-Nyomás! Gyerünk! Ott vannak a mentőhajók!-mutattam arra mire az emberek elkezdtek futni.
-Bosszúállók! Ideje mutatni valamit!-jelentette ki Stark majd berepült a templomba. Odafutottam majd bukfencbe beugrottam majd levertem egy androidot-Romanoff! Te és Banner remélem épp nem etyepetyéztek!
-Nyugi fémfej! Nem mindenki tud repülni!-válaszolt Nat mire megjelent egy teherautó és abból kiszállt-Mi a terv?
-Ez! Ez a terv!-mutatott a gépezetre-Ha Ultron-nak sikerül megszereznie akkor vége!-magyarázta amikor Hulk leugrott egy robotra és széttépet egy másikat. Bejött mellénk így megláttuk Ultron-t lebegni a templomon kívül.
-Ez a legtöbb, amit tudsz?-kérdezte tőle Thor mire Ultron felemelte a kezét így több száz robot jelent meg előtte. Vettem egy mély levegőt majd megforgatva a szemem Thor-ra néztem.
-Kellett kérdezned!-szóltam le majd Ultron-ra pillantottunk.
-Nem!-válaszolt-Ez a legtöbb, amit tudok! Pontosan ezt akartam! Ti így együtt az én csapatom ellen. Mégis hogyan tudnátok megállítani.
-Ahogy a szerelmes katonák mondták-fújta ki a levegőt Stark mire Steve-vel ránéztünk-Együtt!-jelentette ki mire Hulk üvöltött egyet így a robotok megindultak.
Én voltam a végpont. Én álltam a legközelebb a gépezethez. A botokat gyorsan kicseréltem a jogarra. Így egyik oldalra szúrkáltam a hegyes felével a másik oldalra meg a sima felével szúrtam át a robotokat. Hátrafelé folyamatosan el kellett rúgnom a robotokat, míg előlről szétvertem azokat. Hát igen! A háromszázhatvan fokban való védelem nem nagyon egyszerű. Már Ultron is beszállt a csatába így Vízió szembeszállt vele. Egy idő után kirepítette az épületből így Thor és Stark is követte őt majd végül Hulk is elment így én felvettem az ő helyüket. Eközben a robotok folyamatosan fogytak így percekkel később nem támadtak minket. Körbenéztünk majd kifújtuk a bennünk maradt levegőt.
-Mennünk kell!-jelentette ki Steve-Egyre ritkább a levegő! Szálljatok be a hajókba! Én átnézem a várost, aztán megyek!-nézett rám végül megerősítés képpen.
-Na és a mag?-kérdezte Clint.
-Vigyázok rá!-válaszolta Wanda-Ez a dolgom!-fordult Clint felé mire a férfi biccentett.
-Nat! Gyere!-indultak el majd Steve is kifutott.
-Steve!-rohantam utána.
-Igen?-pillantott hátra.
-Jövök veled!
-Bonnie...
-Nem jössz ezzel! Tudom, hogy mit akarsz mondani!-mentem hozzá közelebb majd ujjaimat rákulcsoltam az övéire-Veled megyek! Mert ha valami történik veled és itt ragadsz míg én a hajón leszek, kiakadok! Sírni fogok! Nem hagyjuk egyedül a másikat! Együtt csinálunk mindent! És ha meghalunk...-döntöttem a homlokának az enyémet-Akkor együtt halunk meg! És együtt jutunk el a mennybe!
-Egyek vagyunk!
-Egyek vagyunk!-helyeseltem majd megpuszilt így indultunk is.
(...)
-Ők az utolsók?-kérdezte Thor amikor odaértünk.
-Igen!-bólintottunk.
-Már mindenki mást elvittek-mondta Steve.
-Ha ez működik... Lehet, hogy nem éljük túl!-vázolta Stark.
-Meglehet!-helyeselt Thor mire Steve-vel egymásra néztünk.
-Akkor együtt?-fogtam meg a kezét.
-Akkor együtt!-puszilta meg a homlokom majd meghallottuk a fegyverek hangját.
Arranéztünk és a quinjet közeledett Ultron vezetésével. Megnyitotta a tűzet így Steve megpróbált időbe fedezékbe húzni, de a vádlimat eltalálta.
-Jól vagy?-ültetett fel Steve.
-A vádlim!-nyúltam a vérző részhez-De nem ütőért talált el!-vizsgáltam meg mire felnéztem és megláttam Clint-éket-Steve!
-Igen!
-Pietro!-pattantam fel majd ő is észrevette így odarohant. Én is sántikálva odasiettem. Mire odaértem Clint odament hozzá és megnézte a nyakánál a pulzust. Felnézett ránk mire vettem a jelzést.
-Hátra!-térdeltem le majd elkezdtem az újraélesztést.
-Bonnie...-szólt nekem Clint, de én folytattam-Bonnie...
-Szívem!-fogta meg a vállam Steve mire Wanda-ra néztem.
-Még menthető ha nem olyan mély a seb!-magyaráztam mire benyúltam az egyikbe és megéreztem a belét-A francba!-csaptam a földbe majd Steve felhúzott.
