Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

négy


Nem tudtam megállni, hogy ne mosoglyogjak az üzeneten. Felnéztem, és Milán arcával találtam szembe magamat, aki csak egy kacsintással jelezte, hogy jó a téma. Ha neki ez segít..

    - Megyünk? - kérdeztem Lizától.

- Mehetünk - felelte a lány, mire elkezdtünk összepakolni. Gyorsan feltekertem a pokrócót, majd a táskámat a hátamra véve elköszöntem a srácoktól. Lizával felfele baktattunk a dombocskán, mikor eszembe jutott, hogy a fehér haspólómat, amit magamon viseltem, nem raktam el.

- Ne bánkódj rajta, egy póló nem a világ vége - simogatta meg a karom .

- Rendben. Milyen ruhát veszünk fel a koncira? - tettem fel a kérdést.

 -Uuuuu, én egy miniruhát fogok felvenni , neked meg találtam egy szexi pólót gatyával. Mit szólsz? - jött teljesen lázba.

- Nagyon tetszikkkkk - tapsikoltam. 


                                                                                 -----------------------------

Hat órakkor aztán nekiálltunk a készülődésnek, így Liza odadobta a kiválasztott darabokat. megcsináltam a hajamat, ami nem lett extra, csak egy egyszerű két copfos hollandfonás. Liza a sminkemet csinálta, mert én nagyon rosszul tudok tust húzni, meg általában nem az én asztalom a smink. Így Liza kezelésbe vette az arcomat. Gyönyörű lett a végeredmény, de nem akarok nagyképűsködni, mert én is utálom azt. De amúgy tényleg jó volt. Liza bombasztikusan nézett ki, csináltunk képet, amit kiraktuk insta sztoriba. Mire való a net......

           Kiléptünk az ajtón, majd az utcán andalogtunk. Egyszercsak előttünk felbukkant 2 kurva helyes srác. Na én nem mondok ilyeneket, de ezt most le kellett írnom. 

- Hali - nézett rám az egyik csávó. Csak mondom ő a helyesebb, és szösziiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.

- Szia! - köszöntem neki, mire megálltak, és én a fiúba mentem. 

- Bocsi - vörösödtem be.

- Semmi baj, hogy hívnak? - kérdezte.

- Annának - feleltem. - Téged? - néztem bele a kék íriszébe. 

- Marci vagyok - mosolygott rá. Egy gond volt. Kitört a nyakam, mire ránézek. -Ő a haverom, Levi - mutatott a barna hajú srácra, aki Lizával flörtölt.

- Merre mentek? - kérdezte a srác.

-Valmar koncertre megyünk - jelentette ki büszkén a barátnőm.

- Na mi is odamegyünk - mondta Marci.

- Velünk tartotok? - kérdezte a barátnőm, mire engem valami rossz érzés fogott el. Nagyon jó arcok, de nem bízok még bennük. Na mindegy ma ki fog derülni róluk egy- két dolog.

- Aha - mondta Levi, mire ránézett Marcira, aki nagyon- nagyon perverzen mosolygott.

 Akkor sajnos még nem tudtam, hogy mi fog bekövetkezni. 

                   

                                                                   ******************************

Sikerült Lizával az első sorban helyet foglalni, Marci meg Levi meg elmentek italt hozni. Még mindig a torkomban dobogott a szívem, és nem akart abbahagyni. Amióta megláttam a két srácot, azóta nem hagy nyugodni valami. 1 perc múlva kezdődik a konci, és a fiúk még mindig nincsenek itt. Nem tudom ebből mi lesz. 

      A koncert elkezdődött. Milán nagyon jó nézett ki, bár inkább bámulnám a kockahasát, mint dzsekiben. Egyzser csak egy kar csúszott a derekamra, és egy poharat nyújtott Marci felém. 

- Na hoztam neked Fantát. Remélem szereted - mosolygott.

- Köszi - feleltem, majd egy kevéskét ittam belőle. 

- Gyere - mutatni akarok neked valamit, aminek örülni fogsz. Nagyon - fogta meg a kezem, és kivezetetta tömegből.  Egy falhoz vezetett, ahol egy lélek sem járt. Se szó, se beszéd, erősen a falnak nyomott, és durván csókolgatni kezdett, miközben a pólom alá nyúlt, és a bimbómat markolászta. Próbáltam ellökni magamtól, de olyan erősen fogott, hogy az lehetetlen volt. Nem tudom mennyi idő telhetett el így, de egy hangra lettem figyelmes.

- Kopj le, te balfasz! Vagy a heréid az ország másik felében fgnak kikötni, és azt melegen ajánlom- húzta össze szűknyire a szemét Milán, mire Marci felé kapta a fejét, és lenéző pillantásokkal illette a magyar rap-pert.

-Ennél sokkal jobb beszólást is kitalálhattál volna.

-Ó, öcsisajt, ne aggódj, van még a tarsojomban- vigyorgott Milán, majd az ökle megmozdult, és fél pillanat múlva Marci már vérző ajakkal a földön feküdt.

- Na ez a gyerekis kiterült. Megvagy? - guggolt le hozzám, mert én már a földön ülltem.

- Nem - néztem a szemébe.


Halikaaaaa! Itt lenne a negyedik rész. Ez valamennyire esemény dúsabbra sikeredett, és remélem bejön nektek. Ha tetszik, vote - olj, és kommentelj!>3 

    Xoxo: Jázmin

2024.06.08.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro