11. Fejezet
Még egy óráig ott ültek, pizzáztak és röhögtek. Egyszer csak rezegni kezdett Dylan telefonja.
Ki: Gyere azonnal! Nagy baj van!
Dyl: ???
Ki: Csak gyere!
Dyl: ok
- Thomas! Nekem most mennem kell! Jó volt ez az este. Maaajd... Ha akarsz... Találkozhatunk.
- Persze- mosolygott édesen Thomas- Nekem is lenne kedvem hozzá. Odaadod a számod?
- Igen de akkor te is!
- Nem!
- Akkor én sem.
- Ahhj.. nehogy azt hidd, hogy nem bízok meg benned, deee.... Nem akarom hogy nyilvánosságra kerüljön a számom.
- Nyugi nem fogom megadni másnak!
- Azt mondtam, hogy nem!
Dylan elszégyellte magát. Nem akarta feldühíteni Thomast.
Megfogott egy cetlit, és felírta a számát, majd odacsúsztatta Thomas elé. Thomas megnézte majd lassan Dylanre nézett.
- Sajnálom. Csak kicsit elegem van. Vannak azok a tipikus fangirl-ök akik bármit megtennének azért, hogy megszerezzék a számom.(khm....khm... Csak nem rólam beszél?😂) És a bármi alatt tényleg bármit értek. Eltudnám képzeli, ahogy valamejik felfogadja a FBI-t és lenyomoztat. És igen vannak ilyen elvetemültek.
- Persze megértem.
- Majd holnap beszélünk. Szia.
- Hello!
Dylan elindult hezefelé egy taxival. Amikor a taxi megállt Ki csak úgy feltépte az ajtaját, és a karjánál fogva rántotta magával Dylant.
Berohant vele a lakásukba és égy nézett Dylanre mint egy őrült.
- Ó.. nagy bajban vagy! Nem tudom mit fogunk ez után csinálni!
Saraxx
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro