Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

20. rész

- Ez most komoly?! - ledöbbent mindenki miután Suzann elmondta a repülős dolgot.
- Az ember élete során legalább 1x utazik repülővel! - oktatta Kendall.
- Hát - felemelte majd leengedte Suzann a karjait - akkor én vagyok a tisztes kivétel!

James csak rázta a fejét, Logan az állát fogva gondolkodott.

- Akkor téged is be kell gyógyszerezni mint az állatokat, hogy bírják a repülőutat! - vihogott Carlos.
- Drágám, ez most nem vicces - biccentett Alexa - és nem is segít!

Bár tényleg nem volt vicces, mind elképzelték szegény lányt ahogy tántorog, össze-vissza beszél és mulatságos dolgokat művel amíg rendesen ki nem üti a gyógyszer. Elmosolyodtak majd nevettek egy nagyot.

- Ne haragudj, de fogalmam sincs mi legyen - mondta végül Logan - túl kell esni rajta és kész!

Suzann-nek se volt semmi ötlete így hogy elterelje a figyelmét a közelgő eseményről elindult a vezetőfülkébe, Alexa követte.

- Haladjunk különben lemaradunk! - buzdította Kendall a társaságot.

Alexa vezetett a gps útvonalán.
Suzann Lindával beszélt:

- Pedig akkora nagy élmény a repülés!
- Nem féltél? Nem szorongtál?
- Az elején igen, de amint felszálltunk mintha kitörölték volna az aggodalmam!

- Na látod, a barátnődnek is jó élmény volt! - szólt közbe Linda.

- Ne félj, James majd jól magához ölel! - gúnyolódott Linda.
- Inkább leteszem, hamarosan odaérünk - füllentett Suzann - na pá!

Az út hátralévő idejében inkább a tájat figyelte ahogy a hegyes vidékről bebuszoztak a városba. Szájtátva figyelték az emberek a hatalmas járművet. A reptérhez érve leparkoltak, leszálltak és hozták a cuccaikat. Gustavo egy férfival az oldalán várta őket, Alexa átadta a sluszkulcsokat és a férfi már távozott, hogy elvigye a buszt.

- Nincs más hátra csak előre! - kiáltott Gustavo és invitálta a többieket, hogy kövessék.

A repülőtér hatalmas ablakain csak úgy verődött a napfény. Az aula belső tere óriási volt. Különféle táblák jelölték mi merre található. Jobbra mentek, leültek a padokra Gustavo pedig sorba állt repülőjegyért.

Carlos és Alexa összebújtak, Logan könyvet olvasott, Kendall zenét hallgatott, James egyik kezével Foxot símogatta másikban meg egy kis tablettát szorongatott.

- Úgy látom Fox sem bírja a repülést! - mondta Suzann és innivalót adott a srácoknak.
- Na most! - kiáltotta James majd bedugta a tablettát a kutya szájába.

Fox rázta a fejét azonban kiköpni nem tudta a gyógyszert.

- Adj Suzann-ek is! - cukkolta Kendall a lányt.

A lány szúrós tekintettel ostorozta Kendall-t, de ő csak kacagott.
James átkarolta a lányt:

- Gyere sétáljunk egyet!
- Ne menjetek olyan messzire, Gustavo mindjárt a sor elején lesz! - figyelmeztette őket Logan.

A pár átsétált az aula másik oldalához ahonnan rá láthattak a repülőkre. Egy éppen felszállni készült, végig gurult a kifutón, lassan felemelkedett és már a levegőben volt.

- Ne félj Suzann, minden rendben lesz! - nyugtatni próbálta James.
- Tudom csak legyek túl rajta.... - hosszasan meredt a gép után - de mégis...

James-nek támadt egy figyelem elterelő ötlete:

- Bízol bennem? - mosolygott.
- Igen?!

A fiú visszaszaladt a többiekhez, kutatott a táskájában majd visszaszaladt a lányhoz. Egy lila ruhadarabot szorongatott a kezében. Suzann felismerte a fejpántját és eszébe jutott neki, hogy a sorozatban fejpántembernek öltözött be mire ő is elmosolyodott. A fiú bekötözte vele a szemeit.

- James...mit csinálsz? - tanakodott Suzann.
- Játszunk egy kicsit! - felelte örömmel - lássuk mennyire bízol bennem!

Miután végzett csak az egyik kezét fogta meg Suzann-ek.

- Kövesd a hangomat! Gyere utánam! - kérte a lányt.

Suzann nem tudott megtenni egy lépést sem, James megérintette a hátát majd finoman előre tolta, hogy induljon. Azonban elindult a váróterem hangfalaiból a La Copa de la Vida Ricky Martintól.

- Ez így még jobb lesz! - felnevetett James.

A ritmusra húzta majd taszította el magától James a lányt.

Miért most jut eszedbe táncolni?
Ám legyen - gondolkodott Suzann.

A párocska kis műsorára mindenki figyelmes lett. Mindenki aki a közelben volt telefont kapott és fotózta meg videózta őket. A banda többi tagja is őket figyelte.

- Mire ez a nagy felhajtás? - duzzogott Kendall.
- Ne már! - bökte oldalba Carlos - tök cukik így együtt!

A zeneszám végéig parádéztak aztán Kendall termett ott és elkapta a lányt:

- Gustavo-nál a jegyek és Fox-ot is kiütötte a bogyó, menjünk!
- Hogy mi?! - felemelte a fejpántot Suzann a szeméről.

A tömeg tapsolt és éljenezett körülöttük.

- Itt vannak a jegyek! - lebegteti Gustavo - a repülőnk hamarosan indul, úgyhogy még most intézze el mindenki a dolgait, 25 percünk van!

James a kutyusáért indult. Suzann kiszabadította magát Kendall szorításából és James felé kapott:

- Hé James! - hátra pillantott a fiú - tudom miért csináltad és köszönöm!

James kacsintott egy csábosat és a csomagjaiért ment meg a kutyusért. Kendall fintorgott:

- Szerinted ez volt jó figyelem elterelés meg feszültség oldás? Mutatok mást, gyere velem!

Magával vitte a repülőtér bárjába, leültek és innivalót rendeltek:

- Nekem egy korsó hideg sört, a hölgynek meg egy bloody mary-t!
- Tényleg? Alkohol? - felvonta szemöldökét Suzann.
- Ennél jobb feszültségoldó nincs, biztosíthatlak!

Felemelte a korsóját és koccintott Suzann-el majd hozzátette:

- Fenékig!

Eközben a többiek letették poggyászaikat a futószalagra ami a repülőre továbbította azokat, James még Fox-ot is feltette egy kutyahordozóban.
Gustavo végig nézte a csapatot:

- Hol van Kendall és az a lány?
- Nincsenek itt? - felfigyelt James.
- Ott jönnek! - mutatott feléjük Logan.

Suzann a hasát fogta, elég rosszul nézett ki, Kendall meg ballagott mellette.

- Minden ok? - kérdezte Alexa Suzann-t.
- Nem érzem jól magam! - felelte.

Logan megérezte az alkohol bűzt:

- Ittatok?
- Csak lenyugtatom az idegeit! - közölte Kendall.
- Hogy mi? - felháborodott James.
- Intézem! - megfogta Suzann-t és a mosdóba kísérte őt.
- Most mi van? Sokan piálnak mielőtt gépre szállnának! - szabadkozott Kendall.
- Ez volt az utolsó csepp! - tördelte az ujjait James.
- Irány a gép! - utasította őket Gustavo - hamarosan jönnek a lányok is!

Carlos és James lemaradtak, hogy bevárják Alexáékat.
A mosdóban Suzann az arcát mosdatta hideg vízzel.

- Mit ittál? - kérdezte Alexa.
- Koktélt! Bloody mary-t! - válaszolta Suzann.
- Pfhuj! Alkoholos paradicsomleves....nem csoda, hogy nem bírja a gyomrod!
- Ne nevettess mert mindjárt kidobom a taccsott!
- Az kellene máskülönben a repülőn fogsz kitaccsolni!

Alig hogy ezt kimondta Alexa, Suzann már rohant is az egyik szabad fülkébe. Amint Suzann megszabadult a gyomortartalmától ismét megmosakodott. Alexa adott neki egy rágót, hogy a lehellete jobb legyen. Megkeresték a fiúkat és a sorba álltak.

- Sajnálom! - súgta Suzann - annyira be vagyok tojva a repüléstől, hogy szinte bármit kipróbálok csak hogy ne...
- Semmi baj! - legyezett a karjával James - tudom mennyire nehéz az első repülés, de higgyj nekem tetszeni fog!

Ahogy a sor egyre kissebb lett sajnos Suzann-ben jobban nőtt a feszültség. James lehúzta a fejpántot megint a szemére:

- Bízz bennem!

Suttogta, majd mint az előcsarnokban egyik kezét a hátára helyezte, másikkal a kezét fogta és így vezette fel a repülőre. Megkeresték a többieket és a helyüket. Jobb oldalon voltak, 8 ülést foglaltak el. Az első 4-es sorban ült Logan, Kendall, Kelly és Gustavo. Ebben a sorban ültek mögéjük Carlos, Alexa, Suzann, James.

Bejöttek a stewardes-ek elmondták a teendőket felszálláskor, leszálláskor meg ha valami balul sülne el.
Suzann reszketett amikor a rossz dolgokról beszéltek, de James szorosan magához ölelte és folyamatosan súgta:

- Bízz bennem!

Végül felszállt a repülő.

Biztonságos magasságba ért a gép a hangszórón a kapitány beszélt az utasokhoz:

- Üdvözlök minden kedves utasunkat! Itt a kapitány beszél!

Suzann amint meghallotta ezeket a szavakat menten levette a szeméről a fejpántot.

Végre sikerült?
Repülök?

A lány nem hitt a szemének, megcsinálta. Szabályosan szégyelte magát amiért ennyire félt tőle. Tovább hallgatta a kapitány szavait:

- Elértük az ideális repülési magasságot! Szabadon mozoghatnak és jó utat kívánunk!

Oldalba bökte Alexát:

- Meddig tart az út?
- Hát amikor a fiúk jöttek akkor 16 órás volt!
-Mennyi?!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro