----------------Fél évvel később-----------------
-Ennyi!-rúgtam ki a Kapitány lábát mire elterült-Nyertem!
-Szép volt!-ült fel majd felhúztam-Az edzésnek vége!
-Ohh! Fél, hogy még egyszer kikapna ellenem?
-Én nem! De Romanoff le fog szólni, hogy miért nyaggatom magát szenteste napján estig...
-Hát... Én nem panaszkodnék...
-Kocsival jött?-kérdezte amikor kiszálltam a ringből.
-Gyalog vagyok.
-Hazavigyem? Mert repkednek a mínuszok...
-Kocsival jött? Hiszen a ház előtt láttam...
-Motorral vagyok.
-Ahh-jöttem rá mire leesett, amit mondott-Maga motorral járkál December közepén? Csúszik az út!
-Annyira nem... A hókotrók elég jól dolgoznak szóval feketék az utak...
-De akkor is! És ha szakad a hó?
-Nyugalom! Egyébként is, műszakira hoztam be...
-Jaa... Akkor mindegy! Felejtse el a kirohanásomat!-mentem be a lány öltözőbe.
Gyorsan beálltam a meleg víz alá majd lemostam magamról a hülyeséget. Hogy aggódtam a Kapitányért! Istenem! Még Loki-ért se aggódtam soha se ennyire! Hogy lehet ez? Megráztam a fejem majd kimentem a zuhanyzóból majd megtörölköztem. Gyorsan felhúztam a ruhámat majd felvettem táskám és elindultam. Amint kiléptem az épületből megcsapott a téli időjárás. A hó nagy pelyhekbe szállingózott és enyhén fújt a szél. Egy elégedett mosollyal tettem meg első lépéseimet. Kezemet a zsebembe bújtattam majd orron át vettem a levegőt, nehogy torokgyulladást kapjak.
-Százados!-szólt mögülem egy ismerős hang mire megfordultam.
-Kapitány! Segíthetek valamiben?
-Tarthatok magával?
-Persze!-biccentettem majd Rogers mellém jött.
-Hallotta Stark ügyét?
-A Mandarinnal? Igen... És ön hallotta az új hírt Stark-ról?
-Hogy meghalt? Hallottam, de nem hiszem el! Fogadjunk, hogy amikor a Mandarin nem sejt semmit, felbukkan és legyőzi őt!
-Neki nem akarunk segíteni? Thor-nak is segítettünk...
-Stark túl makacs ahhoz, hogy elfogadja a segítségünket... Főleg az enyémet!
-Viszont James Rhodes alezredes által lehet, hogy tudunk neki segíteni...
-Miért akar ennyire segíteni?
-Karácsony van! És a boldog pár, Pepper Potts és Tony Stark, külön töltik. Ha segítenénk, akkor talán együttlennének...
-Ez nagyon kedves dolog lenne!
-Van nekem ilyen oldalam is!
-Mit csinál ma este és a karácsony többi napján?
-Mivel nem él egyetlen rokonom sem, így szerintem otthon fogok lenni egész végig és chipset zabálva nézem a kedvenc sorozatomat...
-Nincs semmi dolga?
-Semmi az ég adta világon!
-Az jó!
-És magának?
-Csirkét sütök majd elmegyek az éjféli misére...
-Katolikus?
-Igen.
-Jó hosszú mise lesz az!
-Ne is mondja!
-Én mindig azt csináltam, hogy a kezemet megtámasztottam úgy, mintha imádkoznék és végig aludtam az egészet...
-Végigaludta?
-Igen...-kuncogtam-De papa is ezt csinálta velem. Ő tanított meg, hogy hogyan kell csinálni!
-Ezt nem hiszem el!-röhögte el magát.
-Pedig igaz!
-Maga nem megy?
-Mióta meghalt mindenki a családomból... Nincs társaságom, így meg unalmas!
-De azért Isten tudja, hogy bízunk benne....
-Otthon szoktam imádkozni! Minden reggel amikor felkelek, megköszönöm Istennek, hogy ezt a napot is megéltem.
