitja ki. Annabeth.

- Martha.- néz rám döbbenten mikor felül.

- Annabeth.- mosolygok rá.

- Segítenél valamiben?- kérdezte mélyen szemembe nézve.

- P-persze- válaszoltam zavartan. Nem szeretem annyira a szemkontaktust.

- Rendben. Kövess!- adta ki a parancsot. Felállt majd kezet nyújtott nekem, hogy felsegítsen.

Én szívesen elfogadtam.

Már 3 perce sétálunk.

Megállt Annabeth a sulink előtt. Majd megindult a suli felé.

Itt vagyunk az igazgatói előtt.

A fülét az ajtónak támasztja. Hallgatózik. Nem is tudtam, hogy Annabeth-nek ilyen oldala is van.

Elveszi fülét az ajtótól és int nekem maradjak. Gondolom most őrködnöm kéne.

2 perc után kijön az irodából és nekem nyújt néhány lapot. Ránézek a lapokra.

Roxfort.

Elfelejtettem. Basszus!

De honnan tudja?

- Hallottam egyszer amikor a testvéred beszélte valakivel.- mondta nemes egyszerűséggel.

Time skip

Tudjátok az apám popsztár. És neki van sok híres barátja. És nagyon rossz amikor már így is a rajongói a nyakadon lógnak, de neki még fokoznia kell! Rám küldi a barátját, hogy hozzon ki a suliból! Érted, a barátját!

Szóval az egész ott kezdődik, hogy történelmen vagyunk. Valaki kopog.

-Tessék!- szólt Mrs. Race.

Kinyílik az ajtó. Ott állt az ajtóban Perrie Edwards. A lányok elkezdtek visítozni, mint ha valami Gucci táskát látnának.

- Elszeretném kérni Martha-t.- komoly Perrie, ennél nem tudnál jobbat.

Most a parkban sétálunk.

Héj, figyi Mart.- fordult hozzám Perrie.

Hm- hümmögtem

Perrie közelebb hajolt és megcsókolt. MEGCSÓKOLT!

Ellöktem magamtól és elfutottam.

Time skip

Az erdőben egy fa alatt üldögélek. Esett az eső.

Már fél órája, hogy itt vagyok.

Erőt vettem magamon. Felhúztam a kapucnim és elindultam.

A Belvárosban minden kihalt volt. Ez elég ritka dolog.

Egy autó állt meg egyik ház előtt.

Kiszállt az autóból egy férfi és egy fiú.

A fiú  szőke hajú, kék szemű. Egy Nike póló van rajta. Egy fekete táska díszeleg rajta. Fekete nadrágja illik a pólójához. Levakarhatatlan mosoly díszeleg az arcán.

A férfinak fekete haja illett zöld szeméhez. Borostája rendezett volt. Inget és öltönyt viselt. Fekete feszülős ruhát viselt.

A fiú hozzám sétált.

- Szia! Adam vagyok.- köszönt nekem.

- Martha vagyok. Üdv.- mondtam picit zavartan.

Varázsló vagy?- kérdezte. Picit meglepődtem a kérdésén.

- I-i-ge-n- válaszoltam zavartan.

- Remek! Holnap akarsz velünk jönni a Roxfortba?- kérdezte még mindig mosolyogva. Istenek! Hogy tud valaki eddig mosolyogni?!

- Persze, mehetek!- válaszoltam.