Perverz hét 4. nap
4.
Chat× Vesperia
Helló! Szép estét a népnek, aki még él és olvas minket!
Előre jelezném, hogy a szöveg enyhén tartalmaz BDSM-re hajazó dolgokat, esetleges felforgató szöveget. CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE! (BDSM= gyűjtőszó az Bondage & discipline (B&D), Domination & submission (D&S), Sadism and masochism (S&M) szavakból)
Ez volna a negyedik kártya szövege:
Improvizáld a következő erotikus jelenetet: Te vagy a végzet asszonya. A szeretőd nagyon szégyenlős. Érd el, hogy lefeküdjön veled. Legyél közben annyira kurvás amennyire csak szükséges.
Olvassátok el előtte MeaCaptain
és HitoriHanabi történeteit is!
Chat Noir egy ideje már nem közeledett Katica felé olyan hevesen, mint régen. A kapcsolatuk már-már csak baráti és munkakapcsolat lett. Ez pedig pont kapóra is jött Vesperia-nak. Ugyanis neki igazán tetszett a kandúr szuperhős, és szívesen bemutatta volna Ladybugnak, hogyan is kell egy férfiúval bánni, ha ilyen jóképű és szerelmes.
Ezért is kapta el a fiút a nyakánál, mikor azzal összefutott az egyik háztetőn.
- Hová sietsz, kandúrkám? - kérdezte méz édes hangján a méhecske, miközben körmeivel végig cirógatta tarkóját áldozatának.
Szegény Chat Noir pedig megijedve ugrott neki a háztetőn található kéménynek.
- Vesperia... Mi... Mi szél hozott erre? - A hangja inkább volt cincogás, mint nyávogás. Talán imponáló volt számára ennek a fiatal nőnek a viselkedése, sőt, szerette csapni a szelet, mégis tartott tőle. Ki tudja? Talán csak a macskai félelme szólalt fel benne a méh csípése ellen.
- Megéreztem, hogy a közelben vagy. Gondoltam elkaplak egy kis éjjeli sétára - mosolygott huncut fénnyel a szemében, miközben ujjait a karmos kesztyűs kézre vezette.
- Végül is... - biccentett kissé megnyugodva a másik, hogy nem kell egy esetleges fájdalmas élményben részesülnie.
Leugrottak az egyik kis mellék utcába a házról és csendben sétáltak a gyér megvilágítás mellett a macskaköveken. Alig lehetett hallani bármit is, hiszen az utcákon már csak az éjszakás műszakra menők lépteit és néhány kamasz pár nevetéseit sodorta magával a kellemesen hűs kora őszi szellő.
Azt gondolná az ember, hogy Párizs sokkal fényesebb és szebb éjjel a sok kivilágított utcával és épülettel, azonban pont annyira fest világ városnak, mint mondjuk Bukarest.
Chat Noir már rég el is felejtette, hogy kinek az oldalán sétálgat, mikor is egy szűk mellék utcába lökte hős partnere és két kézzel zárta el menekülési lehetőségeit. A fiatal teljes döbbenettel bámult bele a világoskék tekintetbe. Abban teljes egészében azt a vágyat látta, amit eddig az ő Bogara szemében keresett iránta.
- Tudtad, kandúrkám, hogy a Vesperia Evningstart jelent? - hangzott a kéjes kérdés füle mellett, amitől minden pelyhes szőrszála a hátán az égnek meredt. Arcára pír kúszott és nem tudta hirtelen mitévő legyen ezzel a megjegyzéssel. Szerencsére, nem is kellett nagyon reagálnia. Partnere szinte azonnal folytatta.
- Ez pedig majdnem olyan jól cseng, mint a Morningstar. Ami pedig Lucifer neve a Pokolból. - Hangja tele volt feszültséggel. Rá akarta venni ezt a férfiúi macskát maga előtt egy heves és erős aktusra, amiben elveszi minden gondolatát is Ladybugról és többé rá se néz olyan csillogó szemmel, mint a gyermek a féltve őrzött játékra.
- Ezt.... Erm.. Nem egészen értem most - vallotta be hebegve a fekete ruhás hős. Kezdett melege lenni és a pulzusa is az egekbe szökött. Kezdte úgy érezni magát, mint egér a vadászó cica előtt, vagy mint egy űzött vad a vadász előtt. Tagadhatatlan módon jelenleg ő volt a gyenge, menekülni vágyó préda a ragadozó előtt.
- Arra próbálok célozni, cicuskám, hogy most helyben le foglak teperni a legmocskosabb módszerrel, amit csak ismerek. Úgy foglak igába hajtani, mint a marhát az ember. De ne félj, valahol gyengéd leszek, cicus! - mosolygott, mégis ez egy veszélyes mosoly volt. Olyan méreg sárga lett tőle minden és jeges az a szép kék színű szempár.
Sóhajtva lapult közelebb a falhoz Chat és próbált menekülő utat találni szuperhősnőnk elől, mikor az egyszerű mód megcsókolta. Nem volt benne sem a nyelve, sem nagyon nyál, csak egy görcsös ajkakat összepréselő hevesség. Éreztetni akarta a másikkal, mennyire vágyik rá. Mennyire dominálni akar fölötte.
Körmei erősen markoltak bele a fiú vállába, miközben elkezdte húzni beljebb a sikátorban egy apró szoba felé. Pár napja talált rá erre az elhagyatott lyukra. Biztosra vette Vesperia, hogy itt régen gyerekek bújtak el szülők nélkül esőben, mert néhány játék gazdátlanul hevert a padló fáin. Már akkor tudta, mire fogja használni a kis helyet, mikor meglátta a csupasz matracokat. Nem csoda hát, hogy most nem volt koszos, és egy apró kis lámpa világította be a fehér falakat. A matracokat pedig puha pléd takarta, a parketta erezete pedig szőnyeggel volt fedve. A kis játékok azonban nem kerültek kidobásra. Ott sorakoztak a fal melletti polcokon. Volt közte piros kisautó, barna medve nyakkendőben, de még szalma kalapos tehenész baba is.
- Mi... Mi ez a hely? - kérdezte remegve a következő pillanatban Macska és ijedten kémlelt körbe a szobában. Rémisztő volt a sok játék a fal mellett ilyen helyzetben.
- Nem tudom, de most a mi kis szex barlangunk lesz! - Kacagott fel a méhecske és egy fényes, fekete kendővel egy radiátor csövéhez kötötte partnerét. - Élvezni fogod!
- Te megőrültél?! - akadt ki teljesen a zöld szemű, mire rángatni kezdte a karjait. Ennek pedig egy hatalmas pofon lett a jussa.
- Elég legyen az ellenkezésből! Legyél kicsit nyugodtabb! Én talán nem vagyok jó egy kis intim játékra?! Mindig csak Ladybug így és úgy! Akarj engem! - kelt ki magából a lány, miközben erőteljesen dörzsölte alfelét a már igencsak dudorodó nadrágnak. Ahogy lejjebb hajolt végig nyalta hat alsó ajkát és utána a fülcimpájába harapott. Pont olyan erősen hogy kiserkenjen a fiúnak egy csepp vére, amit le is nyalt. - Úgy érzem idelent, hogy kedvedre való ez a játék. Akkor miért ellenkezel? - suttogta egyre jobban elvesztve az eszét. Kezdte magát belelovalni ebbe az egészbe. Akarta ezt a nagy macskát.
- Mert... Ez nem így megy - nyögte ki nagy nehezen a másik, mire az enyhe csípő mozgás abbamaradt. - Ehhez nekem... kell érzés...
- Én szeretlek - jött a tömör válasz és egy újabb csók-kezdemény. Ez már bátrabb volt, szenvedélyes és ahogy megfogta a partnere állát szét is feszítette az állkapcsát, hogy egy igazi nyelves csókra hívja, még ha erőszakosnak is kellett lennie.
Ezzel pedig elérte, hogy a másik még keményebb legyen. Chat persze ettől teljesen ledöbbent, hogy neki ez a durva viselkedés ennyire imponáló. Szó szerint le akarja igázni egy méhecske!
Vesperia pedig hűen démoni nevéhez szisztematikusan elkezdte letépni róla a fekete latex anyagot, haladva lefelé a csókokkal, harapásokkal és a nyelvének játékával, miközben fullánkra emlékeztető körmeivel vájta a vörös csíkokat az alatta fekvő kockás hasába. Egészen addig tarkította a fehér bőrt ezzel, amíg el nem érte az alsójának a korcát és le nem rángatta róla.
A lány elégedetten vette szemügyre a már majdnem teljesen kemény hímtagot, amely egészen meredezett felfelé a fiú hasára feküdve.
A heves, erős kezű kezdés ellenére egészen gyengéd volt az érintése, amikor kézbe vette a férfi szerszámot és kezdte el masszírozni azt. Egy kis idő múlva már a szájába engedte a makkot és nyelvével írt rá apró köröket, miközben fel-le húzta ujjait a tagon. Ezzel apró sóhajokat és hangos nyögéseket csikart ki a másikból. Ez egyre inkább felbátorította és izgatottabbá tette a lányt, aki már a fejét is mozgatta, miközben szájában volt a másik fallosza. Mikor pedig úgy érezte, hogy a másik elég izgatott és önkívületi állapotba került gondos kezei alatt levette a nadrágját és a csíkos bugyiját, hogy a másik fölé kerülve kezdje nedves bejáratához igazítani a meredező tagot.
Lassan engedte egyre lejjebb a csípőjét, hogy az esetleges fájdalmakat tompítsa, azonban be kellett látnia, hogy túlságosan fel volt hevülve, hogy erre különösebben figyeljen. Elég vad tempóban kezdte a csípőjét, úgy az egész alsó testét mozgatni, amíg a keze újra szét nem feszítette a szőke fiú ajkait és csókolta meg. Akaratos és szenvedélyes volt. Igazán azt akarta, hogy feledhetetlen élményben legyen része szerelmének. Hogy akár öt év múlva is kirázza a hideg és vágyjon utána. A csókja után. Az érintései után. Maga az ő általa keltett gyönyör után.
Hamar befejeződött a kettejük játéka. Alig élvezett el mindkettő, súlyos csipogás jelezte mindkettejük számára, hogy a kwamik kezdenek kifogyni a szuflából.
- Még látjuk egymást Chat - nyomott csókot sietve a másik szájára és már ott se volt, felkapva a ruháit.
- Vesperia! - kiáltott döbbenten utána a srác. Addigra már egy éles fény kíséretében Adrienként ült a puha, barna pléden, még mindig a radiátorhoz kötve. - Nem engedtél el! Vesperia!!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro