3 EGÉSZ napig otthon maradtam + a hétvége. Ez a két nap így telt: 7 órakór keltem, (nem tudok sokáig aludni) reggeliztem, Bálintra gondoltam, filmet néztem, unatkoztam, Bálintra gondoltam, ebédeltem, unatkoztam, olvastam, Tomi hozta a házit (kivéve hétvégén), tanultam, Bálintra gondoltam, beszéltem Regivel, vacsiztam, beszéltem Bálinttal (Messengeren átnevezett Titi -re), Bálintra gondoltam és elaludtam. Vasárnap délután kijelentettem, hogy holnap suliba és edzésre megyek. Elősször nem nagyon örültek a hírnek, de belátták, hogy nincs más választásuk.

Reggel apu segített bevinni a cucaimat a suliba, de amikor Tomi meglátta egyből kivette a kezéből a táskámat, hogy majd ő segít és tényleg egész nap segített és nem csak ő, hanem Lili is és Tami meg Kami is. A nap végén Tomi ezt kérdezte:
- Na Tia mész edzésre?
- Igen. - válaszoltam.
- Én csak viccből kérdeztem. - mondta döbbenten.
- Én nem, muszáj gyakorolnunk.
- És, hogy mész el? - kérdezte.
- Apu visz.
- Mi pedig majd bent segítünk mindenben. - ígérte Tomi.
- Köszi! - öleltem meg Tomit. - Ééés mikor hívod el Regit randizni?
- Mi??? - kérdezte zavartan.
- Észrevettem ám, hogy tetszik. - de a választ megúszta, mert megjött apu. - Szia! - köszöntem el Tomitól.

Már majdnem ott voltunk az úszodába amikor üzenetem érkezett.
Tomi: Én nem tudok most segíteni, mert el kellett mennem a húgomért, de már ott van a segítség. Én is észrevettem ám valamit.
Mi van???? A kocsiból kiszálva azonban mindent értettem. Az úszoda előtt ugyanis Bálint állt.
- Szia! - köszönt mosolyogva.
- Szia! - köszöntem vissza - Hogy-hogy már itt vagy?
- Tomi szólt, hogy kell egy kis segítség, mert jösz edzésre. Titi nem pihenned kéne?
- A pihenést nem nekem találták ki. - válaszoltam. Közben elindultunk befelé, apu pedig tovább hajtott látva, hogy van segítségem.
- Látszik.
Beértünk a medencetérbe, a lányok amint megláttak a nyakamba ugrottak.
- Jaj Tia jól vagy? - kérdezte Kata.
- Igen - válaszoltam.
- Ebbe akarsz úszni? - nézett végig Regi.
- Tényleg otthon hagytam a cucaimat, de Bálint szívesen kölcsönadja a fürdő nadrágját. - mondtam. Bálint elkezdett kotorászni a táskájában és kivette a fürdő nadrágját.
- Ha tényleg fel akarod venni nem állok az utadba. - nyújtotta felém.
- Sajnos a gipszem nem lehet vizes, de majd legközelebb. - ígértem.
- Nem fogom elfelejteni. - ígérte Bálint is.
- Hahó mi is itt vagyunk. - szólt közbe Mandula.
- Lányok vízbe! Ó szia Tia, hogy vagy? - kérdezte az edző.
- Jól.
A lányokat bezavarta a vízbe Bálintot pedig megkérte, hogy figyeljen rá, hogy maradjak ülve.
- Milyen volt a suli? - kérdeztem.
- Csak a szokásos tanulás, dolgozat és felelés. Neked?
- Kikaptuk a német dolgozatot nekem 5-ös lett, a tesi totál unalmas volt. - meséltem.
- Németes vagy igaz?
- Ja. Ich mag die Deutschen!
- Fantastisch! - válaszolt.
- Tudsz németül? - kérdeztem.
- Ein bisschen. - hűű... ne már Mr. Kockahas tényleg tökéletes.
- Honnan? - faggattam.
- Anyukám német-angolszakos tanár.
- Tényleg?
- Igen, és szerinte nagyon jó vagy németből. - mosolygott rám.
- Mi??
- Ő tanítja neked a németet és ő az osztályfőnököd is.- közölte. Biztos hogy szivat.
- De az osztályfőnökömet Fenyőnének hívják. - értetlenkedtem.
- A szüleim elváltak - mondta. - és anyám újra férjhez ment.
- Oh... sajnálom.
- Nem kell most mindenkinek jó így. - mosolygott.
- Akkor most tényleg az anyád az osztályfőnököm? - kérdeztem.
- Igen.
- Te jó ég! - Döltem Bálint vállára.
- Most meglepődtél igaz? - mosolygott rám Mr. Kockahas.
- Sziasztok! Zavarok üljek máshová? - jött meg Tomi. Reflexből elvettem a fejem.
- Jeszus Tomi, de megijesztettél! - néztem rá mérgesen.
- Bocs nem akartalak dölj vissza nyugodtan. - mondta Tomi.
Csendben ültünk egy ideig.
- És Tomi gondolkoztál a randin? - szólaltam meg végül.
- Milyen randin? - reagált elősször Bálint.
- Ja. - jött a válasz.
- Ééés...
- Én is elkezdjelek faggattni a szerelmi életedről? - kérdezett vissza.
- Ááá Tiának olyan nincs. - jött meg Kolos.
- Igenis van! - közöltem.
- Oh... ki a fiú? - ült le mellém Marci rebegtetve a szempilláit.
- Nem te! - húzódtam kicsit arrébb. - Nem beszélhetnénk valami másról. - kértem.
- De hát te hoztad szóba.
- Nem, Tomi! - védekeztem.
- Te keztél el engem faggatni.
- Tia! Indíthatom a szólód? - mentett meg az edző.
- Igen! - válaszoltam. - Bocs fiúk, de helyet kérek. - mondtam. A zene elindult én pedig mutogatni kezdtem, de rögtön az elején fejbe csaptam Bálintot és Marcit. - Bocsi! - mondtam és ezzel teljesen kizökkentem a számolásból. A következő mozdulatokkal megint eltaláltam valakit. A zene végére már két méteres távolságra álltak tőlem.
- És én még azt hittem, hogy a vízilabda az agresszív sport. - mondta Mr. kockahas.
- Azt hiszem szereztem pár új foltot. - állapította meg Marci.
- Bocsi! - néztem rájuk bociszemekkel. És így teltek az edzések, amíg le nem került rólam a gipszem, Tomi pedig mindig lerázott Regivel kapcsolatban, mondván, hogy ez az ő dolga.