3. fejezet
1994. A virrasztás
Nagyjából kibőgtem magam mire Deena megérkezett a kisöccsével. Beszálltam az anyósülésre és csendben mentünk. Nem állíthatom, hogy rendben vagyok, de nem is kellett magyarázkodnom. Mind hárman tudjuk, hogy a városunk rohadtul el van átkozva. Vagy te fogod a kést vagy feléd tartják a kést. Az összes diák poénkodott a mészárláson, de ettől függetlenül Heather szekrénye ki se látszott virágokból, mécsesekből vagy üzenetekből. Nekünk szurkolóknak és a focistáknak a tornaterembe kellett mennünk ahol az edző közölte, hogy kötelező a ma esti virrasztás Sunnyvale-ben. Deena felénk nézett és képzeletbe lelőtte magát. A lánymosdóba mentünk, de meg sem lepődtünk, hogy Kate és Simon is oda menekültek. Nem szólok csak és Ők sem. Megmosom az arcomat és próbálok nem összetörni. Simon jön oda először, homlokon pöcköl és Kate-re nézz.
- Nem tudod elképzelni milyen boldogok voltunk mikor megtudtuk, hogy tegnap az éjjel nappalisba voltál. Tia, ha van Isten vagy valami felső hatalom akkor az most megmentett.
Kifakadok és újabb hangos zokogás tör ki belőlem. Magukhoz ölelnek és hagyom magam megnyugodni.
- Az első dolog ami eszembe jutott, hogy én is lehettem volna és, hogy még nem akarok meghalni!
Kate megfogja a vállaim és kacéran mosolyog. Rám kacsint, majd Simon előkap egy cipős dobozt. Deena a fejét fogja, én kínomban elnevetem magam.
- Az édességbolt újra megnyílt bébi!
Kate lendülete végre kitudott billenteni az egész szarságból, de Deena húsz percig még osztotta az észt. Közben belenéztem a cipős dobozába és gyorsan vissza is csuktam. Sam cuccaival volt tele, a barátnőm rám néz és összeteszi a két kezét.
- Nem és nem! Kimaradok az exes hisztiből.
Mondom neki, mire Kate ad egy szem fájdalom csillapítót. Bár nem panaszkodtam, de Ő már rég kiszúrja mikor fáj a fejem. Elveszem és kávéval leküldöm, majd visszafordulok Deena-hoz
- Estére úgy is megyünk a virrasztásra, majd ott odaadod neki és soha többé nem kell rágódnod rajta. Amúgy is csak te voltál őszinte ebben a kapcsolatban.
Ölelem át, de Deena a szemét forgatja és tovább cipeli a dobozt. Órák után mindenki hazament, hogy rendbe szedjék magukat. Nem tudom kinek volt az ötlete, hogy a virrasztás egy kicseszett bál keretében menjen le, de jó nagy pöcs volt. Alapból mi nem tehetjük meg, hogy kisestélyiben parádézzunk. Viszont biztosra veszem, hogy Sunnyvale szurkolói és a csapat öntelt pöcsei ki lesznek nyalva. Heather emlékére marad el tulajdonképpen a meccs, szóval megkérdtem mindenkit, hogy mi kékbe legyünk. Inkább Shadyside gyásza ez, mint az álszent Sunnyvale-é. Felvettem a királykék ruhámat egy fekete magassarkút és hullámokba omló hajamba egy fekete rózsát tűzök. Kate mikor meglátott macskát utánozva karmolta végig a mellem. Ami miatt majd megfulladtam a nevetéstől, hiszen Ő is dögös. Fekete csipkeruhában van kék kiegészítőkkel. Simon kék ingbe van, fekete farmerrel és már szenved, hogy nem lehet kabalának öltözve. Deena szintén nadrágba van, de legalább a haja kicsit nőiesen van megcsinálva. A buszon felvettem én is a fejhallgatóm és egész úton Kate Bush-t hallgattam.
A virrasztáson annak ellenére, hogy milyen álszent rizsát lök a polgármester csak azok jöttek el akiknek kötelező volt. Deena még az előtt eltűnik, hogy imádott seriffünk megkezdené a beszédét.
- A családom nemzedékek óta él Sunnyvale-ben. Az öcsém a polgármester, én vagyok a seriff. Jó életünk van. Még is ti a Shadyside-i szomszédaink egyik tragédiát szenveditek el a másik után. Csak a kérdés marad, hogy miért. Magam is sokat gondolkozok ezen. Tudom, hogy nincs válasz ami békét hozna. De arra kérek mindenkit, hogy ne vesszen el a sötétségbe és fordítsa arcát a fény felé.
Az álmaim jó részére gondolok és elönt vágy, beharapom a számat és úgy gusztálom. Biztosan feltűnő voltam, mert Nick lopva megkeresi a tekintetett ami lyukat üt benne. A pillantásunk találkozásakor úgy érzem mintha tűzijáték játszódna le a szívembe. Simon magához ölel és suttog, mire Nick Goode a homlokát ráncolja.
- Tia tudom, hogy szerinted dögös Sunnyvale köcsög seriffje. Rendben is van ez, de ne ilyen feltűnően. Ezek nem a mi utcáink.
Simon alig ért a mondandója végére, Sam pasija már oda is jött hozzám. Át akart karolni mire a kezem az Övén csattant, hogy eltoljam.
- Peter vagyok, Samantha barátja! Olyan sok jót mesélt rólad, gondoltam barátkozhatnánk.
- Tiana Winters. Nem veszed zokon, Sunnyvale-i aranyfiú, ha passzolom a dolgot, ugye?
- Persze, mit is vártam a Shady-szar legnagyobb ribancától? Szégyentelenül megbaszol szemmel egy olyan tisztességes személyt, mint Goode seriff.
A fiú vigyorából árad a gúny, visszafordul Nick irányába és úgy folytatta.
- Az egész Shady-szart fel kellene locsolni benzinnel és felgyújtani. Emlékszem rád, ott dolgoztál a könyvesboltban. Neked is a plázában kellett volna megdöglened, mint a másik szukának.
Simon és a fiúk megindultak, de felemeltem a kezem. Kate kurvaanyázott és hangosan mocskolódott. Villantottam egy mosolyt és minden haragom, bánatom belevittem egyetlen ütésbe. Peter üvöltése bizonyította, hogy elég nagyot tudok ütni és elindult az adok kapok. Nick a biztonságiakkal szaladtak közénk és tettek rendet. Az edzők kikérték a csapatok vezetőit. Tőlünk én mentem, ami már elég nagy hátrányt jelent. Tekintve, hogy fixen eltörtem a gyerek orrát. Sunnyvale-ből pedig a legragyogóbb aranyifjú, Eric Goode. Ez egy eleve elrendelt dolog lesz. Megállunk egy más mellett és mielőtt bárki szólhatna, Eric megelőz mindenkit.
- Jól van a kezed?
Emeli rám kék tekintetét, ami pont olyan mint a nagybátyáé. Megihletődök, de csak egy pillanatra. Kicsit vicces, mert totál komoly a srác.
- Igen, köszönöm.
Megfogja a kezem, hogy jobban megnézze. Komor kifejezéssel ráncolja a szemöldökét, majd sokkal lágyabb vonásokban simul ki az arca.
- Elkísérlek a nővérhez, csúnyán felszakadt a bőr.
Visszatartom a nevetést és baráti mosoly mellett bólintok. Igazság szerint tetszik eddig az este. Az arany fiú az edzők és a családja felé fordult.
- Sajnálom. Legközelebb nagyobb rendet tartok az embereim között. Tiana és a csapat csak magukat védték. Peter rettenetes dolgokat mondott.
- Betört a barátod orra.
Jegyzi meg Nick tömören, mikor pedig rám nézz észreveszem a tekintetében rejtőző haragot. Komolyan haragszik ez az ember, rám? Eric hátranézz Peter-re, aki mellett Sam áll sírva.
- Magamnak kerestem a bajt. Bocsáss meg nekem Tia.
Apró kuncogás szakad fel belőlem. A szőke aranyfiú rám néz, én pedig kicsi közelebb hajolok.
- Szóval itt mindenkinek betartanak a Goode-ok? Már csak nem meglepődtem.
Eric elneveti magát és a kezét nyújtja felém. Érzem, hogy egész kicsit kipirulok. A kérdés csak az, hogy miért? Mert a Sunnyvale-i aranyifjú kezet ajánl? Mert Sunnyvale királyának jég kék tekintetét ezúttal sötétség ködösíti, vagy mert az arca ideges az unokaöccse hirtelen kezdeményezésétől? Akármi legyen az ok, attól még szórakoztató. Ergo elfogadom a fiatal Goode kezét. Mindenki hatalmas érdeklődéssel figyelte az eseményt. Sunnyvale és Shadyside kéz a kézben jár.
- Ahogy Nick bácsi is mondta, a családunk generációk óta él itt. Sőt az egyik alapító az ősapánk volt. Ezért vagyunk tiszteletbe tartva, senkinek sem tartunk be.
Felnézek a fiúra, akinek minden szava szinte áhitattól csöpög a családját illetően. Fél mosollyal rázom meg a fejem és egyetlen pillanatig irigykedek egy kicsit. A tökéletes családra, amiből neki bőséggel jutott. Nekem szinte semmim sincs a szerető barátaimon kívül. Anyából egy fejtámla maradt, a nevével és két évszámmal. Apa négy várossal odébb dolgozik éjjeli műszakban. Közben új életet kezdett, de a havi boríték sosem késik. Futja a számlákat, ha nagyon odafigyelek, meg a kaját. Minden mást oldj meg magad, de nem panaszkodom.
- Te egészen más vagy, mint a többiek. Rendes volt tőled, hogy a mellénk álltál.
Rám pillant, de csak egy másodpercre és elégedett, száz wattos mosolyt ereszt. Az ujja lassú köröket ír le a kéz fejemen.
- Peter túl messzire ment, nem volt joga így beszélni. Főleg a barátaid és a többiek megemlékezésén nem.
Beharapom a számat, mialatt elnyel minden kedves és szép emlék. Heather olyan volt nekem, mint egy testvér. Testvér, aki megérti a gyászod és a szülővel szembeni bajokat. Olyan, aki nem cukkol, ha egy bizonyos férfiről ábrándozol. Aki támogat, aki megnevetett és biztat. Ryan pedig egy jószívű, idióta bohóc volt. Olyan, aki szintén jobb és teljesebb jövőt érdemelt volna. Nem nézek Eric-re, de kicsit jobban szorítom a kezét. A nővér bekente a kezem és bekötötte. Visszaindultunk, az arany fiú keze ismét az enyém köré fonódott.
- Egyedül is tudok menni.
Nevetek, de Eric továbbra is a kezemet fogja. Lágy mosolyt küld, mikor megérkezünk már lágy jass zene szól. Senki sem táncol. Az apja a anyjával és Nick-kel a pódiumon álltak és beszélgettek míg a többiek fújtattak egymásra. Konkrétan észre sem vették, hogy megjöttünk. Egymásra nézünk és szinte olvasunk a másik gondolataiban.
- Gyönyörű vagy "koronázatlan királynő"! Megtisztelnél?
Kiszárad a torkom a meglepettségtől. Elmosolyodtam és bólintottam. Eric bevonult velem a parkett közepére. A kezei a derekam köré fonódtak, én pedig a nyakánál karoltam át. Lassan ringtunk a kellemes zenére. Nem igazán beszéltünk, csak élveztük egymás csendes társaságát. Eric mellkasára döntöttem a fejem és Ő is hozzám bújt. Egyre többen kérték fel a másik város lányait. Ami elég nagy sikert jelentett. Halk kuncogások és beszélgetések törték meg a zene hangzását. A harmadik szám után Eric lehajolt és homlokon csókolt.
- Felkérem édesanyámat.
Mosollyal bólintottam és elindultam le a parkettről, de egy kéz visszatartott. Ugyan az a kék tekintett nyelt el, de a szándékai teljesen eltértek az előzőtől. Nick a másik kezét is kinyújtotta. Én pedig zavartan csúsztattam a kezem az övébe. A kezem a vállára helyezte, majd átfonta a derekam. Erősen tartott, minden mozdulata határozott volt. Ahogy lassan keringőzött velem. A tekintette pedig egy pillanatig sem engedett. Teljesen elvörösödtem és hálát adtam a neon lámpák színes fényének. Egyre többen álltak meg, hogy minket nézzenek. A tekintettem elkaptam mielőtt megszólalt volna.
- Nem is tudom kinek a hírneve fog jobban sérülni. Nekem Shadyside koronázatlan királynőjének vagy nektek, Sunnyvale gyöngyszemeinek?
Nick lehajolt a fülembe suttogott. A közelségétől megremegtem. A testének hőjétől pedig egyre melegebb lett.
- Hol van az a Tiana, aki mindenkinél jobban ismeri az értékét? Nem miattunk néznek. Egyszerűen gyönyörű és ellenállhatatlan vagy.
Hirtelen minden elsötétült. Simon és a Sunnyvale-i kabala srác beszéltek össze vissza. Egyetlen érthető dolog volt amit mindenki értett.
- Tietek egy teljes percig a sötétség! Srácok, csókot a lánynak!
A kezei megfeszültek körülöttem. Éreztem, hogy a szívünk ugyan olyan hevesen ver.
" Ne tedd! Tönkre fog tenni! Nem bízhatsz egyetlen Goode-ba sem! Mind egyformák! Soha sem kérnek, csak elvesznek! Emlékezz a halálára! Megmutattam neked, te is lehettél volna! "
Ki akartam magam tépni Nick karjaiból, de nem engedett. Az ajkai ugyan ott leheltek csókot a homlokomra.
- Nick.
Leheltem a sötétségbe. Ajkain mosoly formálódott. A fülem hegyét érte a következő csók. Átjárt az izgalom és rettegés az érzésektől. Az apró érintésektől, ahogy erősen ölel magához.
- Nick kérlek, ne!
- Olyan édes vagy Tia.
A hangja rekedtes és rejtélyes volt. Újabb csók csattant el az arcomon. Olyan erősen tartott, szorosan feszült egymásnak a testünk.
- Ha meglátnak.
Suttogtam kétségbeesetten, de az ajkai az ajkaimon pihent. Olyan volt az egész, mint valaki első csókja. Csak az ajkaink értek össze. A nyelveink a helyükön maradtak. Elszakadt a józanság kötele és ösztönösen kerestem az érintését. Még egy ilyen könnyes szűzies csók a fények kigyulladtak, de Nick nem ugrott el és nem is húzódott el. Legalább is nem feltűnően, úgy tett mintha csak táncoltunk volna ebben az egy percben. Míg más továbbra is a másik szájában van. Senkit sem érdekeltünk. Rám tört minden érzés és elakartam bújni. Ott hagytam Nick-et és az öltözőbe kerestem menedéket.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro