Szilveszter óta nagyon sok minden történik. Regi és Tomi végre összejöttek és a legjobb az egészben, hogy közben minket, a barátaikat sem  hanyagolják el. Nagyon cukik együtt. Regi a randik mellett még a felvételire is tudott készülni. Remekül sikerült neki, szinte biztos, hogy felveszik a Horthyba, már csak a töri szobelijének kell jól sikerülnie.
Azóta lezárták az első félévet is. Németből dícséretet kaptam, fizikából hármast, matekból négyest, atöbbi tantárgyból ötöst kaptam.
Az edzések remekül mennek. Nemsokára lesz egy verseny, amit mi rendezünk, már alig várom.
A fiúk azóta már egy újabb meccset is nyertek. Nagyon jól játszanak.
De van valaki aki szilveszter óta semmit sem változott. Bálint. Ugyanolyan helyes, szépek a szemei, és a mosolya... éés ugyanúgy csak barátként gondol rám. Hát ennyi történt szilveszter óta.

Február 13. semmi, ismétlem semmi bajom nem lenne ezzel a dátummal, ha nem péntekre esne és nem lenne fizikánk. Már reggel éreztem, hogy ez nem az én napom, de utolsó óráig, fizikáig minden rendben volt. Óra elején a tánár Lilit, Ricsit és... engem kihívott az első padokba egy rövid írásbeli feleletre. 5 kérdés (számolásos feladatok) 5 jó válasz ötös, 4 jó  válasz négyes és így tovább. Júj... 10 rövidnek tűnő hosszú perc után (tudom, hogy nem hangzik értelmesen, de higgyétek el van ilyen) beszedte a lapokat. Remélem meg lesz a hármas. Nos... nem, de még a kettes se. Egy válaszom se lett jó. Megkaptam életem első egyes dolgozatát, hogy mondom ezt el otthon, eddig legalább a kettest megszereztem.

Szomorúan és kétségbeesetten indultam el edzésre. Az úszodába érve Bálinttal futottam össze.
- Szia! - nézett rám döbbenten. - Te mit csinálsz itt?
- Szia! Jöttem edzésre. - válaszoltam.
- De ma péntek van. Nektek nincs edzésetek, nem? - kérdezte.
- Ohh... Ma tényleg nincs. Teljesen kiment a fejemből, csak felszálltam a buszra és ide jöttem. Még az edzős cuccok sincs nálam. - ráztam meg hitetlenkedve  a fejem.
- Titi minden rendben? - érdeklődött Mr. Kockahas.
- Igen. Persze. - oké még magamat se győztem meg. - Nem, dehogy is.
- Mi történt? - nézett rám a kék szemével és akkor nem bírtam tovább elsírtam magam. - Bántottak?
Megráztam a fejemet, Bálint odajött és megölelte. Olyan megnyugtató érzés volt.
- Akkor mi történt? - kérdezte meg újra.
- Egyest kaptam fizikából. - szipogtam, mire ő elkezdett... röhögni. - Hé ez nem vicces!
- Bocs, de azt hittem valami komoly. - mondta még mindig mosolyogva.
- Nekem ez elég komoly. Még sose volt egyesem, és azt se tudom, hogyan javítsam ki, mert semmit se értek és...
- Nyugi! Ha akarod segítek kijavítani. - ajánlotta fel.
- Tényleg? Köszi! Mikor? - kérdeztem.
- Holnap nálunk? Mikor érsz rá? - kérdezte.
- Bármikor. De holnap Valentin nap lesz és a névnapod, biztos van jobb dolgod is mint velem fizikázni. - mondtam.
- Szeretem a fizikát és veled is szeretek lenni, szóval holnap 3 óra jó?
- Jó. - azt mondta szeret velem lenni!
Így történt, hogy Bálintal leszek Valentin napon mégha nem is úgy mint egy szerelmes pár, hanem fizikát tanulva. Ez a nap az én napom. Imádom a péntek 13-at.