Beszálltam a kocsiba majd elindultam a Triskelionba. Nem tudtam kiverni a fejemből Steve szavait. Barnes őrmester a Tél katonája...
-Hölgyem! Önnek egy titkosított üzenete van!
-Hallgatom!
-Stevens! Itt Hill! Én vagyok a Kapitányéknál az egyik őr! Megmentem és biztonságba viszem őket! Találkozzunk a Potomac gátjánál! Van egy tervünk...
-Hát ez nagyon jó!-jelentettem ki mire megszólalt a telefonom-Igen főnök?-vettem fel.
-Mikor ér be Stevens ügynök?
-Most már a hídon vagyok!
-Jöjjön az irodámba!
-Vettem!-parkoltam le majd bementem az épületbe. Egyből beszálltam a liftbe és felmentem.
Az első emeleten még beszálltak páran.
-Bonnie!-jött be Rumlow James-szel.
-Rumlow! Némaság!-biccentettem James felé mire morgott egyet.
Minden szinten beszállt még egy ember. Középre mentem, mert a következőnél kiszálltam volna. James és Rumlow összenéztek... A biztonságiak erősen fogták a fegyverüket. Az asszisztensek izzadtak, de nagyon...
-Ezt csináltátok a Kapitány ellen is?-kérdeztem mire mindenki meglepődött-Szerencse, hogy beavatott!-mondtam mire lefogták a karom és elvették a fegyverem.
Rátettek a kezemre egy mágnes karkötőt majd a lift vázához akarták tenni a kezem. Gyorsan a lábammal elrúgtam párat majd fejen vágtam egyet. Elővettem egy fegyvert majd négyet szíven lőttem. Az ötödik megrázott, így összegörnyedtem. Kirúgtam a lábát majd fejbe vertem. James-t lábon lőttem majd fejen rúgtam.
-Csak, hogy tudd!-állt fel Rumlow-Tényleg bírtalak!-fogta le a fegyverem majd megpróbálta kivenni. Ahogy civakodtunk, mint két kisgyerek, hirtelen meghúzta a ravaszt és combon talált. Felnyögtem majd bevert egyet, így elterültem.
-Sajnálom! Szimpi voltál!-emelte fel a fegyvert majd rádobtam a sokkoló, ezáltal összeesett.
Feltápászkodtam majd kinyitottam a lift ajtót. Megfogtam az első elsősegély dobozt, amit találtam a folyosón majd bementem egy szertárba. Benyúltam a sebbe majd kivettem a golyót. A fogaim már majdnem összetörtek annyira összenyomtam az állkapcsom a fájdalom miatt. Nyomókötéssel bekötöttem majd továbbmentem Pierce-hez. Várjunk! Ő küldte rám az embereket... Akkor inkább a lépcsőt választom! Bementem a lépcsőházba majd lementem.
-S.H.I.E.L.D. ügynökök! Steve Rogers beszél! Sokat hallottak rólam az elmúlt napokban. Arra utasították önöket, hogy kapjanak el. De itt az idő, hogy megtudják az igazat! A S.H.I.E.L.D nem az aminek hittük... Ugyanis elfoglalta a Hydra. A vezetője Alexander Pierce. A taktikai egység és a Vízió-program is a Hydrához tartozik... Nem tudom hányan, de köztünk vannak! Lehet, hogy épp önök mellett... Majdnem elérték a céljukat... A korlátlan hatalmat! Megölték Nick Fury-t. És ezzel még nincs vége... Ha ma elindítják a repülőgép anyahajókat, a Hydra minden ellenségét kiiktathatja! Kivéve ha megakadályozzuk... Tudom, hogy sokat kérek, de a szabadságnak ára van... Mindig is így volt! Én hajlandó vagyok megfizetni! Ha egyedül vagyok ezzel ám legyen, de remélem nincs így!
-Ez most komoly?-kérdeztem.
-Miért ne lenne az?-jelent meg mellettem Loki.
-Mit csinálsz itt?
-Vigyázok rád!
-Jól vagyok!
-Dehogy vagy!
-Jól vagyok! És most menj, mert nem szeretnék lebukni!
-A jogart elvitték!
-Most szivatsz?
-Sajnos nem...
-Akkor több ideig leszek még Bosszúálló...
-Valld be, hogy élvezed!
-Mindenkinek parancsolhatok...-vontam vállat mire kuncogott.
-Vigyázz kérlek magadra!-puszilt meg majd eltűnt. Kinyitottam az ajtót és bementem az operációs részlegre. Mindenki tartotta valakire a fegyverét.
-Hallotta!-fogta Sharon Rumlow-ra a fegyvert. Mit hallott? Mi van?
-Nem volt ebből elég mára?-kérdeztem mire Rumlow rám nézett-Akarsz még egy kört Brock? Vagy talán hallottad a Kapitány parancsát?-vontam fel a szemöldököm.
-Rossz oldalon állnak!-mormogta.
