Hó, Szirt és Borostyán szemszöge:

    Hó érezte hogy hangjába minden szomorúságát beletölti. "Gesztenye!" gondolta és amikor már nem volt több levegő a tüdejében Gesztenye mellé feküdt. Lakota pillantott be.

-Mi a ba- majd lepillantott szomorúan. Hó még jobban belefúrta fejét Gesztenye szőrébe, érezte hogy Lakota mellé fekszik, de most nem nyújtott vigaszt anyja közelsége. Hó egyre nagyobb hasára nézett, ahol ő és Gesztenye közös kölykei növekedtek, és ismét ellepte egy hullám szomorúság.

Szirt Kristállyal sétált az erdőben. A nőstény tegnap végül igent mondott Szirt kérdésére hogy lesz-e a párja. Szirt halk motoszkálásra lett figyelmes.

-Te is hallod?- kérdezte. Kristály némán bólintott. Szirt elindult a hang felé és egy bokorban négy pár hetes kölyköt talált. Kettő közülük fehér volt, mind kettő lány, volt egy harmadik lány aki barna volt fekete lábakkal és egy világos barna és barackos színü hím volt egy fehér folttal a mellkasán. Mellettük feküdt az anya farkas halottan. Szirt lehajolt és megszaglászta a halott farkast. Ronda sebek tátongtak a nyakén és medve szag lepte el a bundáját. Szomorúan lepillantott az egykor szép fehér bundára majd elszántan Kristály felé fordult.

-Nem hagyhatjuk itt őket.- mondta Szirt. Kristály helyeselően bólintott majd felemelte a barna hímet és felrakta Szirt hátára, Szirt ugyanezt megtette az egyik fehér kölyökkel majd felemelte a szájába a második fehér kölyköt. Kristály követte a példáját és utána elindultak vissza a falkába. A falka meglepetten figyelte a négy kölyköt.

-És mit csináljunk velük Kristály? Ki neveli fel őket?- kérdezte Alpha.

-Mi. Én és Szirt.- mondta Kristály és szúrósan végigmérte a falkát. Szirt ledöbbenve figyelte párját és örült a döntésnek. "Lehet hogy Kristály nem akar saját kölyköket, de attól még lesznek kölykeink." gondolta.

-Rendben. Akkor maradhatnak.- mondta Alpha kis gondolkozás után. Szirt boldogan megnyalta Kristályt majd sorban a négy nyöszörgő kölyköt.

-Legyen a világos barna Barack, a sötétbarna és fekete legyen Topáz.- ajánlotta Kristály amikor már elmentek a saját fészkükbe. Ők kapták meg egy akác bokor alatti kis kiásott barlangot.

-És legyen az egyik fehér Fény a másik meg Zúzmara.- mondta Szirt Kristály bólintott.

Borostyán kint feküdt a napon. Az étel kupacban most több volt mint máskor szokott miután Akác,Bogár, Macska és Nyírfának sikerült leteríteniük egy kisebb szarvast. A hangulatott csak az rontotta el, hogy Gesztenye meghalt és hogy, Folyó is beteg lett. Borostyán Hóhoz fordult. Tesója tegnap este óta magába roskadva ült, bundája sem volt olyan fényes mint régen, és szemei kifejezéstelenül meredtek a távolba. Méz üvöltése törte meg a csendet. Borostyán felpattant és odarohant a tér egyik sarkában fekvő tesójához. Akác, aki eddig nyugodtan beszélgetett Mézzel most rémülten nézett fel Borostyánra.

-Mi a baj?- kérdezte de Méz nem tudott válaszolni, csak kilógü nyelvvel feküdt.

-Nem... nem tudom. Már reggel is fura volt, nagyon nyugtalan volt és nagyon lihegett meg néha remegett de nem gondoltam, hogy bármi baja lenne...- motyogta Akác. Hó jelent meg. Arcán még mindig látszódott a szomorúság, de elszántság is látszott.

-Nyugodj meg Méz. Szülsz.- mondta Hó és óvatosan végig tapogatta Méz oldalát. Galamb jelent meg.

-Még nem kéne szülnöd, még legalább egy hét múlva kéne.- mondta a gyógyító és a földön nyöszörgő Méz hasát végig tapogatta. Csalán tért vissza Luciána,Szarvas és Viharral. A hím rögtön Mézhez szaladt és elkezdte párja homlokát nyalogatni. Ijedten kapkodta a fejét Hóék között

-Ugye nem lesz semmi baja?- kérdezte, és furcsa volt a máskor durva hímet ilyen ijedtnek és aggódónak látni. Méz felvisított mire Csalán aggodalmasan lehajolt

-Itt vagyok Méz, nem lesz semmi baj.- súgta párja fülébe. Egy végtelenségnek tűnő idő után Hó óvatosan Méz elé rakta az első kölykét, aki elkezdte nyalogatni a apró kölyköt. "Kisebb mint az újszülött kölykök akiket idáig láttam." gondolta Borostyán, de újra aggódni kezdett amikor észrevette, hogy testvérével valami baj van. Nem emlékezett arra, hogy amikor Dér szült ennyi időbe telne. Még két kis gombóc született, és amikor hó kijelentette, hogy Méz készen van Borostyán érezte, hogy megkönnyebbül. Méz a hasához segítette a kölyköket és boldogan nézett fel Csalánra. A fekete harcos büszkén nézte és hozzábújt Mézhez. Borostyán féltő szemekkel figyelt húgát, és új kölykeit végül amikor megbiztosodott arról, hogy minden rendben van úgy döntött hagyja őket pihenni.

Hó sétált be Mézhez és Csalánhoz. Négy nap telt el a szülés óta, a kölykök már nagyobbak voltak, és már látszódtak hogy milyenek lesznek kinézetre. Az egyik kölyök volt csak lány, két tesója fiú volt. Az egyik fiú barna, a másik fekete volt. A lány barnás volt, fekete arccal és lábbal és a hátán, nyakán, hasán, hátsó és mellső lába elején és mellkasán hosszabb szőkés szőr volt. Bot is beteg lett, és Hódnak sikerült kigyógyulnia ezzel bebizonyítva hogy nem feltétlenül van rossz vége a betegségnek. Sokat segített Hónak, hogy Méz most szült, és bár sosem gondolta, hogy így gondolja de annak is örült, hogy ennyi feladatja van. Így nem tudott napközben Gesztenyén szomorkodni, és csak este vette körül a szomorúság és gyász. De akkor gyakran érezte úgy, hogy sosem lesz újra boldog.

-Elneveztük őket.- mondta Csalán. -A nőstény Toll, a fekete hím Holló, a barna hím meg Veréb.- Hó megnyalta a három kölyköt és elismerően bólintott a néz ötletekre.

-Illenek rájuk a nevek.- mondta, de nem tudta mosolyra húzni a száját.

Szirt ijedten nézte a köhögő Bárányt. A pár hetes kölyök tegnap lett beteg, és már nagyon rosszul volt. Szirt vissza sétált Kristályhoz és a négy kölykéhez. A kölykök már megtanultak járni, és már sokkal nehezebb volt őket kordában tartani. Barack esett át Szirt falkán. A hímnek megváltozott a színe. Most már egy sokkal világosabb barna színű volt, a hátán dió színű szőrrel. A fehér folt a mellkasán megmaradt és a lapockájánál is fehér volt a szőr. A nyakán is világosodott a szőr egy halvány barnára. Topáz próbált neki futni Baracknak, a nőstény nem változott sokat, de kiéleződött a különbséges a lába, feje és teste közötti szín különbség. Szirt még mindig elcsodálkozott néha hogy a korom fekete lábú kölyöknek barna volt a testén a szőr. Fény és Zúzmara halkan beszélgettek. Kristály kint volt járőrön és addig Szirt vigyázott a kölykökre.

Borostyán figyelte ahogy Moha elosztja az ételt. A mai kupacban két nyúl, egy kis őzbak, két vadgalamb és két patkány volt. Moha leszakította az őz két lábát és az egyiket oda adta Galambnak, a másikat Csalánnak.

-Galamb, ezt ad a betegeknek, Csalán ezt ad Méznek, most kell neki a szoptatáshoz.- mondta. Galamb bólintott és elvitte a hét betegnek. Moha felvette a két nyulat és a vonultaknak adta. Utána a vadgalamb, patkány, és maradék őzhöz fordult. -Luciána, Lakota,Gerlice, Hó, Cseresznye, Kökény, Pinty, Virág, Dér, Domb és Som. Ti osztoztok a maradék őzön. Hold, Tölgy, Vidra, Szikla, Vidra, Bogár, Akác, Kakukkfű, Gomba és én, eszünk a két vadgalamb és a két patkányból.- Moha ismét megszólalt.

-Tölgy kérésére, választok egy farkast akit Tölgy megtanít hogy jó Beta legyen, mielőtt Tölgy visszavonul. Tölgy is őt ajánlotta és én is őt tartom a legjobb választásnak. Luciána, hajlandó vagy majd az új Beta lenni?- kérdezte Moha-

-Igen.- mondta Luciána. Hó látta hogy anyja mennyire örül tesójának, de nem tudott boldog lenni. A hús amit evett is keserű volt, és a keserű íz nem akarta elhagyni Hó száját. Hó tudta az okát, Gesztenye halála volt az. Hó ismét beleharapot a cafat húsból ami neki jutott az őzből. Eltolva a pár falatott amit már nem tudott lenyomni a torkán felnézett. Végig nézte hogy kik nem tudtak enni majd tekintette megállt Liliomon. A nőstény hasa egyre kerekedett Villám kölykeitől, de Villám tegnap otthagyta Gombáért. Hó felvette a hús maradékot és lerakta Liliom elé.

-Nem kérem, edd meg nyugodtan.- mondta. Liliom hálásan ránézett és gyorsan befalta.

Szirt ült a szarvas mellett, amit Dió, Felhő és Rozsda fogtak el. Kristály bökte meg Szirtett.

-Bárány meghalt amíg kint voltál, bár gondolni lehetett, mégis nagyon szomorú, nem?- kérdezte Kristály. Barack, Topáz, Fény és Zúzmara figyelték a falkát ahogy ettek. "Ma mindenkinek jut, miután még sikerült elkapnia két nyulat Omegának és Mentának." gondolta Szirt. Fenyő feküdt kint a beteg-üreg előtt. Alpha ásatott ki egy lyukat egy jól védhető, homok-tövis alatt, ahova beköltöztették, Mentát, Rókát és Fenyőt, aki beteg lett nem rég. Szirt elhajolt a maradék őztől, miután jóllakott. Amikor a falka teljesen jól lakott már nem maradt semmi a zsákmányból. Rét jelent meg Homok és Lepkével. Most volt az első alkalom hogy a kölykök a téren voltak, és Szirt nevetve figyelte ahogy Fény és tesóihoz mennek birkózni. Rét kölykei és Szirt és Kristály befogadott kölykei között nem volt vagy kor különbség, mind a hat három hetes volt.

Borostyán kint sétált a sötétben. Nem tudott elaludni és egyre jobban kezdte zavarni hogy hasa gömbölyödött, az étel hiány ellenére is, félt, hogy nem mozog eleget. Halk beszélgetést hallott és elindult felé. Kinézve egy nagyobb bokor mögül Nyest és Szarvast látta. A két farkas háttal ültek és a csillagokat figyelték. "De hát Nyest beteg." gondolta Borostyán.

-Szarvas, azt mondta Gerlice hogy lehet hogy terhes vagyok.- mondta Nyest, és a nőstény hangja fáradt volt a betegséggel való küzdelem miatt. Szarvas megnyalta Nyestet majd megtorpant.

