Nem is igazán tudom, mi értelme van ennek.
— azt hittem, segíteni fog majd, az idő előre haladtával pedig sokkal könnyebb lesz majd, de a helyzet az, hogy hétről hétre, napról napra, percről percre — egyre csak rosszabb lesz.

Haldoklom. — szépen, lassan, kínok között hullok darabjaimra, de nincs olyan, aki utánam jönne s minden elhullajtott darabkámat felszedegetné, emléknek őrizve meg azt.

Egyre tragikusabb gondolatokkal van tele a fejem. — szépen, lassan veszik majd át felettem a hatalmat, de akkor már úgy is teljesen mindegy lesz majd.

Nem menekülhetek. — megtalál, követ, el sem enged, rajtam(magamon)élősköd(öm)ik. Aztán végül, a buta ember, mégis saját magát öli majd meg.

Hall engem valaki? — észre vesz egyáltalán valaki? Vagy csak nekem nem természetes ez az állapot? Hogy a különféle mentális bajok belülről szednek atomjaimra?

Ez már rég nem művészet. — értelmetlen sorok egymás után, egy kétségbe esett elme utolsó, aprócska reménycsíkokkal teli segélykiáltásai. De tudod, őszinte legyek?

Valahol, örülök annak, hogy nem vesz észre senki. — ne segítsen senki, nem tud senki. Nem akarok másokat is megbántani. Végtére is, elég ha csak annyit mutatok, ami még nem éget meg teljesen, nemigaz?

Meg fogok halni. — egyszer biztosan, valamikor. Talán holnap, talán egy hónap múlva, de az is lehet, hogy évek múltán is asztmás mivoltam lélegzi majd be a Földünk mérgekkel szennyezett levegőjét.

Ugyan, mit számít ez? — mit számít bármi? Nem érdekel semmi, csak, hogy ne sérülj, ne sérüljetek. Ne sérüljetek, kérlek - kerüljetek! Nem hinném, hogy elbírok ennél is több szeretetet.

Amit nem érdemlek meg. — hiszem, ebben a világban, szidalmakon, rúgásokon kívül; sosem érdemeltem semmit. Sem csókot, sem lágy cirógatást, sem pedig szeretetteljes ölelést. Még is kaptam, túl sokat.

Utálom magam. — a 'hate myself'nek is több formája létezik. Néha úgy érzem, engem mindegyik támad, néha pedig, hogy a depresszió mellékhatása csupán mindez.

Le kéne zárnom. — nem folytathatom tovább. Még a végén betérnek a szobámba s könnyek közt találnak a hideg falnak simult testtel.

Nem engedhetem, hogy így lássanak. — abbahagyom, mára.

Sophie