-Te mindent megtettél-puszilt meg majd megfogta Pietro holttestét és elindultunk a mentőhajó felé. Steve-ék előrementek míg én sántikálva gyalogoltam.
-Gyere!-nyújtotta felém Steve a kezét miután már visszajött. Utoljára hátranéztem a magához Wanda-ra, de nem volt ott. Egy robot felmászott és a karhoz nyúlt.
-Ugorj!-parancsoltam mire a kart elhúzták így pont fel tudtunk ugrani. Gyorsan lenéztünk a szélén így láttuk a várost zuhanni lefelé.
-Gyere!-húzott fel majd átkarolva Barton-hoz mentünk.
-Mi az, hogy Clint Barton elfoglal a dagadt testével három helyet?-gondolkoztam hangosan mire ránk nézett.
-Hogy lehet az, hogy Bonnie Stevens haja semelyik harcnál se kócolódik össze?-ült fel így mi meg leültünk mellé.
-A sampon teszi...-válaszoltam.
-Mit használsz?
-Head & Shoulders...
-Az jó!
-Kérem a lábad!-szólt Steve mire az ölébe tettem a sérült lábam.
-Muszály nekünk a harc után is itt néznünk szegény Pietro testét?-nyavalyogtam.
-Majd a helikopiba elintézik!
-Mi lesz a túlélőkkel?-néztem körbe amikor leszálltunk a helikopiba.
-Stark-segédszolgálat segédkezik!-engedte el a lábam Steve majd segített felállni és lementünk a mentőhajóról.
-Az folyton segédkezik!
-Jobban vagy már?
-Jobban leszek!-mosolyogtam rá mikor megálltunk.
Körbenéztem és megakadt a szemem egy csoport tinilányon. Az egyiknek a pólója kilógott így megvizsgáltam a rajta lévő mintát.
-Minden rendben?
-Megyek a gyerekekhez!-indultam el-Na Violetta fanok!-szóltam nekik mire felém fordultak-Melyik dal a kedvencetek?
-Le tudod játszani?-nézett rám csillogó szemekkel a mellettem ülő.
-Jobbat is tud!-mondta mögülem Steve amikor szerzett nekem egy dobozt amire rá tudtam ölni-Énekelni fog nektek!
-Ohh! Akkor a Junto a tit!
-Nem! A Destinada Brillart!-ellenkezett egy másik lány.
-Sok időnk lesz lányok!-nyugtattam le őket-Mit szóltok ehhez?
Veo veo ¿qué ves?
Todo depende que quieras ver
Piénsalo bien antes de actuar
Si  es amor no puedes lastimar
(...)
-Jól van fiúk!-mentem az osztaghoz-Bonnie Stevens százados és Bosszúálló vagyok! Engem kaptak meg edzőjüknek! Nem hazudok! Kemény edzések lesznek! Amint látom sok fekvőtámaszt kell majd csinálnunk mivel mindenkinek vézna karja van! Rendben! A neveket nem fogom megegyezni, mert nem akarom egyszerűen! Naponta kettő edzés lesz és mindegyiken szenvedni fognak. Szóval! Van kérdés vagy kezdhetünk?
-Megadná a számát?-kérdezte az egyik.
-Ha szembe akar szállni a féltékeny Amerika Kapitánnyal akkor szívesen odaadom!
-Inkább mégse kérem!
-Én is így gondoltam!-biccentettem-Na gyerünk! Egy kör az épület körül aztán erősítés! Időre megy!-jelentettem ki majd megnyomtam a stoppert.
-Mikor indul?-nézett rám az első.
-Már megy...-vontam vállát mire gyorsan elsprinteltek.
Elővettem a telómat majd megnéztem az üzenetet, amit kaptam. Barton újszülött kisfia volt rajta. Husi! Megírtam üzenetben, hogy gratulálok és el is raktam a készüléket. Felnéztem és az osztag első fele már látható volt a célvonalból. Megvártam amíg mindenki beért így leállítottam a stoppert.
-Hát ez szégyen!-néztem meg az időt-Jobban futott a nagymamám, isten nyugosztalja! Akkor ötven négyütemű fekvő! Gyerünk! Ha valaki idő előtt megcsinálja annak nem kell sprintelni a következő kört!-ajánlottam mire mindenki gyorsan el is kezdte.
Az épület mellett megláttam Steve-t, Stark-ot, meg Thor-t beszélgetni. Thor egy idő után el is ment majd Stark is kihívta a kocsiját. Miután ő is elhajtott Steve felnézett és elmosolyodott. Odamentem a korláthoz majd megtámaszkodtam rajta.
-Te vagy a szigorú edző?-kuncogott.
-Hát... Kell nekik ez! Mindegyik puhány!
-Hát azt látom!
-Mit csinálsz most?
-Nemsokára megyek Romanoff-ért majd tájékoztatjuk az új tagokat. Te is jössz?
-Nem is tudom! Még nem szenvedtek eléggé...-néztem rájuk mire elröhögtük magunkat.
-Hagyjad őket! Ha az első nap szenvednek, a végén felmondanak!
-Akkor egy kör futás...
-Azt még meg is várom!-ugrott fel majd mellém állt.
-Az egyik elkérte a számom...
-És mit mondtál neki?
-Ha nem akar megküzdeni a féltékeny Kapitánnyal akkor inkább ne.
-Megijedt?
-Meg hát!-helyeseltem amikor végignéztem rajtuk-Már kezdenek fejlődni! De még így sem közelítették meg az időkorlátot! Mindenkinek még egy kör sprint!-parancsoltam majd megnyomtam a gombot.
-Már megy az idő...-tette hozzá Steve mire mindenki elrohant-Nem is volt időkorlát, ugye?
-Dehogy volt!
-Hogy van a lábad?
-Annyira nem fáj, mint tavaly...
-Akkor jó!
-Sam végül elfogadta?
-Igen!
-Rendben! Akkor négy új...
-Annyi!
-Nehéz dolgunk lesz...
-Nem annyira, mint neked az osztaggal!
-Ne is mondd!
-Mikor megyünk Kaliforniába?
-Mikor menjünk?
-Nekem mindegy!
-Nekem is!
-Megérdemlünk pár nap szünetet!
-Pár nap? Pár hét!
-Igazad van!
-Majd megbeszéljük, a többiekkel, hogy elmegyünk...
-Rendben!
-Tökéletes összhang!-mondtam mire ökölpacsiztunk-Na végre!-láttam meg a fiúkat-Szép volt egyes!-mondtam az elsőnek.
-Smith, asszonyom!-fordult felém.
-Megmondtam, hogy nem fogom megegyezni a neveket egyes! De az ideje még így is pocsék-sétáltam a pódiumhoz majd felálltam oda mikor a többiek is megérkeztek-Hát... Én ezt már látom, hogy hosszú ideig kell együtt dolgoznunk! Az idejük pocsék! Még sérülten is lefutom magukat! Reggel akadálypálya lesz! Egészségükre!-mentem el Steve társaságában mire meghallottam a nagy elégedetlenségüket-Ha nem tetszik, akkor beiktatunk egy harmadik edzést is délbe!-jegyeztem meg mire mindenki elhallgatott.
-Századosként is ilyen szigorú voltál?-karolt át Steve.
-Tán nem tetszik?
-Ohh, nekem nagyon is tetszik!-magyarázta amikor bementünk az épületbe.
-A katonaságban engem is így képeztek ki... Hát akkor már én is továbbadom.
-Peggy is így képzett ki minket!
-Tényleg?
-Te tudtad, ugye?
-Tudtam hát!-kuncogtam mikor odaérjünk Natasha-hoz-Szegényke nagyon maga alatt van!
-Tudunk mi segíteni neki?
-Nem nagyon! Ha csak meg nem találjuk Bruce-t...
-A falat akarod bámulni vagy megyünk dolgozni?-kérdezte már hangosan Steve mire Natasha felénk fordult-Bár tényleg nagyon érdekes fal!
-Nem akartam megzavarni a megható búcsútokat-vágott vissza majd leindultunk-Milyen a csapat?-vette át a tabletet.
-Nem olyan mint a 27-es Yankees...
-Vannak jó ütők-jelentettem ki.
-Igaz! De az nem csapat...
-Rázzuk gatyába őket!-nézett fel Nat majd benyitottunk a csarnokba és a többiek felénk fordultak.
-Bosszúállók!-szólt nekik Steve.
-Kiosztottuk az edzőpartnereket!-folytattam.
-Wilson és Wanda mennek Bonnie-hoz!-mondta Natasha-Rhodey velem van míg Vízió a Kapitányé! Naponta két edzésetek lesz. Egy egyéni és egy közös! Amint Stark visszatér, akkor Vízió átkerül hozzá és Wilson megy Rogers-höz.
-Minden érthető?-nézett körbe Steve mire mindenki bólintott-A mai napotok szabad! Holnap reggeltől kezdődnek a kiképzések! És most ha van valami kérdésetek az edzőtöktől megkérdezhetitek!-jegyezte meg majd Natasha-val mi ketten lementünk hozzájuk.
-Ahogy a régi szép időkben!-fordult felém Sam.
-Ahogy a régi szép időkben!-csináltam meg vele a külön pacsinkat.
-Nekem lenne egy kérdésem!-jött mellénk Wanda.
-Igen?-néztem rá.
-Hogy van a lábad?
-Nagyon jól! Köszönöm a kérdést!
-És ami a múltban történt...
-Nekem nem az első benyomás a fontos! Hibáztál, de végül jó útra tértél! Ez a lényeg!
-Köszönöm!
-Bármi baj van akkor szóljatok!-mondtam már mind a kettőnek-Ha nem vagyok a szobámba akkor az osztaggal edzek kint. Az edzések emiatt tíz körül fognak kezdődni reggel! Szóval tudtok aludni!
-Szerintem mi jártunk a legjobban... Nem Sam?
-Csak te jártál jól! Én majd mehetek a Kapitányhoz!
-Ahh! Én vagyok a legjobb!-jelentettem ki-De ezt nem én mondtam!
-Értettük!
-Akkor majd vacsinál tali!-pacsiztam le velük majd visszamentem.