~~~Író szemszöge~~~

Jungkook teljesen kétségbeesett. Félt. Rettegett. Jimin elájult, s a hátából folyt a vér. A fiatalabb felemelte az eszméletlen fiút és elindult a kórház felé, de sajnos nem jutott messze, csak a kapuig, mert hirtelen kinyílt az ajtó és Minah lépett ki rajta. Mérgesen meredt a szatyorra, de ahogy megpillantotta Jungkook-ot, a tekintete ellágyult. Odasietett mellé és bekiabált Jihoon-nak, hogy segítsen bevinni Jimin-t. Kook nem akarta elengedni, de látta, hogy a fiú szülei milyen aggodalmasak, ezért megnyugodott.
-Örültem a találkozásnak Jungkook! És köszönjük, hogy vigyázott Chim-re!- mosolyog negédesen Minah, miután bemutatkoztak egymásnak.
-Ugyan, szívesen segítek neki!- legyint a srác.
-Szerintem ChimChim holnap jobban lesz. Lenne kedved nálunk vacsorázni?- kérdezi a nő, hosszú szempilláit rebegtetve.
-Elfogadom meghívásukat, persze, ha nem zavarok!- bólint Jungkook.
-Rendben. Megyek, leápoljuk a fiamat! Akkor holnap, este hatkor jó?
-Tökéletes!- mosolyog a fiatal srác.
-További szép napot Drágám!- int Minah és besiet a házba. Ha Jungkook tudná, hogy bent mi fog történni, biztos, hogy nem hagyja magára Jimin-t. De sajnos nem tud arról, hogy az ártatlan srácot pont a szülei sodorják a halál peremére.
Jungkook mosolyogva indult haza. Egész úton csak Jimin gyönyörű arca lebegett előtte, de bevillant neki az is, hogy milyen lenne, ha nem lenne tele sebekkel. Elszomorodott, hisz nem tudja megakadályozni, hogy a suliban bántsák. Sőt. Sehol sem tudja megakadályozni... Sehol.

Jihoon a kanapéra tette az eszméletlen fiút. Minah behozta a szatyrot és a konyhába vitte. A férfi a fürdőbe ment, majd előszedett mindenféle kenőcsöt és kötszert. Visszament Jimin-hez, de nem kezdte el leápolni a sebeket. Undorodott a mostohafiától.
-Jaj Jihoon!- kiált fel Minah. -Ápold már le! Holnap jön át az a srác, aki hazahozta Chim-et. Tudod jól, mire készülök, de ő tuti, hogy emiatt a kicseszett kölök miatt jön el! Ne rontsd el a tervem!- morgolódik a nő.
-Rendben Drágám. Ha sikerül a terved, mehet egy édeshármas?- vigyorog a férfi.
-Persze!- nevet fel Minah.
Jihoon levette Jimin felsőjét, s a hasára fordította. Elkezdte letörölgetni a vért, majd kitisztította a sebet. Nagyon ritkán csinál ilyet. Főleg Jimin-en. Általában a fiú saját maga látja el sérüléseit, de a szülei imádják nézni ahogy szenved, így sűrűn eldugják a kenőcsöket és a sebekre való izé-bizéket.

Négy óra múlva Jimin magához tért. A véres garbó fordítva volt ráadva, így a mellkasán volt a nagy vörös folt. Tudta jól, hogy azt is neki kell kimosnia. Sóhajtott egy nagyot és felült. Elképesztően fájt a feje.
-Minah! Rendeltem magamnak egy kurvát! Kérsz egy pasit, vagy miután lenyomtam a menetet te is beszállsz?- lép ki Jihoon a hálószobájukból.
Jimin sóhajtott egy nagyot. Már megszokta. Kurvák és 20 év körüli férfiak lepik el a házat. Anyja és nevelő apja úgy gondolja, hogy ez nem megcsalás, csak vágyak kielégítése más partnerrel, hogy ne unják meg egymást.
-Kérek egy pasit. Legyen 25 éves!- vigyorog Minah.
-Rendben, Drágám!- bólint Jihoon és a telefonjával elvonul.

Hogy honnan tudják fizetni ezeket az embereket? Jihoon egy cégnek  az igazgatóhelyettese, Minah pedig egy tanár egy egyetemen. Bőven lenne idejük Jimin-re, de utálják. Miért nem adták gyerekotthonba? Mert szeretik látni ahogy szenved, s Minah egy nagy dologra készül vele... Le akar feküdni a fiával, majd fel akarja jelenteni, hogy bántalmazta a gyermek. Jimin csak a terv első feléről tud.

Most térjünk át Jungkook-ra. Se nem gazdag, se nem szegény. Szülei imádják és a suliban sem a legnépszerűtlenebbek táborát gyarapítja. Életvidám srác, aki nem fél a veszélytől. Nagyon kreatív és könnyen feltalálja magát. Szülei tudják, hogy meleg, de úgy, hogy Kook még nem mondta el. Az anyja rajtakapta, hogy egy fiúval csókolózott, s később megbeszélték a dolgot. Nem haragszanak rá, mert nem az ellentétes nemhez vonzódik. Elfogadják. Mondhatni Jimin szüleinek a szöges ellentétei, de ez a két srácra nem igaz. Chim is életvidám lenne, ha nem kéne elnyomnia ezen érzelmeit.
-Anya!- kiabál Jungkook.
-Mi az Kicsim?- mosolyog rá a nő.
-Holnap egy srácnál vacsizok. Meghívott az anyja, mert segítettem a fiúnak haza jutni.-  meséli.
-Miért kellett neki segíteni?- kérdezi meglepetten.
-Szegény nagyon sovány és gyenge. Nem bírta el a szatyrot, így segítettem neki, de az út közepén elkezdett vérezni a háta, majd a házuk előtt elájult. El akartam vinni a kórházba, de a szülei leápolják. Azt mondta az anyja, hogy már nem egyszer látták el a sebeit.- ül le az asztalhoz Kook.
-Értem. - bólogat Jungkook anyja.
-Szerelmes vagyok abba a fiúba...- nyöszörgi a gyermek, mire az anyja felnevet.
-Jaj fiam! Biztos helyes lehet, ha ilyen gyorsan beleszerettél.- kuncog.
-Anya... Ha látnád a gyönyörű szemeit, a dús ajkait, az íves arccsontját, a pisze orrát, a fekete haját, a vékony alakját és formás seggét!- áradozik Kook.
-Oké Picim, ne itt élvezz el!- ül le a nő is, nevetve.
-De...- hajtja le a fejét a gyermek.
-Mi a baj?- kérdezi aggódva az anyja.
-Tele van sebekkel. A suliban mindig bántják. Túl gyenge ahoz, hogy megvédje magát, én meg nem érek oda időben!- könnyesedik be a szeme.
-Semmi gond Kicsim!- simogatja meg az arcát a nő. -Minden helyre jön! Főleg, ha összejöttök.
-Remélem, hogy igazad lesz...- sóhajt egyet.

•Másnap 18:00•

Jungkook nagyon izgult. Sose látta még belülről Jimin-ék házát, de kívülről mindig elbűvölte. Mint Jimin. A belső tulajdonságait még nem nagyon ismeri, de a külseje elrabolta a szívét. Nagyon reméli, hogy Chim nem egy bunkó alak... Amit én kétlek...
Pontban hatkor csengetett be a Park rezedenciára. Az anyja csinosan felöltöztette, hisz Kook még sose volt ilyen helyzetben. Minah ragyogó arccal nyitotta ki az ajtót és engedte be a vendéget. Jimin éppen terített, amikor Jungkook belépett az ebédlőbe. Chim nem mutatott különösebb érdeklődést a fiatalabb felé, csak köszönt neki, majd pakolászta tovább a tányérokat. Lassacskán Jihoon is megérkezett. Kicsípte magát, hisz felvett egy fehér inget, rá egy fekete zakót meg ahoz illő nadrágot. Minah is gyönyörű piros ruhában pompázott. Egyedül Jimin volt egyszerű ruhában, eggyel nagyobb méretű póló és rövidnadrág. Ő nem szándékozik az asztalnál enni, mert tudja, hogy a szülei csak piszkálnák őt, így jobbnak látja, ha nem lesz útban. Jungkook csak még jobban szerelmes lett Jimin-be, amikor meglátta egyszerű ruházatát.
-Jiminie! Kihozod az ételt?- kérdezi mosolyogva Minah.
-Persze.- bólint a fiú, majd eltűnik a konyhában.
-Gyere Jungkook! Foglalj helyet.- karolja át a vállát Jihoon.
Jimin letette az asztalra az ételt, majd a vendégre nézett.
-Jó étvágyat!- mondja, de ahelyett, hogy leült volna, bement a szobájába.
-Ő nem eszik velünk?- kérdezi Jungkook félénken.
-Szégyenlős. Ne foglalkozz vele!- legyint Jihoon.
-Nos, Kookie. Hány éves vagy?- kérezi Minah.
-15. Szeptemberben leszek 16.- válaszol.
-Mi a hobbid?
-Rajzolás.
-Az nagyon jó. Jimin is szeret rajzolni, de a tanárok nem nagyon fogadják el a rajzait. Főleg, mikor portrét kell készítenie magáról!- mesél Minah.
-Miért?- lepődik meg Jungkook.
-Jihoon Drágám! Ide hozod azt a rajzot, amelyik miatt a tanár behívatott magához?- kérleli férjét a nő.
-Persze. -áll fel az asztaltól, s elsiet.
-Addig együnk!- mosolyog az anya.

Pár perc múlva megjelenik Jihoon egy papírral a kezében.
-Jimin-nek akkor a szeme be volt lilulva, így nem akarta, hogy azt is rárajzolja.- adja oda Jungkook-nak a lapot.
A fiú eltátotta a száját.

-Azta...- motyogja.
Hirtelen kinyílt Jimin ajtaja és kilépett rajta a szoba tulajdonosa. Bement a konyhába, s hallatszódott, hogy keres valamit, majd ahogy megtalálta, visszasietett a szobájába.
-Jiminie!- kiált fel Minah.
-Igen?- lép ki a helyiségből az említett.
-Elmeséled Jungkook-nak, hogy miért rajzoltál ilyet?- mutat a rajzra.
Kook Jimin-re nézett.
-Minek? Gondolom elmondtátok már neki! Meg nem hinném, hogy érdekli!- forgatja meg a szemét az idősebb fiú.
-Park Jimin!- szól erélyesen Jihoon, s feláll.
Chim összerezzent, majd odasétált az asztalhoz. Ajkai remegtek.
-Nem szeretnélek zavarni ezzel a történettel, ha nem akarod elmondani!- szólal meg gyengéd hangon Jungkook.
-Mond el fiam!- áll mellé a nevelő apja.
-De ha nem szeretné, akkor tényleg nem fogok megharagudni!- mosolyodik el Kook.
-Jimin!- emeli fel a kezét a férfi, mire a megszólított összehúzta magát és lehunyta az egyik szemét.
Jungkook-nak leesett minden.
-Jimin aludhat ma nálunk?- kérdezi.
-Mi? - lepődnek meg a szülők.
-Gyere Chim! - ragadja meg a kezét Kook, majd kisietnek a házból.
Mikor már másik utcában jártak, a fiatalabb felsóhajtott.
-Ez mi volt?- kérdezi az "elrabolt".
-Rájöttem mindenre. Te nem csak amiatt vagy gyenge idegileg és testileg, mert a suliban bántanak! A szüleid a ludasak a legtöbb dologban! A suli meg hab a tortán!- tör ki minden Jungkook-ból.
-Én visszamegyek!- hagyja ott a fiatalabbat.

•Hétfő•

Jimin ismét korán kelt. Az anyjának kell készítenie egy tál salátát.
Amikor készen lett, a szülei hálószobájába ment és lerakta az éjjeliszekrényre a tálcát, rajta a tányérral. Minah nyöszörögve kinyitotta a szemét, s elfintorodott.
-Jimin... Hozz gyógyszert!- dörzsöli meg a homlokát.
Chim nem szólt semmit csak kisietett a konyhába. Előkereste a fogamzásgátlót, majd egy pohárba vizet öntött és visszament az anyjához. Odaadta a gyógyszert meg a vizet, s távozott. Felöltözött, majd megmosakodott. Reggelit nem fog eltenni, mert azt gondolja, hogy elhízik. Megigazította a haját, de sehogy sem tetszett neki, így csak ketté választotta a homlokánál és késznek tulajdonította. Ha több időt tölt el a tükör előtt, akkor az lesz a vége, hogy egész nap rágni fogja az ajkát, amiből kicsordul majd a vér és nem mer senki szemébe nézni.

Ma időben ért be a suliba, mert Jihoon-nak korán kellett elmennie dolgozni, Minah pedig visszaaludt. Pedig a nőnek sietnie kellene, mert az egyetem nem vár rá.

Visszatérek Jimin-re, akinek véget ért az utolsó órája. Az iskola kapuja előtt várt Sungmin-ra, mert a fiú elárulja végre a kérését. Jimin-t elöntötte a félelem. Mi van ha olyat kér, amit nem tud teljesíteni?
Sungmin csak akkor érkezett meg, amikor már minden gyerek elhagyta az iskolát... Azaz nem. Jungkook ott maradt és elhatározta, ha kell még követi is a két fiút. Tudni akarja, hogy Sungmin mit fog tenni a szerelmével.
-Nos Jimin... Azt kérem tőled, hogy csókolj meg!- parancsolja Sungmin.
-Mi?- döbben le a fiú. Jungkook is lefagyott, de hangot nem adott ki.
-Jól hallottad!- vigyorog Sungmin
Jimin nyelt egy nagyot. Az osztálytársa arca túl gyorsan közeledett, hogy fel tudja fogni a szavait. Chim ajkaihoz ért Sungmin ajka, mire Jungkook felkiáltott.
-Hé!- öles léptekkel közeledett a két fiúhoz.
Mivel Jimin nem mozdította meg a száját, így Sungmin az előbbi alsó ajkát a fokai közé csípte. Chim-nek nem fájt, de nem volt kellemes érzés. Összeszorította a szemét és várt. A csodára. Az a bizonyos csoda pedig Jungkook volt, csak nem éppen a legjobb ötlettel állt elő, s tette meg, ugyanis meglökte Sungmint. Sungmin fogai között Jimin ajka volt, s ahogy Kook ellölte, az előbbi fogai felsértették a bőrt, így Chim-nek folyni kezdett a vére.
Jungkook forrt a dühtől. Sungmin meg merte csókolni az ő szerelmét!
Jimin-re nézett, aki ajkait nyalogatta. Először furcsálta, de észrevette, hogy kiserken a vére. Elkerekedett szemekkel lépett a sebesült fiú elé és akarta megérinteni az arcát, de Sungmin észhez tért a döbbenetből és ütött. Jungkook majdnem elszállt a nagy lendülettől. Helyesbítek. Nekicsapódott a falnak. Sungmin nagy hévvel lépett elé és szorította a nyakánál fogva a falhoz, de a fiatalabb könnyen ellökte a kezét .

Komolyan Sungmin szemébe nézett.
-Hozzá ne merj érni!- sziszegi Kook.
-Mert mi lesz akkor?- mondja gúnyos hangnemben.
-Sungmin! Jungkook!- szólal meg Jimin, de nem törődnek vele.
-Nagyon megbánod!- emeli fel Jungkook az öklét fenyegetőleg.
-Jaj de félek!- nevet fel Sungmin.
-Ha nem fejezitek be, akkor megölöm magam!- törli meg Chim a vérző ajkát, majd megfordul.
-Ne! Jimin!- öleli magához Kook.
-Engedd el! Ő az enyém!- rántja el a fiatalabbat Sungmin, majd Jimin-t ellöki.
-Meg fogsz halni!- sziszegi Jungkook.
-Ne játszd már a kígyót, te idióta!- pöcköli homlokon az idősebb.
Jimin csak ijedten meredt a két fiúra, de nem tudott semmit sem megakadályozni, mert megjelent Jihoon autója, s leparkolt mellette.
-Gyere Jimin! Ma hazaviszlek!- int, mire a megszólított beült az autóba. Intett a két fiúnak, s a nevelő apja elhúzott a helyszínről, közben szidta a mostohafiát, hogy minek volt még a suli előtt.
Remek egy estéje lesz megint...