Amikor felébredtem és kinyitottam a szemem, egyszerre több dologra lettem figyelmes. Az egyik az volt, hogy egy barlangban vagyok. A másik nem elhanyagolható apróság pedig az, hogy halottnak kéne lennem. És végül az a tény, hogy egy vörenyes bundájú farkas néz velem szemet. Sikítani akartam, de csak szűkölés jött ki a torkomon. Ettől még jobban megijedtem, de megint csak szűköltem. Kétségbeesetten pillantottam a farkasra. Ő barátságosan méregetett. Egyszer csak a fejemben szólalt meg a hangja.
-Szia, én Set vagyok. És te?
Csak morgás jött ki a torkomon.
-Próbálj meg nekem mondani valamit a fejedben. Gondolatokkal tudunk kommunikálni egymással.
-Miért tudnék kommunikálni egy farkassal. Biztos meghaltam, és a halál után ilyen őrültségek vannak.-gondoltam neki. (Bár ezt így leírni elég hülyeség. Szóval ha mostantól azt írom hogy mondta, akkor azt úgy kell érteni hogy gondolatba mondtam neki.)
-Nézz magadra, kérlek!- azt gondoltam, csak be akar szólni, már ha egy farkas be tud szólni, de a hangja kedvesen csengett a fejemben. Így hát magamra pillantottam. És nem hittem a szememnek. Egy fekete szőrű farkast láttam. Hát így állunk. Meg is őrültem. Csodás. Set láthatta a döbbentségemet, úgyhogy csak annyit mondott:
-A legjobb lesz ha eljössz velem Willhez. Ő a falkavezér. Majd ő mindent megmagyaráz ha velem jössz.
Mivel nemigen volt más választásom elindultam Set után.