Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Huszonnyolcadik

Már pirkadt az égbolt, amikor iszonyatosan erős fejfájásra ébredtem. A kellemetlen érzés csak jobban erősödött, amikor a takaróba markolva fordultam egyet, legalábbis akartam. A hasogató fejfájásnál is ijesztőbb volt az, hogy valaki feküdt mellettem. Direkt összeszorítottam a szemem és nem nyitottam ki. A gondolataim ezer felé cikáztak, mégis egy embernél lyukadtak ki. Éreztem, hogy a felkelő nap első sugarai cirógatják az arcomat, ezért vettem a bároságot és hunyorogva kinyitottam a szemem. Redőny, résein bekúszó sárga fény, a szobám színes fala és egy test ami mellettem szuszogott. Összekócolt hajjal emeltem fel a fejem, de amikor megláttam, hogy ki aludt mellettem, a szám elé tettem a kezem. - A picsába! - álmosan pillantottam Daniele felé, aki békésen a hátán aludt. Próbáltam rájönni arra, hogy mi történt az éjszaka, de minden homályos volt. A fejem fájt és össze voltam zavarodva. Úristen! Lefeküdtünk egymással?! Óvatosan nyúltam a takaró felé, megfogtam a szélét, majd óvatosan húzni kezdtem magam felé. Lépésről-lépésre jelent meg Daniele meztelen felsőteste, ezért amikor a takaró a köldökéig ért, gyorsan megállt a kezem. - Szexeltünk! - sziszegtem a fogaim között. - Istenem! - megemeltem a saját takarómat, majd elkerekedett szemekkel vettem tudomásul, hogy csak egy bugyi volt rajtam. Azonnal mellemre szorítottam a takarót és hevesen süllyedő mellkassal figyeltem Daniele-t. A hátán aludt, ezért a mellkasa mélyen emelkedett fel és le. A nap felkelő sugarai rásütöttek az arcára, ezért az arca minden négyzet centijét beragyogta. A napfényben szinte bronz barnának tünő bőre hibátlan és feszes volt. - Ha már olyan jól nézel ki.... - ismételten lehúztam a takarót, majd megálltam a köldökénél. - Atyaég... - ujjammal megérintettem a mellkasát, majd óvatosan a hasa felé haladtam. Egyre több ujjammal érintettem a meleg felsőtestén, miközben a vonzó kockái, és a köldöke felé értem. - Kíváncsi lennék, hogy mit fizetért ezért az anyatermészetnek - motyogtam, miközben lassan végig simítottam a bordáin, majd újra a mellkasára szántottam a kezem. - Kemény és feszes! Még a mellbimbód is cuki - mondtam magamnak, de amikor arcára pillantottam, a szeme nyitva volt.

- A mellbimbóm is cuki? - ismételte, miközben vörös arccal vettem tudomásul azt, hogy most teljesen leégtem előtte. Újra elhajoltam tőle, és jobban magamra húztam a takarót. Daniele hunyorogva emelte meg a feje alatt található párnát, ezért kicsit felült. Jézusom! Mit csináltam az előbb? Vajon tudja, hogy megvizsgáltam, mintha egy kísérleti alany lenne?! - Jó reggelt! - pillantott a szemembe. Tengerkék tekintete a napnál is jobban csillogott, ezért zavartan végignéztem magamon.

- Mi történt az éjszaka? - ez volt az első kérdés amit feltettem neki. Feszülten néztem, hogy mosolyra húzza puha ajkát, majd ujjaival a sötét hajába túr.

- Hogy mi történt? - szórakozott jókedvűen. - Egész éjszaka döngettük az ágyat! Fulladásig szexeltünk! - fürkészte az arcomat.

- H...hogy mi? - préseltem ki vigyorogva.

- Olyanok voltunk mint a vadállatok! Azt hiszem, hogy még az ágy is megrepedt alattunk - pillantott a plafon felé, ezért könnyes szemmel nyeltem egyet. Daniele rezzenéstelen arccal fürkészett engem, de amikor a kiborulás szélén álltam, váratlanul elnevette magát. - Vicceltem! - tette fel a kezét védekezően. - Sokat ittál, ezért lefeküdtél aludni.

- De te mit csináltál?

- Chloe-val összeraktuk a hiányzó puzzle darabjait - az oldalára feküdt, ezért teljesen felém fordult. Egyik kezét a feje alá tette, majd megrészegülve vettem tudomásul, hogy alsónadrág azért van rajta.

- Akkor köztünk nem történt semmi? - motyogtam tovább. - Nem szexeltünk?

- Nem szexeltünk! - ismételte helyettem, majd tekintetem láttán a szemöldökét ráncolta. - Mintha örülnél neki! Pedig még azt sem tudod, hogy milyen vagyok az ágy... - mielőtt befejezte volna, megfogtam a párnámat és arcon ütöttem őt.

- Annak örülök, hogy még megvan az esélyünk az első felejthetetlen szeretkezésre - utaltam arra, hogy hihetetlenül megnyugodtam amiatt, hogy részegségem után azonnal elaludtam. Daniele az ajkamra pillantott, ezért zavartan figyeltem, hogy lassan elveszi tőlem a párnát, majd közelebb hajol és lassan fölém támaszkodik. A hátamon feküdtem, ezért ő teljesen rám feküdt. Két lábam közé fogadtam, miközben meleg tenyerével a belső combomat simogatta. - Ne akarj elcsábítani! Én nem szeretem a reggeli szexet!

- Én viszont szeretem - fürkészte az arcomat. A levegő azonnal megtelt feszültséggel és szexuális ingerrel, de tudtam, hogy most erősnek kell maradnom. Rajtam feküdt ez a gyönyörű férfi...és egyszerűen most megálljt kell parancsolnom a hormonjaimnak. Daniele lehunyt szemmel hajolt a nyakamhoz és finom csókot nyomott a bőrömre. - Istenem, de puha a csókod - akaratlanul is a hajába szántottam az ujjaimat, majd élveztem, hogy a puha fürtjeit simogathatom. A testem elhagyott engem. Visszavonhatatlanul vágytam az egész testére. A saját illata uralkodott a szobában, ezért amikor legközelebb feleszméltem, már a fülét puszilgattam. - El sem hiszed, hogy mennyire vágyom rád! - szemembe nézve hátra túrta a hajam, majd gyenge puszit nyomott a homlokomra.

- Daniele... - jobb lábamat felhúztam, majd kezemmel megfogtam a kezét és a combomra helyeztem. - Ne csináld ezt velem - kértem bűnbánóan. - Nem szeretnék többet sérülni - megemeltem a csípőmet, amikor puha ujjait megéreztem a nőiességem legérzékenyebb pontján. Az ujja óvatos érintése villámcsapásként hatott a testemre. Mellbimbóm megkeményedett, kezemmel pedig a takaróba markoltam. - Miért csinálod ezt? - oldalra hajtottam a fejem, könnyes szemmel levegő után kapkodtam és nyögve élveztem a keze simogatását. Ujjai a hüvelyem felé vándoroltak, majd óvatosan vissza és ismételten simogatni kezdett.

- Azt szeretném, hogy jól induljon a reggeled, bébi!

- Ezt újra szeretném hallani a szádból - mondtam rekedtes hangon. Éreztem, hogy közel voltam az orgazmushoz. Harmóniát és szépséget éreztem. Olyan volt az egész, mintha a mennyországban lettem volna. - Jól van...ne hagyd abba! - szabad kezemmel végigsimítottam a karját és a kézfejére markoltam, miközben tovább simogatott.

- Azt, hogy bébi? - fülemhez hajolt, de amikor befejezte, hirtelen csapott le rám a gyönyör. A párnába nyomtam az arcomat és próbáltam nem hangot adni az élvezetnek. Levegő után kapkodva és feszült testtel pillantottam Daniele kék szemébe. Ő csak önelégült mosolyra húzta az ajkát, majd megfogta a bugyim szélét és visszahúzta a normális állapotába. - Szóval... jó reggelt, bébi! - feküdt vissza a hátára.

- Jó reggelt, Daniele - úgy néztem rá, mint egy macska a gazdájára. Meztelen felsőtestéhez feküdtem és a mellkasára hajtottam a fejem. - Köszönöm - nyomtam egy puszit az arcára.

- Biztos vagyok abban, hogy egy csésze kávé után újra egy rohadék leszek, aki felültetett téged!

- Inkább ne beszélj - mutatóujjamat a szájára helyeztem, majd beszívtam a kellemes illatát.

- Legalább írhattál volna egy üzenetet, hogy "Bocsi Katherine, de nem tudok elmenni ma este, ezért ne is fáradj a főzéssel"! Konyhapult szélének támaszkodva mérgesen húztam le a maradék korty kávét, majd szikrázó szemekkel pillantottam Daniele felé, aki sóhajtva összefonta maga előtt a karját. - Miért nem tudod belátni azt, hogy hibáztál? Tudod, hogy mennyit fáradoztam?! - csúsztattam a pultra a csészét.

- Hányszor mondjam még el neked azt, hogy nem tudtam eljönni? - kérdezte nyugodtan. - Nem szándékosan tettem!

- Akkor miért nem írtál? - kérdeztem rá. Daniele csak széttárta a kezét, ezért önelégült vigyorra húztam az ajkam. - Na látod? Pontosan ebben vagy hibás! Basztál szólni nekem! - pillantottam az emelet felé, majd megigazítottam az összefogott hajamat. - Chloe! Indulás az iskolába! - miközben a lányomat vártam, addig Daniele szemébe pillantottam, aki mélyen a szemembe nézett. - És köszönöm a reggeli orgazmust!

- Bármikor - húzta vigyorra az ajkát.

Csodás...

Csak az egója lett nagyobb.

- Katherine Cross? Válthatnánk pár szót? - a lányom osztályfőnöke utolért a folyosón, ezért sóhajtva megfordultam, majd mosolyogva bólintottam.

- De legyen rövid, kérem - mondtam udvariasan.

- Rendben! A jövő héten lesz egy projekt hét, amiben minden diák, a családtagjaikról, illetve rokonaikról saját családfát készíthet! A projekt célja az, hogy jobban megismerjék a családjuk történetét, esetleg a nagyszülők, és az ő nagyszüleik életét is! A projekt hét alatt arra buzdítjuk a diákokat, hogy próbáljanak minél több információt megtudni az édesanyjukról, édesapjukról... - az utolsó szó hallatán nagyon nyeltem, hiszen Chloe-nak nincs apukája. - Tisztában vagyok azzal, hogy Chloe-nak nincs apukája, de esetleg egy kis nyomozásnak köszönhetően...

- Nem! - vágtam rá. - Nem tudom, hogy ki az apja, hogy mikor született, vagy jelen pillanatban hol él! - vágtam, rá ingerülten. Az osztályfőnöke hirtelen feltette a kezét.

- Ne értsen félre! Én csak gondolok a lányára, aki talán szomorú lesz akkor, amikor minden diák megmutatja a családfát és a szüleiket. Én csak azt szerettem volna tanácsolni, hogy a lánya érdekében nyomozhatna kicsit az édesapja után. Gondoljon csak bele! A családfán minden gyereknek ott lesz az apukája, csak a maga lányának nem!

- Nem tudom, hogy ki az apukája! - kiabáltam feszülten. - Nem tudom! Érti? Tudja, hogy mit jelent? Eljutott az agyáig?! Nem tudom, hogy ki az a férfi, akivel HÉT évvel ezelőtt azon az éjszakán keféltem!! Így már jobb, anyukám?! - megfogtam a táskámat, majd a lépcső felé igyekeztem.

Nem tudom, de eljött az ideje annak, hogy magam járjak utána...

Vajon mi jön még ezután?!










Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro