Tehát ő is szereti! Dylan nincs egyedül, Thomas is ugyanúgy érez! Nem kell tovább titkolni, hogy mit érez!
Dylan csillogó, kisírt szemeitől Thomas is elszomorodott. Ő még nem vesztett el senkit, úgyhogy nem tudta átérezni. Neki is van egy testvére, egy húga, akit Lizzynek hívtak. Hálás, hogy neki van a legjobb testvére! Amikor Lizzy még kicsi volt rengeteget játszottak együtt. Thomas nagyon szerette  Lizzyt!
És belegondolt, hogy milyen lehet elveszteni. Soha nem akarta átélni azt, amit most Dylan átél.

Ki és Thomas alig bírta összekeparni Dylant. Teljesen maga alatt volt. Hazáig nem szólt egy szót sem. Csak sírt. Thomas  már nem tudta mit kezdjen vele! A házuk elött is alig bírták lábra állítani.

Bevonszolták a szobájába, majd Ki egyedül hagyta őket. Dylan az ágyán feküdt, arccal lefelé, és sírt. Amióta felébredt az ájulásból abba se hagyta. Thomas lefeküdt mellé az ágyra, és átölelte. Ez biztonságot nyújtott, és megerősítette.  Thomas erőteljesen megszorította Dylant, tudatni akarta vele, hogy ő mindig itt lesz neki.

Thomas megsimogatta Dylan fejét, majd száját óvatosan Dylan füléhez érintette.
Dylan felemelte arcát a párnából. Még mindig kisírt szemekkel, de már nyugodtabban nézett Thomasra. Thomas mégközelebb ment, majd Dylan is megindult Thomashoz. A két fiu szája összeért. Egymást csókolták vagy egy percen át.
Aztán Thomas felült, a falhoz dőlt, így Dylan bele tudott feküdni az ölébe. Ráfeküdt Dylan combjára, majd egy öt perc múlva már el is aludt.
Thomas Dylant nézte, közben a fejét simogatta. A dús barna haját. Látta ahogy a fiú szépen lassan megnyugszik, majd elalszik. Az ő egyetlene. Dylan. Thomas is lassan álomba merült.
Ki ébresztette fel őket.
- Thomas - mondta a lehető leghalkabban. Thomas erre felkapta a fejét
- Összepakoltam. Mikor indulunk?
- Dylannek is tettél el valamit?- mondta a fiú félálomban.
- Persze.
- Jó. Akkor felkeltem.
- Kint várok.
Ki kiment, magamögött ismét becsukta az ajtót.
Thomas óvatosan Dylan fölé hajolt, majd megcsókolta. Dylan felnézett Thomasra.
- Ideje felkelni.

Egy óra múlva már a repülőn ültek. Dylan a párnáját szorítva aludt. Nem tudott repülőn aludni a párnája nélkül.
Ki valami telefonos játékon játszott, Thomas mellett.
Thomas meg csak azon gondolkozott, hogy vajon mi fogja fogadni Dylant amikor a kórházba ér. Nem akarja, hogy Dylan állapota rosszabb legyen! Már így is nagyon rosszul néz ki! Amikor megismerte már akkor is egy nagyon félénk, visszahúzódó személyiség volt. Ezért is tetszett meg neki. Aranyos volt, de ennek az  eseménynek a következtében végleg magába fordulhat. Ha most nem sikerül neki megnyugtatni Dylant, nem láthatja a nővérét akkor valószínűleg...  De nem is akart ilyenre gondolni!

A repülőút három órás volt. Amikor leszálltak Thomast a reptéren megint letámadták a rajongók. De Thomas most nem állt meg autogramot osztogatni, elmagyarázta mindenkinek, hogy a kórházba sietnek. Az emberek kedvesek voltak, megértették, és elengedték őket. Dylan csodálkozott azon, hogy az emberek ilyen kedvesek voltak. Eddig úgy gondolta, hogy az emberek mind paparazzik, akiket csak a hírességekről terjengő legújabb pletykák érdeklik. De... Ez nem így volt most. Ők elengedték őket, nem faggatták őket tovább.
_______________________________________

300 olvasás? Szuperül vagytok! Csak így tovább!❤️❤️❤️

Saraxx