Elérkezett a szilveszter napja. Eddig csak a szüleimmel vagy Regivel ünnepeltem az új évet, de most szülök nélkül a barátaimmal fogom köszönteni az új évet. Ééés ott lesz Bálint is. Nem tudtam pontosan hol lakik Kolos, de az utcába beérve már tudtuk hogy nem lehet más csak a 12-es ház. Mielőtt apa kirakott megígérte velem, hogy nem iszok alkoholt és óránként hívom őket. (Ezt anya kötötte ki.) Becsengettem és vártam, még mindig vártam. Becsengettem mégegyszer. Na jó ez így nem fog menni. Felhívtam Regit, de ő még csak most indult, abban bíztam, hogy Mr. Kockahas már bent van és meghallja a telefonját, de arra nem, hogy én is hallani fogom. Megfordultam és ott állt mögöttem.
- Ezek szerint nem hallják a csengőt. Mióta állsz itt? - kérdezte Bálint.
- 5 perce. - válaszoltam. Elővette a telefonját és felhívta valószínüleg Kolost.
- Szia, beengetsz? - szólt bele egyből a telefonba.
- .....
- Csengettünk. - közölte.
- .....
- Igen, biztos, hogy jó ház! - kezdett ideges lenni én meg fázni.
- ....
- Titivel.
- ....
- Nem, a kapuban találkoztunk, de beengetsz?
- ....
- Na ne szivass! 3 másodpercet kapsz. - mondta és letette a telefont.
- Beenged? - kérdeztem.
- Persze. - és már nyílt is a bejárati ajtó.
- Sziasztok! - köszöntött minket Kolos.
- Szia! - köszöntem neki és bementünk a házba. A zene még hangosabb volt.
- Titi kérsz valamit, mondjuk jégkrémet, hideg limonádét láttam, hogy milyen meleged volt kint. - kérdezte Mr. Kockahas.
- Köszi, nem, de egy forró csoki jólesne. - mondtam.
- Kérsz rá tejszínhabot fagyasztott cseresznyével?
- Csak tejszínhabot. Kakaóporral.
10 perc múlva már a forró csokit kortyolgattam.
- Finom. - mondtam.
- Úú.. de jól néz ki! - állt meg mellettem Regi. - Én is kapok?
- Cseresznyét is kérsz rá? - kérdezte Bálint.
- Kérek.
Nem sokkal később Bálint visszajött a forró csokival és a fagyasztott cseresznyével.
- Ez mi? - vizsgálattal a cseresznyét.
- Cseresznye. - jelentette ki Bálint.
- De hát meg van fagyva. - értetlenkedett Regi.
- Szerinted ilyen időben van normális cseresznye? - nézett rá. A barátnőm eldopta a cseresznyét egyenesen Mr. Kockahas felé, de nem számított a jó reflexeire ezért simán kitért előle, így eltalálta Tomit.
- Mit vétettem ellened? - kérdezte.
- Bocsi ne haragudj, őt - mutatott a megállás nélkül röhögö Bálintra - akartam eltalálni!
- Gyertek Activity-zünk! - kiáltotta Kolos.
- Neeee... Az olyan unalmas! - nyávogott mindenki.
- Aki nem találja ki az iszik, de nem vizet. - emelte fel a pálinkás üveget.
- Jóóó! - egyeztek bele.
- Húzzuk ki a párokat! - javasolta Imi.
A párok: Alex és Marci, Adél és Mandula, Dani és Réka, Kata és Kolos, Imi és Véda, Regi és Tomi én és Bálint.
Alex kezdett sajnos Marci nem találta ki a vécépumpát, ezért ivott (lehet, hogy ő ezt annyira nem sajnálta). Mandula viszont sikeresen megfejtette a kézikránátot, Kolosnak megint innia kellett, mert a gyümölcskosár kifogott rajta. Szegény Rékának se sikerült a megfejtés. Imi és Regi is megúszták, hiszen kitalálták a megoldást. Én azért egy hangyányit bepánikoltam.
- Oké! Tudom, hogy ez most bénán fog hangzani, de megígértem a szüleimnek, hogy nem iszok. - mondtam.
- Akkor találd ki! - kacsintott Mr. Kockahas.
Szerencsére kitaláltam. A megfejtés az elválasztó jel volt.
Nem sokára észrevettük, hogy mindjárt éjfél. A fiúk gyorsan kitöltötték a pezsgőt. És elkezdődött a vissza számlálás.
- 10!
- 9!
- 8!
- 7!
- 6!
- 5!
- 4!
- 3!
- 2!
- 1!
- Boldog Új Évet! - kiabálta mindenki. Aztán meghallottam, hogy mindenki elkezdett tapsolni, Bálint még fütyült is. Én oldalra néztem és megláttam Regit és Tomit csókolózni.