Semmi, senki, sem ti
Semmi sem jó már,
Semmi sem tetszik.
Semmis e érzés,
Mely semmit sem érint.
Senki sem élvez,
Senki sem boldog.
Senkit sem érdekel,
Szívem mit hordoz.
Nem nevet már ez sem,
Nem beszél már az sem.
Engem sem érdekel,
Sem ő már, ahogy te sem.
Fáj ez a tétlenség,
Édes kis semmiség.
Ahogy csörren a zsebben,
Kulcsom vész a semmiben.
Kattan a zár is,
Nincs már rivális.
Nem izgat már senkit,
Semmi, senki, és sem ti.
Nem lesz ez jó így,
Kihalt az érzelem.
Nem dobban már semmi.
Sem szívem, sem lelkem.
Fájdalmas nappalok,
Szenvedő órák.
Nincsen már megváltás,
Elhagyott a Messiás.
Segíts kérlek Senki!
Légy az enyém, estig!
Töltsd meg testem élettel,
Szívem bizsereg ezerrel.
Sophie
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro