Szomorú vasárnap -
- lesz temetésem napja.
Haldoklásom perceinek,
Utolsó záloga.
S Légzésem halványulásának,
Megszűnő nyomása.

*****

Virág vár majd, fekete,
S A koporsón virít majd,
De én elmosolyodom -
- Nevet majd a koporsóm.
Gyászol majd mindenki,
Még a szomorú fűz is,
De nem lesz már visszaút,
Sem pedig kegyelem.

*****

Szomorú vasárnap -
- lesz halálom napja.
Mikor majd mindenki,
Könnyeit onthatja.
Kiáltják majd nevemet,
Keseregve, félve;
Mikor jövök vissza?
Bosszúmat megadva.
De nem fog érdekelni senki,
Könnyeim is felszáradnak,
S a mosolyom sem lesz már,
Hazug, sem megrovó.

*****

Ne félj már tőlem,
Áldalak majd téged,
Hamuval, pokollal,
S minden, mi illet.

*****

Szomorú vasárnap -
- lesz távozásom napja.
Szomorú vasárnap -
- lesz rettegésed évének,
Legelső, kín napja.

Sophie

(Izé...ez sem most született, de gondoltam, kirakom elrettentésül. :'D Ilyen, amikor se a rímek, se a szavak nem jönnek.)