-Értem!-biccentett majd bementünk a lépcsőházba. Csöndben mentünk fel a lépcsőn majd a negyedik emeletnél Steve megállt.
-Akkor további szép napot!-mosolygott rám.
-Magának is!-mentem tovább.
Felfelé menet még hallottam, hogy Rogers beszélget valamilyen női szomszédjával. Hangjából ítélve biztos szép lehetett. De, engem miért is érdekel ez? Gyorsan bementem a lakásba majd bezártam az ajtót. Lepakoltam majd levettem a téli cuccokat. Beléptem a szobámba majd kinyitottam a szekrényt. Elővettem egy maci nacit és egy lenge haspólót. Kimentem a konyhába majd betettem a mikróba egy popcornt. Megvártam amíg lepattog és azt megfogva leültem a kanapéra. Bekapcsoltam a tévét és elindítottam az Így jártam anyátokkal első részét. A főcímdal után kopogtak. Felálltam majd kinyitottam az ajtót.
-Százados?-kuncogott a Kapitány.
-Talán zavarja a ruhám Rogers Kapitány?
-Engem? Egyáltalán nem! Csak fura magát így is látni!
-Segíthetek valamibe?
-Ami azt illeti igen... Van magánál bazsalikom?
-Mindjárt megnézem! Addig jöjjön be!-indultam el a konyhába-És milyen csirke lesz?
-Anyukám megtanított egy családi receptre!
-Ahha!-jöttem rá amikor kinyitottam a szekrényt-Szóval titkos családi recept?
-Mondhatni...
-Meg is van!-fogtam meg majd odamentem hozzá mire furán nézett rám-Van valami baj?
-Stevens! Karácsony van, de nem díszítette ki a lakását és még fát se vett!
-És?
-Mi és?
-Talán zavarja?
-Na jó! Kénytelen vagyok átvenni az írányítást, mert maga megöli a karácsonyt!-vette le a kabátom majd odaadta nekem. Furán ránéztem mire elém rakta a csizmámat is-Mire vár még?
-Mit csinálunk Kapitány?
-Szerzünk karácsonyfát és díszeket!
-De...
-Azt mondta fél éve, hogy követi a felettese parancsát!
-De ez nem egy küldetés!
-De! A mentsük meg a karácsonyt küldetés!
-Hát ez...
-Fura, tudom!-mondta majd elővette a telóját-Van egy óránk! Én gyorsan beteszem a csirkét a sütőbe majd elmegyek fáért! Maga meg rendezi a díszeket!
-Mi az, hogy maga csak a fát rendezi én meg az egész díszítést?
-Akar fát vágni és azt elcipelni egészen idáig?
-Maradok a díszeknél!-húztam fel a csizmát majd a kabátot és elindultam. 
-Gondoltam!-nevette el magát majd követett.
Kilépve az utcára egyből a legközelebbi boltba indultam. Megnéztem a mobilomon az időt és tudatosult bennem, hogy nem sok van hátra. Időközben megszólalt a telefonom mire felvettem egyből Rogers hívását.
-Ott van már?-kérdezte.
-Még nem!-mormogtam amikor átszaladtam az úttesten majdnem elütetve magam. Káromkodva tovább siettem a boltba.
-Hogy beszél? Hallok én  mindent!-szidott le. A boltba belépve megragadtam egy kosarat majd a díszek sorába mentem.
-Milyen színűt vegyek?-kérdeztem meglepődve a hatalmas színválasztéktól.
-Stevens!-mondta mire elképzeltem, hogy favágás közben csóválja miattam a fejét.
Kinyomtam a hívást majd a kosárba dobtam néhány pirosat, pár darab aranyat, zöldet, sárgát, kéket, lilát. Arrébb mentem a boákhoz majd abból is három féle színűt belöktem a kosárba. Tovább mentem a füzérekhez, onnan elvettem két hosszú darabot. Lekaptam egy csúcsdíszt majd a pulthoz mentem. 
-Ennyi lesz?-kérdi meglepődve a kasszás.
Szétnéztem még a pulton. ahol még más egyéb karácsonyi díszek voltak. Ránéztem a nőre majd megfogtam a kosarat és szorosan a pulthoz nyomtam. Felemeltem a kezem és szó szerint belesöpörtem azokat a kosárba.
-Egy pillanat!-rohantam vissza egy világító szarvasért. Mielőtt visszamentem volna a pulthoz megláttam Rogers-nek egy ajándékot. A pulcsin Amerika Kapitány díszelgett egy szöveggel. Inkább ez, mint a Hydra... Lekaptam a vállfáról majd visszamentem a kasszához. Jó pár percen keresztül húzta le az ember a dolgokat, pedig nem lassú tempóval dolgozott. Miután végzett megnéztem az összeget...
-Ez rablás!-jelentettem ki majd a bankkártyámat hozzáérintettem a terminálhoz, majd megfogtam a négy darab szatyrot és kimentem.
Újra megszólalt a telefonom, így nagy nehezen megpróbáltam kivenni a zsebemből és felvettem.
-Hogy áll?- kérdezte a Kapitány amikor felvettem.
-Egész jól!-léptem be egy étterembe majd kértem elvitelre két menüt-És maga?
-Jól-lihegte.
-Az remek! Mert én most lettem kész!-fogtam meg a szatyrot majd elindultam haza.
-Akkor találkozzunk magánál!
-Rendben!
(...)
-Megjöttem!-jött be a lakásba Rogers.
-Remek!
-Amint látom végzett...-nézett körül a lakásba.
-Hát ha már parancsba adta!
-Hova vihetem?-mutatott a fára.
-A sarokba!-legyintettem arra. Miután letette a fát elővettem a díszeket.
-Maga aztán nem lacafacázott...-nézte meg a mennyiséget.
-Ohh! A nagy része már fent van!
-Nem tudott dönteni?
-Nem...-kuncogtam amikor elkezdtük díszíteni a fát-Magának olyan egyszerű volt kiválasztania?
-Igen!
-Miért? Talán piros, kék és fehér színű lett a fája?
-Igen!-mondta mire elröhögtem magam-Talán valami baj van?
-Nincs!
-Akkor?
-Csak nem tudom, hogy egyáltalán miért kérdeztem meg ezt a nagyon is nyilvánvaló kérdést...
-Hát...
-Amerika csillagos hősének milyen más színű lenne a fája?-kérdeztem magamtól.
-Kiszámítható vagyok.
-És mi van a csirkével?
-A mivel?
-A csirkével. amit az indulása előtt betett a sütőbe...
-A francba!-rohant ki.
Elröhögtem magam majd folytattam a díszítést. Pár perc alatt kész is lettem. bekapcsoltam a fűzért majd bementem a konyhába. Kipakoltam a kajákat amikor a Kapitány visszajött.
-Elégett?-néztem rá.
-Elégett...
-Jöjjön!-mondtam majd leült velem szembe-Jó étvágyat!-tettem elé a dobozt.
-Hozott nekem vacsorát?
-Valahogy sejtettem, hogy elfelejti a csirkét...
-Honnan?
-Női megérzés!
-Értem!
-Mikor megy a misére?
-Tán eljönne?
-Ha nem zavarnám...Persze ha igen akkor nem!
-Dehogy zavarna!
-Köszönöm! És azt is, hogy újra visszahozta az életembe a karácsonyt!
-Ez volt a küldetésem!
(...)
-Köszönöm a fuvart!-álltam meg a lakásom előtt.
-Legalább nem kellett egyedül lennem!
-Be kell, hogy ismerje, jó társaság vagyok!
-Jobb, mint hinné!-mosolygott rám majd elindult lefelé.
-Várjon!-mentem utána-Ez a magáé!-adtam oda neki a csomagot-Boldog karácsonyt Kapitány!-pusziltam meg majd bementem a lakásba.

Boldog szülinapot kívánok Chris Evans! Nélküled nem létezne ilyen jól ez a karakter! Amerika Kapitány csak is miattad olyan, amilyen! Nagyon szeretlek emiatt!