Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

11.fejezet.

Jack szemszöge

-De ugye tudod hogy milyen hatást kelt az ha valakit meg vágnak vagy csak meg karcolnak egy fekete sárkány pikkelyével? -Kérdeztem.

-Igen tudom és pont ezt a hatást fogom ki használni. -Mondta Sofia.

-Pontosan milyen hatásról van szó? -Kérdezte Sona.

-Hogy ha valakit csak meg karcolnak egy fekete sárkány pikkelyével annak az illetőnek muszáj lesz az igazat mondania. -Mondtam.

-Várjunk akkor anya, csak nem azt akarod használni apán?

-De igen Sona, ki fogom deríteni ezt a kényszer házasság dolgot és még néhány mást is. -Mondta Sofia.

-Csak szólok hogy a hatás csak öt órán keresztülhat és egy pikkelyt csak egyszer lehet használni. -Mondtam.

-Rendben észben fogom tartani. -Mosolygott rám amit viszonoztam majd ekkor meg csörrent a mobilom.

-Elnézést a főnököm az. -Azzal fel álltam és ki mentem az elő térbe majd fel fettem a telefont.

-Szevasz Jack figyelj nem tudnál be jönni van egy verda amivel nem boldogulunk. -Szólalt meg a főnök.

-Oké góré pár perc és ott vagyok.

-Kösz Jacki tudtam hogy számíthatok rád. -Azzal le is tette és vissza mentem a lányokhoz.

-Bocsánat de be kell hogy menjek a műhelybe, úgy látszik egy kocsival meg gyűlt a bajuk a bent lévőknek.

-Semmi baj jack addig mi el beszélgetünk. -Mondta Sofia.

-Rendben akkor nem sokára jövök. -Mentem ki a házból be szálltam autómba be indítottam és már mentem is, mikor oda értem mentem az öltözőbe fel vettem munkás ruhámat és mentem be a műhelybe ahol nagyon kínlódtak egy kocsin.

-Jack hála a jó égnek hogy itt vagy, egyszerűen nem tudunk mit kezdeni ezzel a ronccsal. -Mondta a főnök és oda mentem meg nézni hogy mi van, mikor meg láttam hogy a baja a kocsinak azt hittem hülyét kapok.

-Jól van mondom mi a helyzet, olaj csere alváz csere és ki kell pucolni a motort plusz még így hogy össze lett vandálkodva a belsejét is át kell alakítani. -Mondtam.

-Oké hallottátok munkára! -Mondta a főnök és neki is álltunk a melónak elég sokáig tartott de végül csak sikerült valahogy, miután végeztünk vissza vettem sima ruhámat és indultam is de ahogy mentem meg akadt a szemem egy csomó gyereken és egy nőn akinek gipszben volt az egyik karja a gyerekek meg mintha csalódottak lennének, le parkoltam az autómmal és oda mentem a kis csoporthoz.

-De tanárnéni azt mondta hogy ma a város fölött fogunk repülni. -Mondta egy kis fiú.

-Nagyon sajnálom gyerekek de a karom eltört és így még át változni sem tudok. -Mondta a nő mire a gyerekek csak csalódottan nyafogtak.

-Elnézést de valami baj van? -Mentem oda a nőhöz.

-Igen az osztályommal ma Akráb felet szerettem volna órát tartani hogy a gyerekek jobban meg ismerjék a várost, de sajnos a el tört a karom így ez most nem jöhet szóba. -Mondta a tanárnő.

-Talán én tudnék segíteni.

-Ön de hogyan?

-Szerintem át változva el tudnám vinni magát és az osztályát.

-Bocsásson meg hogy ezt mondom uram de nem tudok egy olyan fajról sem ami képes el bírni ennyi embert.

-Akkor most látni fog egy ilyen fajt. -Ekkor egy kicsit hátrébb léptem majd át változtam ekkor míg a gyerekek csodálkozva addig a nő döbbenten nézet.

-Uram maga meg ki? -Kérdezte Még mindig döbbenten a nő.

-A nevem Jackson Mercer az ősi fekete sárkány fajból. -Mikor ezt ki mondtam még jobban meg döbbent míg a gyerekek csak tovább csodálkoztak.

-Tanát néni lehetne hogy rajta tartsuk meg az órát kérem. -Mondta egy kislány mire a nő végre fel fogta hogy mi történt.

-Nos ha az úrnak nem lenne gond akkor... -Mondta a nő.

-Egyáltalán nem, jól van mindenki fel szállás. -Feküdtem le a földre hogy a gyerekek fel másszanak a hátamra a tanárnőt pedig én tettem fel majd fel álltam.

-Nagyon szépen köszönöm hogy segít Mr. Mercer.

-Nem tesz semmit.

-Oh tényleg milyen modortalan vagyok még nem mutatkoztam be, a nevem Lilien Storn a fecske fajból.

-Örülök a találkozásnak.

-Én is akkor meg tenné hogy tesz egy pár kőrt a város felet?

-Persze kapaszkodni a fel szállás egy kicsit rázós lesz. -Ekkor ki tártam szárnyaimat és fel is szálltam és indultam meg, ahogy mentem Ms. Storn közben el is kezdte az óráját a gyerekek pedig figyeltek mikor vége lett az órának vissza mentem oda ahol találkoztunk és le szálltam majd fel feküdtem így mindenki le szállt rólam ami inkább abból állt hogy a tanulók a szárnyaimat használták hogy le csússzanak a földre míg Ms. Storn-t én tettem le a földre majd fel álltam és változtam vissza emberi alakba.

-Még egyszer nagyon szépen köszönöm a segítségét Mr. Mercer.

-Ugyan semmiség de nekem most már mennem kell.

-Rendben akkor remélem még találkozunk.

-Én is akkor viszlát ti pedig tanuljatok szorgalmasan gyerekek.

-Igen Mercer bácsi. -Mondták kórusban a gyerekek majd el indultam kocsimhoz be szálltam be indítottam és mentem is haza, mikor haza értem le állítottam a kocsit ki szálltam és mentem az ajtó felé amin be mentem és mentem a nappaliba ahol Sona és Sofia beszélgettek.

-Megjöttem. -Szólaltam meg mire rám néztek.

-Szia Jack ilyen sokáig tartott a javítás? -Kérdezte Sona.

-Igazság szerint meg álltam segíteni egy tanárnőnek hogy meg tudja tartani az óráját.

-Pontosan miben segítettél? -Ekkor el mondtam hogy is történt.

-Ez nagyon kedves dolog volt tőled Jack. -Mosolygót Sofia.

-Szóval már nem félsz attól hogy meg tudják milyen fajból való vagy? -Kérdezte Sona.

-Azt hiszem nem de azért még így sem kürtölném világnak, jól van csinálok valami ebédet. -Indultam meg a konyhába és kezdtem el készíteni az ebédet majd mikor kész lett meg terítettem és szedtem mindenkinek, ekkor a lányok be jöttek az ebédlőbe és le ültünk enni.

-Nahát Jack ez nagyon finom, hol tanultál meg így főzni? -Kérdezte Sona.

-Az étterem ahol anyám dolgozott az ottaniak tanítottak meg. -Mondtam.

-Nos az biztos hogy ilyet nem lehet a palotában enni. -Mondta Sofia.

-Miért is?

-Azért Jack mert mindig ellenőrzik a királyi család ételét hogy nem-e mérgezett így mire ki kerül az asztalra már teljesen ki hűlt. -Mondta Sona.

-Értem.

-És ez abban az étteremben is így van ahol voltál.

-Várjunk csak akkor te most először eszel meleg ételt?

-Igen és valami mennyei.

-Látszik hogy ti ketten össze illetek. -Mosolygót Sofia mire Sona csak el pirult.

-Anya kérlek ne hoz kínos helyzetbe.

-Pedig tegnap mikor mindenki el ment majd nem meg is csókoltál. -Szólaltam meg mire még jobban el pirult.

-Jack...

-Majd nem? -Kérdezte Sofia.

-Igen és sikerült is volna ha nem esel akkor ki az ágyból. -Mondtam mire kezeit szája elé kapta.

-Istenkém annyira sajnálom.

-U... Ugyan anya ne is törődj vele. -Mondta Sona.

-Igen egyszerűen csak véletlen volt ennyi. -Mondtam de ekkor valaki kopogott az ajtón mire fel álltam az asztaltól és mentem meg nézni ki az és mikor ki nyitottam Redwood kapitány állt az ajtóban.

-Jó napot Mr. Mercer. -Köszönt és kezet fogtunk.

-Jó napot Redwood kapitány segíthetek?

-Igazából ez a hölgy kereste önt. -Ekkor láttam hogy Ms. Storn van a kapitánnyal.

-Jó napot Mr. Mercer. -Köszönt Ms. Storn.

-Jó napot.

-Jack ki jött? -Jelent meg Sona és Sofia mire a két látogató eléggé meg döbbent.

-Savanna királynő?! -Kérdezte a kapitány.

-Sofia? -Kérdezte Ms. Storn.

-Lili? -Kérdezte most Sofia mire a tanárnő be jött és ölelték meg egymást a királynővel majd Redwood kapitány is be jött én meg be csuktam az ajtót.

-El sem hiszem hogy tényleg te vagy az Sofia, ugye jól van nem eset bajod?

-Lili nyugodj meg jól vagyok hála ennek az embernek. -Mutatott rám.

-Mr. Mercer maga meg mentette a királynőt? -Kérdezte Redwood kapitány.

-Éppen az utcán sétáltam mikor egyszer csak velem szembe jött, a ruhái el voltak szakadva és csupa seb volt majd hirtelen el is ájult és mivel a legközelebbi kórház is messze volt így ide hoztam. -Mondtam.

-Azt hiszem lesz mit mesélned anya. -Mondta Sona majd mind át mentünk az étkezőbe.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro