Emlékeim szerint az első ficem, amit elkezdtem publikálni itt.

Mivel nem tudtam befejezni, leszedtem. Veterán olvasóim talán emlékeznek még rá. XD

Ha most folytatnám is, nem lenne olyan jó, mert 12 éves Liliana már nem teljesen rekonstruálható sajnos. (Természetesen voltak a kisasszonynak hibái is, de néhány megoldás ma már tuti nem jutna eszembe.)

Élt egyszer egy Jungkook nevű ifjú herceg, és most leszögezzük, hogy fiú. Mert egyesek szépségénél fogva abba a hitbe ringathatják magukat, hogy főszereplőnk nőnemű, holott ez korántsem igaz. Csak éppen szép és cuki.

Tizenhatodik szülinapján kiszökött a kastélyból, mert kedve támadt korcsolyázni, és egyébként is, Dancsó Péter is megengedte, úgyhogy no para.

Jégen csúszkálás (és jó néhány hasalás) után rábukkant egy medvebocsra.

-Hazaviszlek, és Sugának foglak hívni-mondta a bocsnak, aki persze nem tudott emberül, tehát azt sem értette, mit akart vele fogvaejtője közölni. Inkább szunyált.

A szülei Jungkook elé futottak (run, run, run), amikor visszatért.

-Majd' megőrültünk az aggodalomtól, aranyom (golden maknae)!-sikította hisztérikusan Jin, és karjaiba zárta drága kisfiát.

-Ugye tudod, hogy tilos elhagynod a kastélyt, fiacskám?-mordult rá édesapja, Rap Monster is.-Viszont most mehetünk vissza a jégre, mert tűzijátékot szerveztünk neked.

-Látod, kis bogaram, annyira szeretünk, hogy rád költjük az állam pénzét!-nyomott hatalmas puszit Jungkook arcára Jin, aminek ott maradt a nyoma, a rúzsnak köszönhetően.

Villanás futott át az égen, és egy griffmadár szállt le a tóra. A griffről egy (meglepően jóképű, ám pici) ember szállt le, aki nem mellesleg varázsló is volt. Odament Jungkookhoz.

-Jimin vagyok, hercegecském, és a jövendő férjed!

A király és a királyné fiukhoz siettek.

-Ne, ne!-kiáltotta Rap Monster.-Hagyd békén őt!

Jimin ekkor felemelte varázspálcáját, s egy intéssel kővé változtatta a királyi párt és az egész falut.

-Légy az enyém, Jungkookie, hisz oly rég vágyom rád! Cserébe visszakapod a szüleidet is...-zsarolta a herceget Jimin. Ebben a pillanatban egy nyerítező szárnyas ló pottyant le az égből.

-Gyorsan pattanj a hátamra, Jungkookie, a nevem J-Horse. Na, mit nézel így, nem láttál még beszélő pegazust? Tudatlan. Gyere már!

5 másodperccel később

-Itt is volnánk!

Egy felhő-izéhez értek, amit nagy nehezen nevezhetnénk palotának, de üsse kő. A palotában egy szép hölgy (?!) fogadta őket, Jeonghan, a felhőkirálynő volt az.

-Mennyire hasonlítasz a bátyádra, Jungkook!-mondta a haját hátradobva.

-Mi-milyen bátyámra?

-J-Horse-ra! Valamikor ember volt, és
J-Hope-nak hívták. Tizenhat éves korában Jimin felbukkant, hogy elvegye férjül, pedig még ő maga még csak tizenöt volt... Mindegy.

Mivel visszautasította, fékezhetetlen barommá változtatta, akarom mondani, lóvá.

-Ez itt-mutatott J-Horse-ra Jungkook hitetlenkedve-a bátyám?

-Az-sóhajtotta Jeonghan királynő-na idefigyelj, kisfiam. Hogy legyőzd Jimint, szükséged lesz a Fénypálcára. Egy uncia infires kell az elkészítéséhez, egy kis dirty water és a jam, ami a swag örök fényében ragyog. El kell mennetek a tiltott erdőbe.-Mondta vészjósló hangon a királynő, és egy tűzjelzőt akasztott J-Horse nyakába.-Ha bajban vagytok, ezzel jelezzetek nekem.

Jungkook, J-Horse és Suga behatoltak tehát a tiltott erdőbe. Suga persze belefordult valami vízmosásba, mert el-elszunyókált menés közben.

Ebben a pillanatban egy csapda zárult össze a fivérek feje fölött.

Micsoda dráma!

Nemsokára kapott egy második részt is, de azzal nem voltan megelégedve, szóval töröltem.

Néhány próbálkozás után feladtam, és két éve csak kuksolt a vázlataimban.

Lényegében A tizenkét táncoló herceg testvérkéje, ha úgy vesszük.

Az első vázlatot 2016. augusztus 9-én írtam.

u emo

i am