-Attól függ honnan nézzük!-jelentette ki Sharon majd Rumlow eldobta a fegyverét. Mindenki lenyugodott így, de meglepésre előkapta a kést és elvágta Sharon kezét, így megszerezve a fegyverét. Mindenki elkezdett lőni mindenkire. Próbáltam eltalálni őt, de valaki szemből vállon talált. Összerogytam majd csak a jelzésre eszméltem, hogy elindult a rendszer.
-Jól vagy?-rohant hozzám Sharon.
-Csak lerokkantam...
-Tipikus!-húzott fel-Ez csúnya!-nézte meg a vállamat.
-Ha elmondom mit csináljál akkor képes vagy rá?
-Azt hiszem!-segített be egy szertárba majd elővette a kötszert.
-Előbb vedd ki a golyót!
-Mi? Jobban fog vérezni!
-Vedd ki a golyót és tegyél egy ruhát a számba!
-Azt meg minek?
-Üvölteni fogok!-válaszoltam majd betömte a számat.
Benyúlt a sebbe majd határozottan kivette a töltényt. Tényleg kiabáltam volna ha nem lett volna ott az anyag eltömítve a számat. Ellátta a sebem majd kivette a ruhát a számból.
-Menjünk innen!-karolt át majd kiindultunk.
(...)
-Ez meg mi a franc?-kérdeztük egyszerre mire megláttuk a helikopikat-Menj!-parancsoltam.
-Mégis hova mennék nélküled?
-Segíts az embereknek!
-És te mit csinálsz?
-Kórházba megyek!
-Ahha...
-Menj már!-kuncogtam majd elment.
Felnéztem és a helikopi darabjaira hullott. Ne! Steve!-láttam meg a zuhanó embert. Megpróbáltam rohanni, de nem nagyon sikerült. Gyorsan sántikáltam... Maradjunk ennyinél. Mire odaértem Steve már kint feküdt a parton. Odasiettem hozzá majd letérdeltem mellé.
-Steve!-ráztam meg-Kérlek! Ne halj meg! Ne hagyj itt!-néztem meg a légzését majd a pulzusát-Ez parancs katona!-jelentettem ki majd szájon át lélegeztettem. Elkezdtem a szív masszázst, így elkezdett köhögni vizet. A vállamban való nyilaló fájdalom miatt összegörnyedtem.
-Bonnie...-szólt halkan Steve.
-Ne! Ne beszélj! Kell az erő!
-Nem így akartam, hogy az első csókunk történjen...-mondta mire köhögni kezdett.
-Tarts ki! Mindjárt jön a felmentő sereg!-nyugtatta mire megláttam a helikoptert. Az ép kezemmel integettem így leszálltak.
-Mit történt?-ugrott ki Natasha Sam-mel együtt.
-Lezuhant a helikopiról... Lélegzik és van három lőtt sebe! Jelentésnek vége!-álltam fel majd Natasha felsegített a helikopterre majd segített Sam-nek felhúzni Steve-t. Nagy nehezen felhúzták majd Sam leült mellém lihegve.
-Kell egy kis erősítő edzés?-kuncogtam.
-Te jól vagy?
-Igen! Hívtad már a kórházat?-néztem Nat-re.
-Fury már hívta!
-Megpróbálok bemosakodni...
-Na jó! Te milyen sebész voltál a fronton?
-Amilyennek kellett lennem... Néha sok volt a sérült...
-Már értem!-bólintott mire Fury leszállt a kórház tetején. Az orvosok kijöttek a liftből majd hozták az ágyat. Kinyitottuk az ajtót majd segítettek nekem kiszállni.
-Tachicard, hipotermiás, nehéz légzéssel, három lőtt seb a hasfalán meg egy a combján-mondtam amikor kivették Steve-t és az ágyra rakták. Megfogtuk az ágy vázát majd villámgyorsan rohantunk a lifthez. Steve elkezdett remegni. Na jól van! Megfogtam a kezét majd a szemébe néztem.
-Maga jól van?-nézett rám az egyik rezidens-Hiszen vérzik!
-Kérek egy infúziót meg egy nulla negatív vért nekem! Hívják az általános sebészt és vigyék be a műtőbe!-parancsoltam amikor kinyílt az ajtó.
-Kettes műtőbe visszük!-mondta a traumatológus és elrohantak.
Gyorsan elmentem az öltözőbe. Vettem fel nejlonzacskót a cipőmre majd egy műtős sapkát. Elindultam a műtők felé majd benyitottam a mosakodóba.
-Főnök!-lepődtem meg-Maga általános sebész?
-Hát... Azért vannak pletykák a nővérek által magáról...
-És most kíváncsi, és ezért dolgozunk együtt-jöttem rá majd felé fordultam-Ide figyeljen! Az az ember, aki ott fekszik az asztalon, az Amerika Kapitány! Itt nincs semmi féle kíváncsiság, hanem csak munka! És a legjobb, amit ki tud hozni magából! Egyszer már feláldozta magát a Hydrának, de nem engedem, hogy most is megtegye! Értette amit mondtam?
-Nem kérdez hanem dolgozik!
-Pontosan!-mentem be a műtőbe majd kaptam egy törlőt.
A nővérek rám kötötték az infúziót meg a vért majd gyorsan felhúztam a köpenyt meg a kesztyűt és elkezdtem a műtétet.