-Terhes?- ismételte. Nyest bólintott. -Ez nem jó hír Nyest, beteg vagy.- mondta Szarvas. Nyest kifújt egy mély lélegzetett és Szarvasnak dőlt.

-Nem amikor veled vagyok. Ha az is az utolsó dolog amit teszek, meg szülöm a kölykeinket.- mondta. Borostyán hátrafelé kisétált a bokorból és visszaindult.

Hó hajolt Omega fölé. Jó barátjának tartotta Omegát, úgy érezte a hímnek elmondhatja összes baját, és amikor Omegát ápolta nem járt annyit az esze Gesztenyén.

-Hó, fáj nagyon a fejem.- nyüszítette Bot, aki az Omega meletti fészekben feküdt. Hó ránézett majd átsétált a gyógynövényekhez. A szájába vett egy diót és amíg összerágta a belsejét megnézte a gyógynövényeket. "9 farkasnak elég parlagfű,16 farkasnak elég varádics, 6 farkasnak elég margitvirág és 3 farkasnak való dió." amikor péppé rágta már a diót Bot elé rakta. A hím felnyalta majd lassan vissza aludt. Gerlice sétált be, a szájában cipelve három szál parlagfűt.

-A hó alól ennyit tudtam kikaparni. Pitypang, Virág és Patak is keresnek.- mondta Gerlice.

-Hold és Galamb?

-Nem tudom.- vallotta be Gerlice, majd megszaglászta Hegyet. -Hegy megint forr a láztól, hozol egy régebbi szál parlagfűt?- kérte. Hó bólintott és a parlagfűk közül kiválasztotta a legrégebbinek tűnő szálat és odavitte Gerlicének. Amiután Gerlice átvette Hó visszasétált Omegához. A hím óvatosan Hó felé fordította a fejét és kiadott egy hosszú sóhajt.

-Adok Omegának, parlagfűt, diót és varádicsot, jó Gerlice?- kérdezte Hó. Gerlice már Folyam mellett volt, és miután átvizsgálta a nőstényt bólintott. Hó visszasétált a gyógynövényekhez és miután kellő kép összerágta a három gyógynövényt Omega elé rakta.

-Edd meg, jobb lesz hidd el.- mondta. Omega bólintott és felnyalta.

Szirt harapta meg gyengéden Cseppkőt. Cseppkő egy erős rúgással Szirt hasába lelökte magárol a hímet és erősen a földbe nyomta Szirtet.

-Ez jó volt Cseppkő.- mondta Barlang aki figyelte a gyakorlatot. -Szirt próbálj gyorsabb lenni, az ellenfeled nem fog várni, hogy fölé kerülj. Mutattok egy nagyon jó mozdulatott amit Éjfél tegnap fejlesztett ki.- mondta Barlang majd maga elé hívta Cseppkőt.

-Támadj meg.- mondta. Cseppkő bólintott és rávetette magát a betára. Barlang gyorsan megfordult és hátsó lábaival rúgta el Cseppkőt, majd visszafordulva lenyomta Cseppkőt. -Ehhez nagyon gyorsan kell tudni mozogni.- mondta. Szirtett és Cseppkőt ismét összeállította hogy gyakorolják. Egy pár próbálkozás után mindkettőjüknek sikerült az új mozdulatott elsajátítani. Barlang utána elégedetten bólintott és a három harcos visszaindult.

-Borostyán koncetrálj!- mordult Fű. Moha kitalálta mint a kémek vezetője, és egyben az Alpha hogy a kémeknek, még jobban megkell tanulniuk harcolni miután az alap tudásuk nem elég szükséghelyzetben, így ugyanígy a vadászokat is harcolni tanítja. Lakota, Cseresznye és Villám Borostyán mellet edzettek Vipera és Szarvassal.

-Borostyán véletlenül nem eszed meg az ételt amit elkapsz, a helyett hogy a falkának visszahozd?- kérdezte Cseresznye és a hím hangjában hallani lehetett a feszültséget.

-Nem! Mindent visszavisz.- mondta Lakota és Borostyán elé állt. Borostyán idegesen megrándította a fülét "Néha Cseresznye annyira idegesítő tud lenni." gondolta és anyja mellé állt.

-Mindent visszaviszek és ezt te is jól tudod!- morogta majd visszafordult az unott Fűhöz. -Megpróbálhatom újra amit mutattál?-

-Igen, Cseresznyével próbáld meg.- mondta Fű. Borostyán dühösen a vörös hím felé fordult majd amikor visszanézett Fűre látta hogy a hím jót szórakozik rajta. "Hát ez remek!" gondolta és amíg nem figyelt Cseresznye neki ugrott és lenyomta Borostyánt.

-Máskor mindig figyelj.- mondta Fű. Cseresznye lemászott Borostyánrol aki nehézkesen felült a hasa miatt. Cseresznye elégedetten nyalogatta a mancsait és amikor a többiek elindultak ő is felállt.

Hó fáradtan feküdt le a már sötét téren. A föld kellemetlenül nedves volt Hó szőre alatt, és a hó ismét esni kezdett. Domb sétált át Hóhoz.

-Napok óta nem eszel. Tessék ezt edd meg.- mondta és egy vastagabb galambot lerakott Hó elé. Domb Tanya kedvességét örökölte ellentétbe két lány tesóját Hegy és Folyammal. Hó kicsit gondolkodott.

-Nem vehetem el a falka elől.- mondta végül.

-De a falka nem veszítheti el egyik gyógyítóját sem.- erősködött Domb.Hó végül sóhajtott és beleharapott a galambba. Ahogy lenyelte az első falatot gyomra mintha újra felébredt volna, és Hó pár harpás alatt megette a galambot.

-Köszönöm Domb.- mondta és megnyalta a nőstényt. Utána felkelt és besétált a barlangjába.

-Nincs mit.- hallotta, és Hó lefeküdt a fészkébe. Jól esett a moha szárazsága ahhoz képest hogy kint milyen nedvesség volt. Hó megnézte Gesztenye fészkét maga mellett és észrevett egy vörös szőr csomót. Gyorsan beledugta a saját fészkébe és beszívta párja édes illatát. "Szeretlek Gesztenye!" gondolta majd összegömbölyödött és lassan egy mély álomba merült.

Szirt követte a harcosokat. A territórium tölgy fás oldalán egy medve költözött be, téli álmot aludni, és Alpha nem akarta hogy ott maradjon.

-Érd, Cseppkő és Szirt azt akarom hogy ti kergessétek ki a medvét a barlangjából.- mondta Alpha. Szirt bólintott és követte Érdet és Cseppkőt a barlang szájába. A medve kinyitotta a szemeit és amikor meglátta a három farkast felállt és egy süketítő üvöltéssel rohant ki. Szirt arrébb ugrott ahogy a nagy barna medve a füléhez közel zárta össze az állkapcsát. Barlang, Cseppkő, Ár és Alpha rávetették magukat a medvére és Szirt is követte falkája harcosait. Érezte hogy karma kitép egy adag szőrt de a medve hosszú szőrén keresztül nem tudta rendesen elérni a medve bőrét. Szirt felugrott és szájával ráharapott a medvének a hátán lévő bőrre.

-Engedjétek el! Had fusson!- üvöltötte Alpha. Szirt leugrott és a medve elindult a határ felé. Szirt elégedetten leült, majd vissza indult a tábor felé.

-Sikerült.- mondta Kristálynak aki ott maradt vigyázni a kölykökre.

Borostyánhoz Hód sétált oda. Borostyán a barlangjában feküdt, Kakukkfű most kint volt vadászni Bagolyal, Szillel és Lakotával.

-Borostyán, el akarok búcsúzni. Itt hagyom a falkát.- mondta Hód. Borostyán megleptten figyelte tesóját.

-Miért?-

-Túl sokan vagyunk, és nincs itt igazából helyem.-

-De hát, mindenki figyel rád.-

-Igen, de nagyon sokan vagyunk. Nem megyek távolra, van egy erdő a nagy puszta közepén. Mancs találta meg.Oda megyek Manccsal és Bodzával. Ne mond el kérlek senkinek. Lakota, Szikla, Méz és Hó már tudja. Holnap indulunk.- mondta Hód. Borostyán szomorúan bújt tesójához, és megnyalta tesója fülét.

-Majd elmegyek hozzátok valamikor.- mondta Borostyán és arrébb állt. -Szeretlek Hód, és remélem boldog leszel. Amikor vége a télnek elmegyek, ígérem.- mondta. Hód bólintott majd elsétált.

Borostyán nevetve figyelte ahogy Moha Somot próbálta kiráncigálni a gyógyító barlangból. Az Alpha lánya Patakhoz ment be, akivel egyre közelebb került az elmúlt időben. Borostyán gyakran hallotta ahogy Som Pataknak meséli a napjait, s habár Patak unottnak tette magát Borostyán látta, hogy hogy nézett a fiatal vadászra.

-Som, utoljára mondom vadásznod kell!- sóhajtott Moha indulatosan. Som kidugta a fejét a barlangból és apja láttán unottan forgatta a szemeit

-Som, menjél. amúgy se lenne szabad a betegek között lenni.- mondta Patak, mire Moha hálásan nézett rá. Som felhúzta az orrát

-Hamár mindketten ellenem vagytok akkor megyek.- mondta, mire Moha és Patak egyszerre nevettek fel. Borostyán elmosolyodott. Kedvelte Somot, akkor is ha nagyon ritkán beszélgettek. Bár már szólt, hogy ha Borostyánéknak kölykeik lesznek had daduskodjon, mert szereti a kölyköket.

-Szia Borostyán.- ült le Kakukkfű Borostyán mellé. Borostyán oldalra nézett a hímre, és mint mindig most is elakadt a lélegzete.

-Szia.- mondta és hirtelen nagyon elégedett volt mindennel. A betegség és Hal ellenére is biztonságban érezte magát, tudva, hogy Kakukkfű mellette lesz mindig. A legszerencsésebb farkas lánynak érezte magát, és tudta, hogy ez mind Kakukkfű miatt van. Mosolyogva hozzábújt a hímhez aki ráhajtotta a fejét Borostyánére.

-Hiányoztál.- nevetett fel Kakukkfű

-Csak egy pár órára voltál kint.- nevetett bele Borostyán Kakukkfű szőrébe, nekidőlve a hím mellkasának.

Hal Moha teritoriumának határán ült. Karom nem rég hagyta ott, hogy találkozzon Virággal. "Nemsokára, meglesz az a bosszú amit megérdemelnek." gondolta. Fűzfa jelent meg egy kis egeret cipelve. Fűzfa tátott szájjal figyelte majd lerakta az egeret.

-Hal!- mondta és morogva volt Alphája elé lépett.

-Fűzfa. Hol van a meleg fogadtatása egy volt falkatag iránt?- kérdezte Hal gúnyosan és egy gyors mozdulattal Fűzfának ugrott. Az idős vadász ijedten próbált védekezni de Hal hamar lenyomta a földre. Hátsó lábaival gyorsan karmolta végig Fűzfa hasát és érezte hogy a nőstény védekedési próbálkozásai lassulnak és gyengülnek. "Legközelebb, tanuljatok meg az Alphátokat tisztelni." Csalán és Vihar léptek ki egy bokorból és amikor észrevették Halat és Fűzfát Halnak ugrottak. Hal megfordult és szaladva vissza indult. "Lassan fog a falkátok szét esni. Csak várjatok." gondolta és lelassult. Mókus felé sétált, közben érezte a győzelem ízét a szájában. "Bármit próbál majd Moha csinálni. Hozzám képest olyan lesz mint egy újszülött kölyök."

Ha tetszett az új rész ne felejetsetek el kommentelni vagy votet adni, sokat jelent!