Chapter 1 - slip
Choi Seunghyun P.O.V
"Ez az. Azt fogom tenni. Nélküle, az életem semmi." Hangosan hangoztatom. 3. alkalommal állok ezen a hídon, hiányzó tennivaló az elképzelhetetlen: vége az életemnek...
Újra és újra, hajnal előtt felébredtem és odajöttem ehhez a nagyon foltos, a Banpo Bridge belvárosi Szöulba. Az okom egy összetört szív miatt van. Kapcsolat után kapcsolat, végem van, a szívem teljesen összetört egy nő által engem mélyen érint, egyedül akarok lenni fejezze be az egészet.
A korai téli szellő megérinti az arcomat, elsötétíti a gondolataim. Megrázom a fejem, megerőltető visszanyerni a gondolataimat. "Nekem most ezt kell tennem... Én csak..." Határozatlanul közelebb lépek a híd széléhez. Készen állok egy lábat felemelni, hogy az lent beleessen a vízbe. Ahogy előre dőlök, valami váratlan történik........
........ "NEEEEE!!!!!! Ne tedd!! mondja egy magas nyüszítő hang mögöttem. Egy tapintást éreztem a karomon, miközben szűken visszahúz engem. "Yah! Megőrültél?!" Üvöltök és megfordul, megerőltető tolni az idegent mellettem.
Igazán nem szeretek idegenek által meghatódni. -_-
Megfordulok és belenézek egy lánynak a nagy barna szemeibe, a hosszú göndör, világos hajára. Szemei ragyogott a lassan emelkedő napfényben. Egy gyors pillanaton keresztül,TOP érzett egy meleget, ami sietségként áradt a testén keresztül. Minden harag, depresszió, nyomás, és szívfájdalmam elmosta, ahogy belenézett azokba a szemekbe. Viszont, éppen olyan gyorsan jött, és az érzés távozott.
"Oh...... te vagy...... TOP"
"Igen...... ez vagyok én." Kissé lerázom őt, mérges tekintettel mered rám és leállít engem. "Mit akarsz? Egy autógrammot?"
"Nem......Én......Én csak meg akartalak állítani...uh...bemegyek.."a vízre mutat "oda."
Félrenézek miközben megpróbálok egy mentségre gondolni. Megpróbáltam nevetni. "Psh, azt hitted, le fogok esni?? Én csak..uh..jógáztam a hídon. Nem hallottad? Ez az új módszer. Manapság mindenki ezt csinálja." Felnéz és le néz a hídra, "Nem látom, hogy bárki más csinálja .." mondta zavartan.
"Nos, szeretek mindenki más előtt ide érni."
"Biztos vagy benne, hogy jógázol? Úgy értem, " Fellép a híd szélére, és egy lábra áll. "Hogy kell jógázni??" hajladozik és nevetni kezd.
"Csak rendben van? Most szállj le, mielőtt ránk hívnád a figyelmet." Felhúzom az ingem gallérját, hogy elrejtse, az arcomat. Egyre több ember és forgalom jelent meg a hídon. Folytatta, és nem figyelt rám, "Ohh, ez vicces haha." Nyújtózkodik, és ingerlékezik. A másik lábával csúszik, és előre halad.Megpróbáltam megragadni minden részéről......de a kezem semmit sem talál el, csak a levegőt, miközben sikoltozik......
© Avanti Pointer
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro