Nem hiszem el. Ez nem velem történik. A sírás határán álltam az egyetem wc-jében.
Nem hiszem el amit az a hülye teszt mutat. Biztos elromlott vagy valami.

-Sky mi baj? - halottam meg a legjobb barátom Matty hangját.

-Menj innen. - tört ki belőlem a zokogás.

-Figyelj, ha ez valami lányos dolog vagy ilyesmi akkor....

Kicsaptam az ajtót és Matty izmos karjai közé vetettem magam.

-Csss. - simogatta a hátam.

Érintésére csak még jobban sírtam.

Azt sem tudom mit kezdjek vele vagy, hogy kitől van. Vagy mikor történt. Hol. Tizenkilenc évesen nem ez kéne, hogy legyen a sorsom.

-Na? - fogta meg két oldalról az arcom és letörölte a könnyeimet.

Elléptem tőle és a kezébe nyomtam a tesztet.
Miután megnézte elsápadva nézett fel.
-Ugye nem? - ölelt meg újra.

-De. - öleltem át én is.

-Mit csinálunk? - kérdezte idegesen.

-Titokban tartjuk. És csak az én bajom. Neked van jobb dolgod, mint velem foglalkozni.-álltam a tükör elé és letöröltem az összes könnycseppem aztán arcot mostam.

-Együtt csináljuk végig. - szólalt meg egy idő múlva.

-Nem Matty. Hagyj békén. - mentem ki a wcből.