Karácsonykor gyertyát gyújtok,
S hallgatom a roppanását,
A tűzzel beszélgetek és
Figyelem a hópelyheket.

Finoman megroppan a hó,
S lábnyomomat viszont látom,
Drága, ezüst csillogását
Most megállva csodálgatom.

Hirtelen egy puha tappancs
Ugrik elém a friss hóba,
Mellette az én lábnyomom,
Mint óriás folt a homokban.

Lehajolok, hogy elérjem
A bályos mancs kis gazdáját,
Kesztyűmhöz barátságosan
Érinti helyes orcáját.

Megsimogatom, s megdicsérem
Kedves, bársony tappancsát,
Majd folytatva utam
elköszönök tőle.

Vissza nézve engem bámul,
Majd mielőtt befordulnék,
Hallom kedves hangját, hisz
Vissza nyávog. Ezt mondta:

Viszlát. :3