Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

11. Zátony

Nem tudom hogy mikor kerültem Ari karjai közé az éjszaka de nagyon nagy biztonságban éreztem magam mellette. A karjai szorosan öleltek így szinte mozdulni se tudtam. Óvatosan fogok a kezére amit el akartam emelni a testemről mire még erősebben rám fogott.
-Ne mocorogj New York.-hallom meg a reggeli kissé huskys hangját. Észvesztő.
-Csak...gondoltam csinálok reggelit.
-Elviszlek reggelizni. Csak maradj még mellettem egy picit.-a karjaiba megfordulva most már figyelem az arcát ami oly nyugalmat áraszt. Majd az ajkaira téved a szemem.-Megcsókolhatsz. Nem fogok ellenkezni.-zavarba jöttem ahogy azonnal elemeltem a tekintetem onnan.
-K-ki mondta hogy megakarlak csókolni?
-Ha nem teszed, én teszem.-a szemei kinyíltak és a tekintetünk azonnal összekapcsolódott.-Te reggel is ilyen meseszép vagy?
-M-mi?
-New York, te vagy a világon a leggyönyörűbb nő.-csókolt meg és ebbe a csókba az egész testem belebizsergett.
-Te se vagy rossz pasi Mr. Tarzan.-a szemeink harcolnak. Majd hirtelen vad játékba kezdenek ajkaink. Faljuk egymást hogy szinte levegőt se kapunk. Nem tudom milyen késztetésből de kiküzdve magam a karjaiból egyenesen a csípőjére ültem. De a mozdulatomra nem lepődött meg. A szemei cikáznak a testemen. Tudom hogy már levetköztetett velük. A kezei rögvest a derekamra csúsztak és tartottak.-Viselkedj New York.-mondja és most rohadtul nem akarok viselkedni. Megbolondulok érte. Hibát követnék el ha most azonnal a karjaiba vetném magam? Lehajoltam az ajkaiért és akarva akaratlanul is a csípőm lassú mozgásba kezdett. Érzem ahogy rászorít a csípőmre hogy megállítson. De a nadrág alatt a merevedése mást mutat. Rohadtul beindít.-Nem biztos hogy ez lenne a legromantikusabb alkalom, New Yorkom.-mondja súrolva az ajkaimnak.-Bár most ezért a mondatért tökön rúgnám magam.-elnevetem magam ahogy lassan felemelkedem. A kezei most már gyengéden pihennek az oldalamon. Igaza van. Ennek nem most kell megtörténnie. Bár...tény hogy mindketten szerintem szörnyen vágyunk a másikra.-Nem akarom hogy azt hidd csak ezt akartam tőled. Ezért is akarok még várni amíg kiérdemlem a bizalmad és....kitalálom milyen romantikus helyen történjen meg.
-Megértelek.-simogattam meg az arcát.-De egy kicsit kapkodd magad.-nevettem ahogy leszálltam róla és kifordultam az ágy szélére. Viszont Ari azonnal visszarántott az ágyba és most ő tornyosult felém. Kibaszott szexi pasi.-Mit csinálsz?-kérdezem nevetve.
-Nézem a világ legszebb nőjét és azon gondolkozom vajon mivel érdemeltem ki hogy most őt csókolhatom?
-Az a búvárruha elég sokat lendített az esélyeiden.-poénkodtam.
-Valóban? Akarod újra látni rajtam?
-Megnézhetem egy búvárórád?
-Személyesen mutatom meg neked.
-Én a víz alatt? Arra biztos nem veszel rá!-ellenkeztem.
-Tudsz úszni.
-Tudok de nem búvárkodni. Engem nem esz meg egy cápa se mert ott bénázok a víz alatt.
-Bízol bennem New York?
-B-bízok.
-Akkor engedd hogy majd megmutassam.
-Ugye nem most akarod? Mert tengeribeteg leszek.
-Nem, dehogy.-nevetett.-Most elviszlek reggelizni. Rendben?
-Jajj ez a program mennyivel barátságosabban hangzik.-együtt nevettünk ahogy mielőtt felkeltünk volna egy utolsó csókot váltottunk.
Ülünk a parton és várjuk a reggelinket. A hangulatunk csodás ahogy egymás társaságát élvezzük. A kezei folyamatosan érintik az enyémet.
-Mi ez a dög meleg ilyen kora reggel?-hallok egy ismerős mégis idegen hangot magam mellett és ahogy oldalra nézek meglátom Ari húgát az asztalunknál. Egy kávéspoharat helyez az asztalra.
-Isten hozott.-viccelődik Ari aki szerintem észrevette a falfehér arcom.-Zara ő itt Chloe, Chloe ő itt Zara a húgom.
-Chloe?-lepődött meg Zara.-Nem valami New York lányról beszéltél?-a szemeim kikerekedtek de Ari feltünően nyugodt maradt.
-Ő New York Zara. Ő az a lány.-mosolygott rám Ari ahogy az ujja gyengéden simogatta a kezem.
-Ejj de hát ő kurva csinos. Mit eszel a bátyámon?-hirtelen levegőt is elfelejtettem venni.
-Zara!-szólt rá Ari mire Zara visszavonulót fújt.
-Nem tudnád rávenni egy hajvágásra?-súgta Zara mire nem tudtam tartani magam elmosolyodtam.
-Nem gondolkoztam még ezen.-mondtam ahogy a lány kisugárzása valamely oknál fogva elkezdte a gátjaim lezúzni.
-Szerintem le kellene vágnod a haját.
-Nem vágjuk.-mondja Ari komolysággal a hangjában.
-De helyesebb lenne nem?-súgta Zara mire elnevettem magam.
-Most se rossz.-válaszoltam.
-Bleee. Fúj.
-Te mit művelsz itt?-terelt Ari a fürtjeiről.
-Azt amit ti. Reggelizek. Utána azt hiszem kifekszek a napra és csokibarnára égetem magam.
-Mondtam már ezerszer hogy ne feküdj ki egésznapra a napra mert...
-Káros a bőrömnek. Neked meg a víz. És? Mégis úszol.
-Az más.
-Ti mit terveztek ezek után?
-Nem beszéltük még meg.-válaszoltam.-Nem tudom Ari ráér e...
-Rá. Neked bármikor.-vágott a szavamba azonnal.
-Én is itt vagyok nem zavar?
-Nem mondtuk hogy ülj ide.-képtelen voltam nem elmosolyodni rajtuk. Igazi testvéri csipkelődés volt köztük. Így a reggeli eléggé beszédgazdag volt és egyáltalán nem unalmas.-Ne haragudj a húgom miatt.-mondta ahogy kézen fogva sétáltunk a parton a reggeli után. Korán volt még programokhoz így azt terveztük egy kis séta után leülünk a partra, élvezzük a tájat és utána eldöntjük merre tovább.
-Imádnivaló.-válaszoltam ahogy nem tudtam nem imádni azt hogy Ari oly édesen fogja a kezem.
-Anyuék halála után eléggé magába fordult. Sok időbe telt mire ilyen lett...újra önmaga.-abban a pillanatban valami belémhasított. Ari soha se mesélte hogy a szülei meghaltak. Mondjuk nem is kérdeztem a családjáról de a szívem összeszorult.
-S-sajnálom.-mondtam de Ari csak elmosolyodott.
-Csodás szülők voltak. Imádták a természetet és a kalandokat. Egy hajós kiruccanás során viharba kerültek és...többé nem találták meg őket. Hiányoznak. De a gondolat hogy egyesültek a természettel amiért rajongtak és én nap mint nap velük élhetek új kalandokat picit megmelengeti a szívem.
-N-nem félsz hogy...
-Hogy én is úgy járok mint ők? Nem.-egy cseppet sem remegett meg a hangja.-De még most annyi mindent kell megmutatnom és átélnem veled hogy egy percig se akarok erre gondolni. Te vagy a zátony most az én életembe.-meghatódtam a szavain. Átölelve őt álltunk a parton egymás karjai között.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett és iratkozzatok fel az oldalamra ❤️*

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro