Leheletnyi csendben,
Halkan kacag a zaj,
Tudja, hogy te megijedsz
És lassan sírva fakadsz.

Korom sötét szobában
Világít egy szellem,
Rád vigyorogva feléd száll,
S úrrá lesz a pánik.

Betakarod fejedet,
Hisz a pokrócod a pajzsod,
Magadban imád mormogod
S lassan, lassan bealszol.

Kettőkor megint ébredsz,
Hallgatag a lelked,
Szíved gyorsabban dobog,
S nézd, ott van a szellem!

Rémülten kajtatsz
A zseblámpa fényért,
Majd kínodban felkacagsz,
Tényleg ettől féltél?

Még egyszer megnézed
A te házi szellemed,
S reggelre megesküszöl,
Elrakod a hengert.