Együtt álltunk a sötétségben,
Kéjesen élve a lüktetésben,
Várva az angyal csöndes szavát,
Amely azt suttogja, jöhettek már.

Vártuk az angyalt, de nem érkezett.
Kéjünk meg valahol eltűnhetett,
Mert már nem akartunk soha együtt lenni,
Csak egyedül az éjben felejtkezni.

Sophie