Ez volt a humor listám utolsó része, tehát ez a tizedik!

Spar birodalmában létezett egy óriási piac, amit csak Varázspiac néven emlegettek. Ott megtalálható volt, mi csak szemnek, szájnak, gombás lábkörömnek ingere lehetett. Hosszú sorokban sorakoztak ott a felsorakoztatott, eladósorban lévő tárgyak. A sorokban nagy sorokban dolgozó, éppen soros eladók várták a vevőket, akik sorra jártak a sorok között.

– Ezennel a sorsolás lezárult, nem kérünk több sorral teli mondatot! – mondta sorait a sorsoló sormondó verseny bírája.

– Egy kezemen felsorolhatnám, hány sor volt ezen a versenyen, és hányat mondott ez a sorsoló.

– Shorol, ne csináld már ezt, azt mondta, nem kell többet felsorolnod!

– Te ne sorold itt nekem, miket ne soroljak, mert szólok apámnak, és besoroz katonának! – hadarta Shorol, miután barátja, Lochol leállította őt egy locsolócső segítségével. – Bocsánat, nem sorolok többet. Amúgy az a vers hány soros, amit a tegnap írtál?

– Nem én írtam, Ir Kal volt az! Na, de Shorol, megyek, meglocsolom a növényeim. Ha összefutnál Ir Kallal, Bar Mollal vagy Kia Kasttal, add át nekik üdvözletem!

– Mindenképpen felsorolom nekik a sok szépet és jót, amit nekem soroltál fel! Jó locsolást, haver!

Shorol innentől az egyik vásársoron haladva kereste a számára megfelelő terméket. Magában besorolta fontossági sorrend szerint az összeset, így tudta, melyiket érdemes megvennie először a sorban. Még otthon kisorsolta magának, melyik a soron következő, amire van pénze, és akarja is. Ezért besorolt a sorba, hogy megvegye a varázspálcáját.

A sor lassan haladt, és egyre közelebb vánszorgott az eladóhoz, aki mindig a sorban következő vásárlót szolgálta ki. Shorol hamarosan már a sor elején állt, készen arra, hogy az árus kezébe nyomja varázspálcáját, melynek sorolhatta, mennyi előnye volt.

– Elnézést, de muszáj megtagadnom a vásárlást, nincs több pénze.

– Hogyhogy nincs? Otthon egyenként soroltam a pénzeket, mi lehet a baj?

– Nem költött véletlenül ma egy nagy rakat pénzt? – kérdezte Pénzash az eladó.

– De, igaza lehet, a sor sorsoláson sorra költöttem el a garasom az értelmetlen sorokra. Akkor jobb, ha megyek, viszontlátásra! – köszönt el Shorolt, majd ezen megalázó sorok után hazacammogott.