Kelly POV

A kilátás a padlásom ablakából, tökéletes. Ez az, ami eladta ezt a helyet. Ülök az ablakpárkányon és a városra nézek. *sóhajtok* Szöul gyönyörű az éjszakában. A fények beragyogják, ami meleg érzést ad nekem, a kényelem és boldogság egyikét. Az emberek nevetve sétálnak a jó időben. 13 éves korom óta erre vágytam: hogy a YG alatt szöuli képzés legyen....Tudtam, hogy nehéz lesz és dolgozom. De az elmúlt napok nem feltétlenül voltak kemények...Zavarba ejtőek voltak.

  Az utazásom utáni napon egyedül voltam a koreográfussal. Nagyon jól csináltam a lépéseket. De elvonította. Most az én szerelmem a pusztulásom. Láttam a szemét..aztán eszembe jutott, hogy ő tart engem, mert megmentett az esésemtől.A testem zuhan, azok gondolatok miatt, hogy rendetlenné teszem. Természetesen nem tudom megmondani nekik, ezért hibáztatom magam, hogy ideges vagyok. De meddig lehet még játszani? Kétlem, hogy sokáig. ~DOOM DADA DIVI DADA~ Megszólalt a telefonom az ölemben, *sóhajtok és felveszem* talán a telefonom csengőhangjának a megváltoztatása jó döntés lenne. "Hello?.. Ki az?.... EH?!?!" kiabálom és leteszem a telefonom. T-T-Taeyang?! Semmi esetre sem... Gyorsan felveszem a telefont "Taeyang? ...mint a BIGBANGből Taeyang?? min a SOLban Taeyang?

"Haha, igen az a Taeyang. Arra gondoltam, hogy tudod-e..ebédelsz holnap?..Tudod, hogy beszéljünk a kiképzésedről és...a dolgokról.."

....Meghívott egy ebédre. Meghívott egy ebédre.  Meghívott egy ebédre.Szokásom, hogy megismételjem a dolgokat 3x, hogy megértsem. 

"Ott vagy?"

"Mi? Oh, igen. úgy értem Igen! Szívesen elmegyek holnap ebédelni..hogy beszéljünk a kiképzésemről..és a dolgokról."

"Jó. Jó! Találkozunk a Cafe Droptopban 11:00-kor? Ott várj! Viszlát"

"Oh..viszlát!" leteszem és lassan felnézek.Talán a szerencsém végre felfelé halad .

~~~~MÁSNAP~~~~

Remélem, nem tűnök túl véletlennek.Próbáltam nem úgy nézni ki, mintha túl keményen próbálkoztam volna. Igazán nem aktuális. Még mindig fáradt vagyok az edzésektől. Nem hibáztam sokat, de azért még nehéz. A lábam fáj, de már majdnem ott vagyok. Jó dolog, hogy nem viseltem harisnyanadrágot. A farmer csak a megfelelő illeszkedés, fekete és piros színű felső, fehér alsónadrág és a szeretett edzőcipőm. Végre, a Droptopban vagyok. Rápillantok az órámra. 10:50. Remek időzítés. Belépek és szinte azonnal meglátom a szőke haját. Halkan felé sétálok és meghajolok "Hello Taeyang" vele szemben foglalok helyet és lenézek az ölembe.

"Remekül nézel ki ma...nagyon alkalmi. Ahogy még nem is próbáltad volna, haha."

Nevetek és ránézek és mosolygok, "Nem is tudod még a felét. haha." Rendeltem egy Cafe Mocha-t és megnyugodtam. A Taeyang oppa-val való beszélgetés ugyanolyan, mintegy baráté. egy nagyon jó baráté.

TOP P.O.V

Hogyan lehetne szocializálódni, amikor sok munkára van szüksége?  Természetesen nem tudja, hogy őt lesem. Miért gondolta Taeyang, hogy meghívja őt? 

~VISSZATEKINTÉS~

"Hyung!!.Seungri!..mit akarsz készíteni reggelire??"

"Yah! Daesung?! Hányszor kell elmondanom neked, hogy nem reggelizem!

"Arasso, Rendben! Mit szólsz Taeyang hyung?"

"Nem itt eszem, megpróbálok helyet menteni az ebédidőmhöz." mondta elpirult a fejjel.

"Vacsora?! Kivel??" kérdeztem. Valószínűleg azzal a lánnyal, a múlt héti fotózásról. Fekete fényes hajjal és nagy csillogó szemekkel. "Kelly."

 O.o

Kelly?? "Tegnap este felhívtam őt, és meghívtam egy ebédre. De ez nem egy randi!...csak megismerkedünk egymással." Wow...ezek a srácok hihetetlenek. Hogy lehet barátságot kötni egy gyakornokkal? ...különösen vele.

~MOST~

Csak nevetve nézek rájuk. Nevetett a viccein, amelyek még csak nem is viccesek. Rá nevetett, ami annyira aranyos, mert a szeme kicsi és arca egyre nagyobb....Nem vettem észre. Többé már nem tudok állni. Elmegyek. Legyen ő a hibás. Ez már nem az én dolgom. Felveszem a sálat, felteszem a napszemüvegemet és a sapkát a fejemre húzom. Felállok és elsétálok mellettük, hallgatva a beszélgetés egy részét, "Ez igaz. Hyung sajnálatos, amikor a koreográfiát tanulják. Haha!" kinyitottam az ajtót és elviharoztam. Rólam beszélt? Remek. De ne higgye, hogy lefekszem. Amikor elkészültem, nem leszek ilyen hűvös oppa...és ő az enyém lesz.

© Avanti Pointer