Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

21.

Tök felesleges, de azért kiírom, hogy a következő rész 110% tömény erotika és úgy rajta van a 18-as karika, hogy az inkább már 19-es. Kellemes olvasgatást! 😇🏳️‍🌈

Lexa's POV

A forró víz csobog a zuhanyrózsából, párafelhő száll belőle és tapad a tükörnek.
Már csak egy egészen apró foltban tudom megnézni magam.

Clarke behúzza a vastag függönyt az egyetlen ablak előtt, majd szégyenlősen felém fordul. Vonakodva húzza fel a pólóját, majd elengedi.

Jóságos ég...

Nem bírok az ujjaimmal, végig simítok a nyakán, vállain, karján... A bőre elviselhetetlenül puha.

- Szabad? - nézek rá. Apród bólint. Lassan kipattintom a melltartóját és ketté húzom. Lecsúsztatom a válláról, eltűröm a haját, hogy lássam.
Tökéletes mellei vannak. Kerek és puha.
Felé nyúlok, a kezembe fogom mindkettőt és kicsit megszorítom. Clarke halkan felnyög, lehunyja a szemét. Ujjaimmal finoman cirógatom mindkettőt, először csak a bőrét, majd a bimbóit is.

Elnyílnak az ajkai és halk nyögés szalad ki közülük.

Percekig játszom a melleivel, de órákig tudnám ezt csinálni. Annyira tökéletesek és pont a kezembe férnek...

Egyik kezemmel elengedem és az ujjaimat lassan futtatom le a hasán. Elégedetten nyugtázom a halk nyöszörgést és az ajakharapdálást.

- Szólj, ha sok.

- Oh, nem... Folytasd... - továbbra sem nyitja ki a szemét, néha megremeg. Összecsípem a bimbóját, miközben kipattintom a nadrággombot.

- Tudod, hogy meg foglak érinteni, ugye...? - olyan a hangom, mint egy kiéhezett állatnak. Voltaképpen ezt a mondatot magamnak szántam. Annyira hihetetlen, hogy egy ilyen tökéletes lány ezt engedi nekem.

Nem jön válasz, csak izgatott nyöszörgés. Teljesen megsemmisülve áll.

A fél kezem lehúzza róla a nadrágot, majd kiléptetem belőle.

- Érintett már meg valaki? - egészen a füléig hajolok.

- N-nem...

- Akkor jobb lesz, ha leülsz.

Engedelmesen letelepedik a fürdőszoba szőnyegre, elsötétült szemmel, kipirulva pislog rám.
Elé térdelek, közel húzom és megcsókolom. Azt sem tudja, mit csináljon, csak hagyja, hogy lassan hátra döntsem.
Egy kezem visszatér ezúttal a másik mellére, a jobbom pedig a belső combját cirógatja.

Kicsit megnyalom az ujjam, ami a bimbóját ingetelte. Mikor újra oda érintem, felnyög.

Nem tudok tovább várni, a combját érintő ujjam a bugyijára téved. Érzem, mennyire nedves.
Clarke halkan sikkant, kéjesen összeugrik a teste.

- Lexah...

Minden figyelmemet visszafordítom a szóban forgó bugyira. Lassan simogatom, néha megnyomom kicsit, Clarke pedig mindenre készséggel nyög.

- Annyira érzékeny vagy...

Egy ujjaimmal benyúlok az elázott fehérnemű alá és megsimítom a nőiességét.
Megőrülök, olyan forró és puha. Ki akarom nyalni.
Körkörösen simogatom, lehúzom róla a bugyit és arrébb teszem.

- Ez jó? - kérdezem suttogva. Oda hajolok hozzá, a csípője két oldalán térdelek. Képtelen megszólalni, csak bólogat.
Váltogatom, milyen sebességgel és erősséggel érintem. Amikor megtalálom a megfelelőt, hirtelen átöleli a nyakam és megfeszül a háta. - Csináltad már magadnak?

Bevallom, hogy megőrülök, hogy tudjam a választ. Elképzeltem őt, ahogy magát kényezteti.... Magamat is kezelésbe kell vennem. Sürgősen.

Megrázza a fejét, a hajamba túrt és hevesen nyögdécsel. A csípője felemlekedik, meglöki, hogy többet kapjon.

- Mit érzel?

- Feszít... - nyöszörög és levegő után kapkod. - Lexah...

- Hm? - elégedett vigyorral nézem őt. A határán van. És én imádom így látni.

A körmét hirtelen végig húzza a hátamon, felsikolt, ívben feszül a háta és a nevemet nyögve élvez el. Simogatom, folytatom a csiklója ingerlését, hogy segítsek levezetni, ehelyett ismét összerándul, hangosan felnyög, sikolt, újra megkarmol, és még hosszú másodpercekig nyögdécseli a nevem. Nem tudom róla levenni a szemem. Érzem, hogy lüktetek lent, nagyon szeretnék segíteni magamon.

Clarke kábán pihegve néz rám, hálásan, erőtlenül simítja meg az arcom, aztán leejti a kezét és levegő után kapkod.

- Rögtön kettő. Jó kislány vagy - a nyakába csókolok. Nem reagál, csak lustán elmosolyodik.

- Ezt... Hűűű...

- Oh, tudom. Tűzijáték?

- Neeeem... Ez nagyobb volt... - halkan nevetgél. Megkísérlem megcsókolni, ő pedig ragaszkodóan ölel át.

- Gyere fürdeni - motyogom a nyakába.

- Ki van zárva... Rongyból vannak a lábaim...

Felállok, ledobálom a cuccaim, majd felkaparom a földről Clarke-ot és szelíd erőszakkal lecsutakolom.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro