Új élet, Nélkülem
Ne gyere közelebb,
Mert boldogtalan leszel!
Jobb lesz, ha megfordulsz,
S hátrálsz, de menten!
Ne is állj meg addig,
Amíg vissza nem nézel,
S nem látod már képem,
A betontömb terében.
Sajnálom! De jobb lesz ez így.
Míg arcodon a mosoly virít.
Nincs szükséged Rám már,
- Sem arra a botra -,
Jobb lesz, ha talpra állsz,
S rátalálsz utadra.
Én már bizony nem lelem,
Régen el is feledtem.
De kérlek, hibámba ne ess!
S ne kövess!
Jobb lesz ha futsz, amíg bírod szusszal,
Ne nézz vissza, mert megszánsz,
- Tudom.
De nem joggal.
Várni fog egy szebb hely,
Úgy hívják: Nélkülem.
S hidd el, Jobb lesz ez így!
Ég veled.
Ne feledd szavaim s tanácsom!
Ne keresd a múltat, mert megjárod.
A tengeri nap már elmúlt, s nem tér vissza,
A Barátságunk elveszett, s nem lész az már újra.
Sophie
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro